wadmin | 2009. jún. 17.

Etikáról gyermekeknek

- Részletek M. Lipman - A. M. Sharp: Lisa című könyvéből és az Etikai vizsgálódás című tanári kézikönyvből -

Etikai vizsgálódás - tanári kézikönyv

Bevezetés

A tanári kézikönyvnek az Etikai vizsgálódás címet adtuk, mivel a tanfolyam célja, hogy a gyermekeket arra biztassa, gondolkodjanak el saját morális értékrendjükön. A Lisa a filozófia egyik speciális területével foglalkozik, amelyet általában etikának neveznek. Az etika a filozófiának az az ága, amely megpróbálja megérteni a morális viselkedést. Morális problémák és helyzetek tárgyilagos és érzelemmentes vizsgálatát jelenti. Célja sohasem az, hogy kizárólagos választ adjon, inkább az, hogy segítsen megérteni, milyen morális lehetőségek állnak előttünk, és hogy ezeket hogyan kell kritikusan értékelnünk.

Az etikai vizsgálódást nem lehet azonosnak tekinteni sem az "értékrendtisztázó", sem a "döntéshozó", sem a morális dilemma szintű elméleti programokkal. Jóllehet ezek a programok olyan tevékenységekre irányítják a figyelmet, amilyenekkel a morális vizsgálódás is foglalkozik, súlyos hiba lenne, ha az etikai vizsgálódást e tevékenységek bármelyikére szűkítenénk. Igaz ugyan, hogy a gyermekeknek segítségre van szükségük ahhoz, hogy megértsék, mit akarnak, mire van szükségük és mire vágynak, a morális nevelés azonban több ennél. Az is igaz, hogy a gyermekeknek segítenünk kell azzal, hogy megtanítjuk őket, hogyan kezeljék az esetleges morális problémákat, ám ez még mindig nem a morális nevelés lényege. Sőt, ha a morális nevelést leszűkítjük a döntéshozásra, akkor ez pontosan olyan, mintha azt mondanánk, hogy a mezőgazdasági munka azonos a betakarítással, holott ennél sokkal fontosabb a szántás, a talajművelés, az öntözés és számtalan más művelet, amelyek nélkül nem lenne mit betakarítani. A teljes körű morális nevelésnek feltétlenül része az, hogy segít a gyermekeknek megérteni az elbírálási szempontokat és működésüket, a feltételezés jelentőségét, az okoskodás folyamatát, a jól érvelést, a helyzetek morális jellegzetességeit, a rész és egész egymáshoz viszonyított fontosságát és arányát, mások véleményét, annak a közösségnek az érdekeit, amelybe az ember tartozik, annak szükségességét, hogy minden jelentős tényezőt figyelembe vegyünk, annak szükségességét, hogy mérlegeljük a következményeket, annak fontosságát, hogy ne becsüljük alá, de ne is becsüljük túl saját szerepünket egy morális helyzetben, annak fontosságát, hogy tisztában legyünk mások szándékaival és saját szándékainkkal, hogy előre felmérjük a tettünkből következő lehetséges negatív következményeket mind önmagunkra, mind másokra nézve, végül pedig annak alapvető fontosságát, hogy a morális válsághelyzetet igyekezzünk megelőzni, még mielőtt bekövetkezne.

A fenti felsorolás korántsem teljes: a teljes morális nevelésnek a fentieken kívül még sok más eleme is van. Nem nagyon képzelhető el egy olyan rövid tanfolyam, amelynek során a szükséges jellemvonások kifejleszthetők lennének a gyermekben, ahogy a földműves számára sem létezik a gabonatermesztés rövidített eljárása. Az előkészület folyamata nagyon is időigényes, elképzelhetetlen az évek során át tartó folyamatosság nélkül, anélkül, hogy az előző évben tanultak minden évben megerősítést nyernének. Szükség van továbbá egy tehetséges tanárra, valamint párbeszédre a vizsgálódás iránt elkötelezett tanár és a tanulók közössége között. Ebben az értelemben a Lisa semmiképpen sem tekinthető teljes morális nevelési programnak, inkább csak ama hosszadalmas filozófiai vizsgálódási folyamat részének, amelynek már gyermekkorban el kell kezdődnie, és folytatódnia kell az ember egész élete során.

A morális vizsgálódás sohasem ér véget. Nincs végső bölcsesség, amely kimondja "egyszer s mindenkorra, hogy mi a jó és helyes", bár kétségtelen, hogy az ember egyre inkább tudatára ébred annak, hogy milyen sokféle morális helyzet képzelhető el, és hogy a morális problémák megoldásának lehetséges módjai mennyi mindentől függenek. Szüntelen változásban lévő világban élünk, amely megkívánja, hogy képesek legyünk folyamatosan alkalmazkodni új helyzetekhez anélkül, hogy feladnánk hagyományos értékrendünket.

Amikor a Lisát olvassuk a Kézikönyvvel együtt, meglátjuk majd, hogy az hogyan ágyazza be a programba és jeleníti meg a feladatokban, a megvitatási tervekben, minden fejezetben az etikai vizsgálódás céljait. Bár a filozófia sok mindennel foglalkozik, három olyan dolog van csak, amelyet kiemelkedően fontosnak tekint.

1. Meg kell tanulnunk olyan világosan és logikusan gondolkodni, amennyire csak lehetséges.

2. Alkalmaznunk kell ezt a fajta gondolkodást azoknak a problémáknak a megoldásában, amelyekkel találkozunk.

3. Gondolkodásunkban legyünk mindig nyitottak új lehetőségekre is.

Ha ezeket a szabályokat alkalmazzuk a gyermekek morális nevelésére, nem lehet kétséges, hogy a gyermekeknek meg kell tanulniuk, hogyan gondolkodjanak (és hogyan gondolkodjanak a gondolkodásról) olyan világosan, logikusan és hatékonyan, amennyire csak lehetséges. [...] Ezt követően meg kell tanulniuk, hogyan ismerjék fel a morális kérdéseket és hogyan gondolkodjanak róluk, mivel a rajtuk való gondolkodás maga az etikai vizsgálódás. Az etikai vizsgálódás célja nem az, hogy a gyermekeknek megtanítson egy bizonyos értékrendet, inkább az, hogy arra tanítsa őket, hogy elfogulatlanul gondolják végig újra azokat az értékeket, elveket és gyakorlatot, amelyek életünk kereteit adják, ezeket nyíltan és nyilvánosan vitassák meg, minden nézőpontot figyelembe véve, egyetlen tényezőt sem hagyva számításon kívül. Az etikai vizsgálódás feltételezése szerint az olyan vita és gondolkodás, amely a kölcsönös bizalom és pártatlanság légkörében zajlik, többet tehet a gyermekek morális felelősségének és intelligenciájának fejlesztéséért, mint bármelyik olyan rendszer, amely pusztán megismerteti őket a "szabályokkal", azután pedig elvárja tőlük, hogy "tegyék a kötelességüket". [...]

Fő célunk, hogy úgy írjunk a gyermekek filozófiai gondolatairól, ahogyan azok az általuk használt nyelvben megnyilatkoznak, olyan helyzetekben, amilyenekben ők maguk használják, ugyanakkor olyan magas szinten megmagyarázva és felépítve, ahogyan egyetlen gyermek sem lenne képes rá. Az etika elméletének elnevezései (például az, hogy "jó", "méltányos", "igazságos" stb.) "értékhordozók", azaz bennük vannak azok az értékek is, amelyek az őket használó személy szemléletében gyökereznek. Ha egy felnőtt alkalmaz elnevezéseket, ezek felnőtt értékeket hordoznak. Ha tehát a gyermekek etikai gondolkodását hitelesen akarjuk ábrázolni, akkor az elnevezéseket, amelyeket használnak, gyermeki értékek hordozójaként kell bemutatni. Végig kell gondolnunk, vajon hogyan fogják fel a gyermekek a tisztességet, a helyességet, a jóságot, és külön arra is oda kell figyelnünk, hogyan és milyen helyzetekben használják ezeket az elnevezéseket. Tény, hogy a gyermekek szinte sohasem definiálják az elnevezéseket, amelyeket használnak, ez azonban nem akadályozza meg őket abban, hogy világossá tegyék, mire gondolnak. A figyelmes hallgató pedig, miközben megpróbálja megérteni a gyermekek gondolatainak filozófiai hátterét, a mögöttes értékviszonyokat is könnyen rekonstruálni tudja.

A tanári kézikönyvben azzal próbáljuk a figyelmet a fontosabb filozófiai témákra irányítani, hogy mindegyik fejezetet a Fő gondolatok felsorolásával kezdjük. Ne feledjük: ez a felsorolás nem teljes, mindegyik fejezet ezeken kívül, ha közvetettebb módon is, érint számos további témát is, és könnyen előfordulhat, hogy tanítványaink ezekkel kapcsolatban is tesznek majd fel kérdéseket. Ugyanakkor nem kell kötelezően ragaszkodnunk ahhoz, hogy a felsorolásban szereplő valamennyi fő gondolattal foglalkozzunk, fölösleges ennyire didaktikusnak lenni! Kezdjük azzal, hogy megkérdezzük a gyerekektől, őket mi érdekelte legjobban a fejezetből, és látni fogjuk, hogy jó néhány olyan témát neveznek meg, amely szerepel a fő gondolatok között. Ha ezek után úgy érezzük, hogy kimaradtak olyan témák, amelyekkel érdemes lenne foglalkozni, akkor mi magunk vessük fel őket, ha úgy gondoljuk, hogy a diákok fogékonyak lennének rájuk.

Ahogy fejezetről fejezetre haladunk, észrevesszük majd, hogy bizonyos témák újra és újra felbukkannak a kézikönyv egészén végigvonuló témaként. Más témákról ugyan csak egyszer esik szó, de amint órai megvitatásra kerülnek, ugyanolyan fontosakká válnak, sőt talán ugyanolyan maradandó élményt is jelentenek tanítványaink számára, mint azok, amelyekkel hosszasabban foglalkoztunk.

A fő témák közül némelyiket - például az igazság, tisztesség és következetesség - többször is tárgyalja a Lisa, de sohasem zárja le véglegesen. Ez nem is lehet másképp. Hiszen azt próbáljuk elérni, hogy tanítványainkkal érzékeltessük ezen eszmék sokféleségét és összetettségét, és segíteni akarunk nekik abban, hogy megértsék és felfogják ezeket. [...]

A jó és a méltányos

A bevezetés elején már tisztáztuk, hogy az olyan fogalmakat, mint jó és igazságos, úgy használjuk, ahogyan az a gyermekek nyelvhasználatában megfigyelhető. Ahogyan a tisztesség szót használják, az nem nagyon különbözik a felnőttek szóhasználatától. Amikor Lisa és barátai arról beszélgetnek, hogy mi méltányos, akkor arra a véleményre hajlanak, hogy azonos helyzetekben mindenkivel egyformán kell bánni, a bánásmód csak olyan mértékben lehet különböző, amilyen mértékben a helyzetek különbözőek. Így vannak olyan esetek, amikor érdemes feltenni a kérdést: "Mi lenne, ha mindenki ugyanezt tenné?" Ez a kérdés ugyanis alapvetően egyformának tételezi fel az embereket és a helyzetüket. Ha pedig ez a feltevés helytálló, akkor helyénvaló feltennünk a méltányosság alapkérdését: "Mi lenne, ha mindenki ugyanezt tenné?" vagy "Mi lenne, ha mindenkivel ugyanígy bánnának?"

Lisa már a kezdet kezdetén észreveszi, hogy nem minden helyzetben vehetjük adottnak ezt a hasonlóságot. Az ember személyes életében és életstílusában vannak olyan dolgok, amelyekben szeretnénk szabadon, kedvünk szerint kifejezésre juttatni az egyéniségünket. Az ilyen helyzetekben, bármit teszünk is, nem árt senkinek és nem ró semmiféle kötelezettséget senkire, és hasonlóképpen, amit mások tesznek, nekünk sem árt és ránk nézve sem jár semmilyen kötelezettséggel. Az életstílus tekintetében tehát magunk döntjük el, konformisták vagy nonkonformisták akarunk-e lenni. Vajon milyen szempontok alapján döntünk egy ehhez hasonló kérdésben? Ha nem méltányosságra törekszünk, akkor mire? Erre Lisa és a barátai a "jó" elnevezést alkalmazzák. A szót meglehetősen tág értelemben használják, ezért morális és nem morális jelentéseket is magában foglal: a ruha nem "jó" Lisának, Marty pedig úgy érzi, ő egyedül is el tudja dönteni, melyik lány "jó" neki. Az, hogy valami "jó", ebben az esetben azt jelenti, hogy összeegyeztethető valakinek az életstílusával. Az jó, ami harmonikusan beilleszthető az ember létezésének teljességébe. Lisa azt a kérdést veti fel, hogy: "Mi az, ami jó nekem?" és nem egyszerűen csak azt, hogy "Mi az, ami jó?", ugyanúgy, ahogy a regényben szereplő gyerekekben is felmerül: "Mi a különbség, aközött, amikor az ember gondolkodik, és amikor önállóan gondolkodik?" A Lisában szereplő gyerekek számára egyáltalán nem nyilvánvaló, hogy gondolkodni és önállóan gondolkodni egy és ugyanaz. Ugyanígy azt sem fogadják el, hogy az, hogy jó, az azonos azzal, hogy méltányos.1Lisa és barátai szóhasználata megfelel (bár nem ugyanazt a terminológiát használják), javasoljuk, hogy olvassa el JOHN STUART MILL: A szabadságról (On Liberty) c. írását, amely éles határvonalat húz azok közé a kötelezettségek közé, amelyekkel a társadalomnak tartozunk és a közé a szabadság közé, amely lehetővé teszi, hogy saját személyes életünkben magunk döntsük el, mi helyes a magunk számára. Ennél nehezebb olvasmány, ám szintén érdekes forrás lehet C. I. LEWIS: A jó alapja és természete (The Ground and Nature of Right) c. írása. Az etikai vizsgálódás elméletének általánosabb megközelítéséhez JOHN DEWY: A morális élet elmélete (Theory of Moral Life) c. írását ajánljuk. (A jó és méltányos megkülönböztetéséről és az ártalomhoz való viszonyáról l. még ebben a kézikönyvben: Lisa 4. fejezet, 12. fő gondolat.)>

Lisa

1. fejezet

Első kérdés: Attól, hogy megesszük az állatokat, még szerethetjük őket?

- Vigyétek vissza! - akarta mondani Lisa a szüleinek. - Vigyétek vissza oda, ahonnan hoztátok! Lisa a vadonatúj öltözőasztal előtt ült, amelyet a születésnapjára kapott. A tükröt kétoldalt kis lámpácskák szegélyezték, pontosan úgy, mint a színházi öltözőkben.

- Ezzel az erővel akár azt is mondhatták volna, hogy tessék, most aztán próbáld meg csinosabbá varázsolni magad - gondolta Lisa. Meg volt győződve arról, hogy a világon semmi esélye sincs arra, hogy valaha is csinos legyen.

Azért persze udvarias köszönetet mormolva elfogadta az ajándékot, most pedig itt ült, arcát kémlelve a tükörben.

- Egyszerűen az egész úgy rossz, ahogy van - morogta magában. - Semmi sem olyan, amilyennek lennie kellene. A homlok túl magas, a szemek túl távol ülnek egymástól, a száj túlságosan széles, az orr túlságosan felfelé kunkorodik. Na és a fogak! Akkora hézagok vannak közöttük, mintha egy kerítés lécei volnának.

Még az is bosszantotta, hogy a fülei mintha egy icipicit kihegyesednének felül. Hirtelen elmosolyodott, mert eszébe jutott, hogy az apja a múltkor így szólt:

- Tudod, Lisa, a te arcoddal neked inkább faunnak kellett volna születned.

Még mindig ezen mulatott magában, amikor az anyja belépett. Mrs. Terry, aki sejtette, hogy Lisa éppen az öltözőasztalt használja, szintén mosolygott:

- Kész a vacsora - mondta kedvesen.

Lisa imádta a sült csirkét, ez a csirke pedig különösen jól megsült, annyira, hogy a hús szinte magától levált a csontról, amint Lisa apja szeletelte. Az apja tudta, hogy Lisa mennyire szereti a combot, ezért oda is adott neki egyet. Csodálatosan omlós volt és egy cseppet sem száraz.

Egyszer csak eszébe jutott, hogyan csúfolta őt Mickey az iskolában valamelyik nap.

- Lisa döglött csirkét eszik - mondta.

De Lisát nem tudta felbosszantani, ő csak nevetett rajta, és így felelt:

- Nem hiszem, hogy volna bárki is, hacsak nem teljesen bolond, aki ne szeretné a csirkét, főleg úgy, ahogy az én anyukám készíti!

Odatartotta a tányérját a következő combért.

Vacsora után Lisa kiment játszani. Alighogy kiért a járdára, szembetalálkozott Mr. Johnsonnal, aki a kutyáját vezette pórázon. Mr. Johnson csak nemrégiben költözött a környékre, és Lisa egyáltalán nem ismerte. Éppen amikor Lisáék háza elé értek, a kutya észrevett egy mókust egy fa mellett és utánaeredt. Mr. Johnson visszarántotta a pórázt, amitől a kutya elterült a földön. De máris felpattant, és morogva igyekezett a mókus után, amely eltűnt a fa mögött. Mr. Johnson tovább akart indulni, de a kutya megvetette a lábát. Minél jobban húzták és rángatták a pórázt, annál jobban ellenállt. Mr. Johnson először hívni próbálta, a végén már üvöltött vele, ám a kutya nem mozdult. Végül a férfi letört egy vesszőt az egyik bokorról, és csépelni kezdte vele a kutyát, aki behúzta fülét-farkát, és görnyedten, mozdulatlanul fogadta az ütéseket. Lisa elszörnyedve szemlélte a jelenetet. Még arra is képtelen volt, hogy kiáltson. Aztán hirtelen előreugrott, és megpróbálta elkapni a vesszőt. - Azonnal hagyja ezt abba! - parancsolta magából kikelve. Mr. Johnson, miközben meglepve próbálta kiszabadítani a vesszőt a kezéből, megfordult, és így szólt:

- Mi közöd hozzá?

Még mindig fuldokolva a dühtől, Lisa gondolkodás nélkül rávágta.

- Az, hogy én is kutya vagyok.

A férfi vállat vont, és rántott egyet a pórázon. Ekkor a kutya sem makacskodott már, szépen továbbindult a gazdája mellett. Nemsokára eltűntek a távolban.

Másnap az iskolában Randy Garlock így szólt:

- El sem tudjátok képzelni, milyen jól mulattam a hét végén! Apu magával vitt kacsavadászatra.

- Ahhoz kell ám a bátorság! - mondta Mark gúnyosan. - A kacsák köztudomásúlag állig fel vannak fegyverkezve.

- Nagyon vicces, mondhatom - felelte Randy.

- Még csak meg sem eszitek azokat a szerencsétlen madarakat, tényleg el sem tudom képzelni, miért kell megölnötök őket - erősködött Mark.

- Mert túl sok van belőlük - vágott vissza Randy. - Ha a vadászok nem lőnék ki a fölösleges szaporulatot, a kacsák elárasztanák a világot.

- Persze, persze. De azért mégis az az érzésem, hogy nem is igaz, hogy a vadászok megszámolták őket, és úgy találták, hogy túl sok van belőlük. Ezt csak azért mondják, hogy nyugodtan lövöldözhessenek rájuk. Meglátjátok, addig abba sem hagyják az állatok öldösését, amíg mind egy szálig ki nem irtották őket.

- Na és aztán? - vetette közbe Mickey. - Úgy kell nekik.

- Az embereknek joguk van ahhoz, hogy vadásszanak - mondta Randy Marknak. - Benne van az alkotmányban.

- Az alkotmányban egyetlen szó sincs vadászatról - vitatkozott Mark. - Csak az áll benne, hogy az emberek tarthatnak maguknál fegyvert arra az esetre, ha meg kellene védeniük magukat. Jó, hogy nem mindjárt azt mondod, hogy az embereknek joguk van bármire vadászni, akár más emberekre is. Egyszer láttam egy filmet, amely erről szól, sohasem fogom elfelejteni.

- Ez igazán nevetséges! - ellenkezett Randy. - Embert ölni egészen más dolog, mint megölni egy állatot.

- De ha megtehetjük, hogy elpusztítunk állatokat, mert úgy gondoljuk, hogy túl sok van belőlük, miért is ne pusztíthatnánk el embereket is, ha úgy gondoljuk, hogy túl sok van belőlük.

Lisa mindeddig szótlanul figyelte a beszélgetést. Most azonban megjegyezte:

- Szerintem is így van. Ha nagyon rászokunk arra, hogy állatokat öljünk, esetleg nehéz lesz abbahagynunk, amikor már emberekre kerül sor.

Randy élénken rázta a fejét.

- Emberek vagy állatok, ez azért egyáltalán nem mindegy. Függetlenül attól, hogy mit csinálunk az állatokkal, nyilvánvaló, hogy emberekkel nem tehetjük meg ugyanazt.

A beszélgetés ezután más témákra terelődött, de Lisa nem tudott megnyugodni:

- Miért van az - töprengett -, hogy ha elkezdünk beszélgetni valamiről, akár a legegyszerűbb dologról is, a végén kiderül, hogy mennyire bonyolult? Marknak igaza van, szörnyű, ahogy folyamatosan gyilkoljuk az állatokat. De ha meg akarjuk enni őket, akkor először meg kell őket ölnünk. De hogy is van ez? Hogyan ellenezhetném az állatok és madarak megölését, ha egyszer annyira szeretem a sült csirkét és a marhaszeletet? Nem az lenne a helyes, ha soha többé rá sem néznék ilyen ételekre? Olyan zavaros ez az egész!

Lisa apja a dolgozószobájában ült és zenét hallgatott. Lisa a karosszéke mellé kuporodott egy párnára, és várta, hogy a darabnak vége legyen. (Amikor néha az iskolában is így kuporgott, térdeit az álláig felhúzva, amint hosszú haja sátorként terült szét a vállain, Harry Stottlemeier szerint pontosan úgy nézett ki, mint egy nagy, nyomtatott M betű.)

- Beethoven - mondta Mr. Terry.

Lisa hallgatott.

- Vonósnégyes - folytatta Mr. Terry.

Lisa továbbra is csak hallgatott. De magában azt gondolta:

- Pontosan tudja, hogy képtelen vagyok két zenedarabot megkülönböztetni egymástól. Azt viszont sohasem felejtem el, amit tőle hallok. Jó lenne, ha gyakrabban beszélgetne velem.

Aztán hirtelen eszébe jutott, hogy miért jött.

- Talán az lenne a legjobb, ha vegetáriánus lennék - jelentette ki, miután elmesélte apjának, hogyan zajlott le a beszélgetés Randyvel, Mickey-vel és Markkal.

- Ha jól értettem, két okod is lenne erre. Először is az, hogy sajnálod az állatokat, másodszor pedig az, hogy attól félsz, ha képes vagy arra, hogy állatokat ölj, esetleg később emberek megölésében sem találsz majd semmi kivetnivalót.

- Igen, ez az. De vajon jól gondolom-e? Randy szerint nem.

- Tényleg? És vajon miért nem?

- Azt mondta, hogy az állatokat azért kell megölni, mert túl sok van belőlük. És azt is mondta, hogy ha nem lennének állatok, amelyeket megölhetnénk, akkor még a mostaninál is nagyobb esélye lenne annak, hogy embereket fogunk ölni.

- Randy szerint az állatoknak nincsenek érzéseik?

- Erről nem mondott semmit.

- Szerinted van joguk az állatoknak ahhoz, hogy éljenek?

- Jaj, Apu, honnan tudhatnám? Állati jogok? Sohasem hallottam ilyesmiről.

Az apja komoly pillantást vetett Lisára.

- Menj, anyád hív - jegyezte meg.

Lisa összefonta maga előtt a karját, hátulról összefűzte, majd ismét kiegyenesítette az ujjait. Talpra szökkent, és kiszaladt a szobából. Az apja gyengéden figyelte, amíg el nem tűnt a hosszú előszoba végén a konyha irányában.

- Figyelj csak, Fran! - kiáltotta Lisa. - Szerinted az állatoknak vannak jogaik?

- Ugyan már - nevetett Fran. - Még az emberek jogait sem akarja senki elismerni, miért gondolod, hogy majd pont az állatokét fogják? Elképzelem magam, amint egy szép napon ügyvédként egy macskát képviselek a bíróságon, akinek a farkára léptek.

- Na és a gyerekek? - vetette közbe Mark. - Nekik vannak jogaik?

- A gyerekeknek? - Fran még jobban nevetett. - Sokak szerint ők valahol félúton helyezkednek el az állatok és az emberek között.

- A gyerekeknek lesznek majd jogaik, ha felnőnek - vélte Bill Beck.

- Ugyan már - mondta Mark -, az ember jogai akkor kezdődnek, amikor megszületik. Joga van ahhoz, hogy etessék, ruházzák, orvosi kezelést kapjon és iskolába járjon. Egy gyereknek nagyon is sok mindenhez van joga.

- Na és az állatoknak? - erősködött Lisa. - Van-e joguk ahhoz, hogy ne öljék meg és ne egyék meg őket?

- Ha sikerül minket elkapniuk, joguk van ahhoz, hogy megöljenek és megegyenek minket. És nekünk is jogunk van ahhoz, hogy megöljük és megegyük őket, ha történetesen fordítva történik - felelte Bill.

- Ugyanez vonatkozik az emberekre is? - kérdezte Harry. - Hogy tehát azzal, hogy elkapjuk őket, megszerezzük a jogot, hogy megöljük őket?

- De még mennyire! - felelte Bill. - És azt a helyzetet, amikor mindez elfogadható, háborúnak hívják.

Aznap este Harry az apjának szegezte a kérdést, még mielőtt Mr. Stottlemeier nekiállt volna az esti újság olvasásának:

- Apu, szerinted helyes az, ha az emberek állatokat esznek?

- Csak ha előbb megfőzik őket. Nyersen nem valami finomak.

- Jaj, Apu! A srácok a suliban ma erről beszélgettek. Nem lenne jobb, ha többé senki sem enne húst?

- Miért, mi a baj? Hiánycikk a hús?

- Nem, hanem talán nem helyes állatokat ölni azért, hogy azután megegyük őket.

- Ha azt akarod, hogy az emberek ne egyenek többé húst és halat, előbb találj számukra valami más táplálékot, amelyhez hozzá tudnak jutni.

- Ez igazán egyszerű: csak több gabonafélét és zöldséget kell termelni.

- Könnyű azt mondani!

- Talán túl sok az ember. - De alighogy ezt kimondta, Harrynak valami rossz érzése támadt. Eszébe jutott Randy megjegyzése arról, hogy azért kell irtani a kacsákat, mert túl sok van belőlük. Megrázta a fejét:

- Nem értem az egészet. Túl sok mindent kell figyelembe venni.

- Hát - felelte az apja -, ha egyszer teljes képet szeretnél kapni, akkor bizony mindent figyelembe kell venned.

- Mindent?

- Nézd, az biztos, hogy az ember vagy egyetért azzal, hogy helyes megölni és megenni az állatokat, vagy nem. De minden tényezőt figyelembe kell venni: mi történik, ha megesszük őket, és mi történik, ha nem?

- Akkor hát mi a teendő?

Mr. Stottlemeier kinyitotta az újságot.

- Nem gondolod, hogy ez nagyrészt attól függ, milyen világban akarunk élni?

- De, azt hiszem.

- Akkor ez a válasz. Lehet, hogy valami először helytelennek tűnik, de ha minden tényezőt számításba veszel, kiderülhet, hogy valójában nagyon is helyénvaló. Vagy éppen fordítva: először helyesnek tűnik, de a végén mégis kiderül, hogy helytelen.

Harry egy pillanatig kifelé bámult az ablakon. Majd nagyon lassan megjegyezte:

- Ott van például a kábítószer az iskolában. Mindenki tud róla, mindenki tudja, hogy kinek van, és azt is, hogy hogyan lehet hozzájutni. Azok a gyerekek, akik rászoktak, néha nagyon rosszul vannak. De azok, akik szállítják nekik a kábítószert, mégsem érzik, hogy valami rosszat tennének.

Mr. Stottlemeier egyetértően bólintott, Harry pedig folytatta:

- Azok pedig, akik az árusokat ellátják kábítószerrel, szintén nem találnak semmi rosszat abban, amit ők tesznek, például hogy a kocsijukban szállítják az árut. Akik pedig a kábítószereket termelik, azt mondják: Miért pont én? Én aztán igazán semmit sem csinálok.

- Talán mert nem akarják látni a teljes képet.

- De még ha akarnák is. Akkor vajon másképp tennének? - töprengett Harry.

- Jó kérdés - felelte Mr. Stottlemeier. Hátradőlt, és belemélyedt az újságjába.

De Harry elégedetlen volt.

- Apu, még egy kérdést. Az embernek ugye jószívűnek kell lennie?

- Úgy van.

- A múltkor az egyik gyerek az iskolában megkért, hogy adjak kölcsön neki valamennyi pénzt. Éppen annyi volt nálam, amennyit kért. Jószívűen oda kellett volna adnom neki?

- Te mit gondolsz?

- Véletlenül tudtam, hogy mire kell neki. Kábítószert akart venni belőle.

- Így hát valóban segítettél volna, ha odaadod a pénzt?

- Szerintem nem.

- Akkor hát adni mindig helyes, tekintet nélkül a körülményekre?

- Azt hiszem, mindig mérlegelni kell a körülményeket.

- Minden körülményt mérlegelve azt hiszem. Eltökélt szándékom, hogy kiolvassam ezt az újságot - mondta Mr. Stottlemeier, azzal ismét kényelmesen hátradőlt székében. Abból, ahogyan ezt mondta, Harry érezte, hogy komolyan is gondolja.

Etikai vizsgálódás - tanári kézikönyv

Első fejezet

Előszó

Ez a fejezet több egymáshoz kapcsolódó fő gondolatra épül, amelyek a következő kérdéseket vetik fel.

  • Milyennek kellene lennie az állatokhoz való kapcsolatunknak?

  • Szükséges-e, hogy nézeteink és tetteink összhangban legyenek egymással?

  • Vagy általánosabban megfogalmazva: hogyan kell emberhez méltó módon élnünk?

Ezek mellett a fő gondolatok mellett jó néhány egyéb gondolat is megtalálható, amelyeket jól felhasználhatunk órai megvitatásra, például:

  • Vannak-e az állatoknak jogaik?

  • Mi történik akkor, amikor csúfolódunk?

A fejezetben Lisa végig azon töpreng, mit tehetünk meg az állatokkal. Az osztálytársaival való vita során a határvonalat az állatok étkezési célra történő megölése és a sportból való vadászat között húzzák meg. Olyan érveket hall, mint amilyen például az is, hogy a vadászat azért hasznos, mert segítségével elkerülhető az állatok túlszaporodása. Ezeket az érveket ellensúlyozza az, hogy egyrészt Lisa képes arra, hogy erősen azonosuljon az állatokkal, másrészt kényelmetlenül érzi magát, amiért húst eszik.

A fejezet elején két lehetőség merül fel. Az egyik abban az állításban fogalmazódik meg, hogy ha megöljük az állatokat, hozzászokunk a kegyetlenséghez, aminek az lehet a következménye, hogy könnyebben elfogadjuk az emberölés gondolatát is. A másik, az elsőnek ellentmondó vélemény viszont azzal érvel, hogy ha állatokat ölünk, utat engedünk elfojtott agresszivitásunknak, és ezáltal kevésbé érezzük szükségét annak, hogy emberek ellen forduljunk. Emellett felmerül az az érv is, hogy az állatok megölésének fő célja a túlszaporulat elpusztítása. Ezen a ponton Mark kifejti, hogy az állatok túlszaporodásának elkerülése érdekében történő állatirtástól már csak egy lépés az emberiség túlnépesedésének elkerülése érdekében történő emberirtás, ahogyan az a háborúban történik. A gyerekek arra persze nem gondolnak, hogy vajon a húsevés szükséges-e a táplálkozáshoz.

Eközben másodlagos kérdések is felmerülnek: Vannak-e az állatoknak jogaik? Vannak-e a gyerekeknek jogaik? Ha igen, ezek velük születnek, vagy csak egy későbbi életkorban szerzik meg őket? Amíg ez a vita folyik, Lisát egyfolytában értékrendjének következetlensége aggasztja. Véleménye szerint az, hogy szeretjük vagy nem szeretjük az állatokat, ugyanolyan személyes érzelem, mint az, hogy eszünk csirkehúst vagy nem. Azaz egyik kérdéssel kapcsolatos véleménye sem függ attól, hogy másoknak milyenek az érzelmeik vagy milyen az ízlésük. Lisát nem érdekli, hogy mások egyetértenek-e vele ezekben a kérdésekben vagy nem, egyedül a kettő közötti kapcsolat foglalkoztatja. Erre példa a következő kérdés: Ha szeretem az állatokat, hogyan ehetem meg őket?

Első fő gondolat: Hogyan kell élnünk?

Az egészen kicsi gyermekek sohasem gondolkodnak azon, hogyan kell élnünk. Egyik napról a másikra élik az életüket, és nem érzik szükségét annak, hogy valamilyen általános stratégiát alakítsanak ki. Körülbelül 7. osztályos korukra azonban elkezdik szükségét érezni annak, hogy megtervezzék, hogyan éljenek. Hirtelen olyan sok kérdéssel találják szemben magukat, hogy egészen megrémülnek és elbizonytalanodnak. Sok olyan életmódmintát látnak maguk körül, amelyet elutasítanak, de nem biztosak abban, hogy mit is akarnak helyette. A feszültség fokozódása gyakran arra indítja őket, hogy meggondolatlan vagy felszínes megoldásokat keressenek kételyeikre.

A gyermekeket rettentően izgatja az az általános kérdés, hogy milyen a jó élet. Etikai vizsgálódásra van szükség ahhoz, hogy ezt a kérdést felvessük, és megpróbáljunk elfogulatlan, tárgyilagos választ adni rá. A vizsgálódás viszont csak a legritkább esetben történik magányosan. Általában olyan egyének csoportjainak együttes tevékenysége, akiknek azonosak a céljaik, akik megosztják egymással az információt, tisztelik egymás álláspontját és véleményét, megindokolják nézeteiket, hajlandók más véleményeket is fontolóra venni, és megpróbálják közösen feltárni, hogy hányféle módon lehet egy embernek úgy élnie, hogy azt jó életnek lehessen nevezni. Amikor egy ilyen csoport, önmagát szüntelenül javítva, etikai kérdéseket boncolgat, ezt az etikai vizsgálódás közösségének nevezhetjük. Minden csoportnak, amely a Lisával foglalkozik, fő célja az legyen, hogy ilyen közösséget hozzon létre, és az ilyen közösség létrehozásának elősegítése a Lisa-programot oktató tanárok fő feladata.

Ha valaki elolvassa és osztálytársaival megvitatja a Lisát, az jó alkalom arra, hogy rendszerezze azt a számtalan problémát, amellyel az etika foglalkozik, és hogy valamilyen egységes alapról kiindulva, következetesen megpróbálja eldönteni, melyek a fontos problémák és hogyan lehet hozzákezdeni a megoldásukhoz. A Lisa nem a válaszok kézikönyve a fiatalok számára. Inkább arról van szó, hogy aki dialógus formájában feldolgozza a Lisát, az képessé válik arra, hogy felismerje, mely tényezőket kell figyelembe venni akkor, amikor valaki saját etikai világnézetének kialakításán dolgozik. A Lisa-program elvégzése során a tanulók megismerkednek azokkal az eljárásokkal is, amelyek nélkül nem lehet etikai kérdéseket elemezni és megoldani. Ezeknek az eljárásoknak a felismerése az etikai vizsgálódás egyik fő célkitűzése. A való élet problémái persze a legritkább esetben felelnek meg az előre gyártott stratégiáknak. Így hát mindenki maga dönti el, mikor és hogyan fogja alkalmazni ezeket az eljárásokat a gyakorlatban, tehát azt, hogy hogyan fog élni.

Gyakorlat: A vizsgálódás közösségei

Döntsük el, hogy a bal oldali oszlopban felsorolt tulajdonságok jellemzőek-e vagy sem a vizsgálódás közösségeire!

  Jellemző
a vizsgálódás közösségeire 
Nem jellemző a vizsgálódás közösségeire 
1. Inkább a megjegyzést tevő személyt bírálja, mintsem magát a megjegyzést.     
2. Minden vélekedést megindokol.     
3. Készségesen felsorolja a bizonyítékokat, amelyeken egy "tényszerű állítás" alapszik.     
4. Figyelmen kívül hagyja mások véleményét, ha az nem egyezik meg a sajátjával.     
5. Fontosnak tartja, hogy a következtetés ne mondjon ellent a logika szabályainak.     
6. Fontosnak tartja, hogy hazafiatlan vélemények ne hangozzanak el.     
7. Fontosabbnak tartja, hogy együttműködés jöjjön létre a vizsgálódásban, mint hogy valamelyik nézet képviselői győzedelmeskedjenek a többiek fölött.     
8. Hajlandó feladni a nézeteit, ha azok nem egyeznek meg a többiekéivel.     
9. Módszereket ajánl egymás feltevéseinek a megvizsgálására.     
10. Óvakodik olyan ellenpéldák ismertetésétől, amelyek cáfolnák valakinek a nézeteit.     
11. Ha a vita túlságosan hosszúra nyúlik, ragaszkodik a szavazáshoz.     
12. Megpróbálja a többieknek elmagyarázni, hogy a véleményük mit vesz adottnak és milyen következményekkel jár.     
13. Minden olyan új általánosítást és feltevést, amellyel a tények megmagyarázhatók, szívesen fogad, feltéve, hogy ezek egyetlen jelenlévőre nézve sem sértőek.     

Megvitatási terv: Hogyan kell élnünk?

1. Mit szeretsz legjobban csinálni?

2. Mi az, ami igazán fontos számodra az életben?

3. Amikor felnőtt leszel, ugyanezeket a dolgokat fogod szívesen csinálni?

4. Amikor felnőtt leszel, ugyanezek a dolgok lesznek fontosak számodra?

5. Boldog vagy?

6. Szeretnél akkor is boldog lenni, amikor felnőtt leszel?

@LISTA = 7. Van valami, ami fontosabb számodra, mint a boldogság?

8. Lehetséges tökéletesen boldognak lenni?

9. Tudnál tökéletesen boldog lenni egy olyan világban, amelyben mindenki más szenvedne?

10. Tudnál boldog lenni úgy, hogy a tetteid ártatlan lényeknek szenvedést okoznak?

11. Mit tennél szívesebben: olyasmit, ami másoknak örömet szerez, vagy olyasmit, ami enyhíti mások szenvedését?

12. Szeretnél úgy élni, hogy jobbá tedd a világot?

13. Tudnál boldog lenni úgy, hogy nem lenne egyetlen barátod sem?

14. Tudnál boldog lenni úgy, hogy körülötted minden csúnya lenne?

15. Tudnál boldog lenni úgy, hogy mindenki, akit ismersz, állandóan hazudna, és megpróbálná félrevezetni egymást?

15. Tudnál boldog lenni úgy, hogy semmit sem értenél abból, ami történik veled?

16. Szívesen élnél úgy, hogy az életmódod mindenki más számára jónak tűnne, de a magad számára nem?

17. Szívesen élnél úgy, hogy az életmódod mindenki más számára helytelennek tűnne, a magad számára azonban jónak?

Megvitatási terv: Mikor mondhatjuk valamire, hogy "jó"?

1. Ha szeretsz valamit, akkor ettől az jó lesz?

2. Ha sokan szeretnek valamit, akkor ettől az jó lesz?

3. Ha jobban szereted az almát, mint a narancsot, akkor ettől az alma jobb, mint a narancs?

4. Ha akarsz valamit, akkor ettől az a dolog, amit akarsz, jó lesz?

5. Ha valamit nem akarsz, akkor ettől az a dolog rossz lesz vagy értéktelen?

6. Lehet szeretni valamit, ami rossz?

7. Lehet tudni valamiről, hogy rossz, és mégis szeretni?

8. Ha valami jó, akkor biztos, hogy mindenkinek tetszeni fog?

9. Ha valami jó, akkor biztos, hogy mindenkinek jobban fog tetszeni, mint valami, ami rossz?

10. Ha az emberek tudják, hogy valami jó, azt is tudják, hogy miért jó, akkor lehetséges, hogy mégsem fog tetszeni nekik?

11. Lehet valami jó, ha sok minden van, ami jobb nála?

12. Lehet valami rossz, ha van sok minden, ami rosszabb nála?

13. Ha tökéletesen belátnád, hogy az egyik dolog miért jobb, mint a másik, akkor elképzelhető lenne, hogy mégis a rosszabbikat akarnád?

14. Lehet valami értékes, noha senki sem értékeli?

15. Lehet valami kívánatos, noha senki sem vágyik rá?

16. Lehet valaki, akit senki sem szeret, szeretetre méltó?

17. Melyiket szeretnéd jobban: valami értéktelen dolgot, amelyet mindenki akar, vagy valami értékeset, amelyet nem akar senki?

18. Mely dolgokat nevezzük "jónak": azokat, amelyekre vágynak, vagy azokat, amelyek méltók arra, hogy vágyjanak rájuk?

Második fő gondolat: A megfelelés (rész-egész viszonyok)

Az, hogy mi jó és rossz, nemcsak az emberi viselkedéssel kapcsolatban merül fel. Gyakran használunk ehhez hasonló kifejezéseket esztétikai kérdésekkel kapcsolatban: azt mondjuk például, hogy a szék nem jól néz ki a szobában, hogy a színész rossz a szerepében, vagy hogy egy bizonyos blúz jó egy bizonyos szoknyával. A regény első epizódjában Lisa saját arcát vizsgálja a tükörben. Úgy érzi, az arcvonásai úgy rosszak, ahogy vannak. Felveti a megfelelés problémáját: illenek-e egymáshoz a vonásai, és illenek-e az arcához mint egészhez? Lisa tehát úgy érzi, a részek nem illenek össze, nem alkotnak esztétikailag kielégítő vagy szép egészet. Ezzel eljutottunk az esztétikai érvelés néhány eleméhez. Mindig azt vizsgáljuk, a részek hogyan viszonyulnak egymáshoz és a tárgyhoz mint egészhez. Ha ezek összeillenek vagy megfelelnek egymásnak, a tárgyat esztétikailag jónak vagy szépnek nyilvánítjuk.

Hasonló a helyzet etikai kérdésekben. Egy bizonyos értelemben "jó tett" az, amit a helyzet megkíván vagy ami az adott körülmények között szükséges. Amikor etikai kérdésekkel kapcsolatban érvelünk, gyakran felmerül a rész és egész viszonya, hasonlóképpen ahhoz, ahogyan a kellemes látvány vagy a szépség kérdésében. A részek viszonya az egészekhez (és az egészeké a részekhez) azonban gyakran nehezebb és átláthatatlanabb, mint amilyennek látszik. A rész-egész viszonyokkal kapcsolatos érvelés gyakran siklik tévútra, ezért egy, az etikai vizsgálódásba bevezető program során arra is meg kell tanítanunk tanítványainkat, hogy felismerjék ezeket a logikai buktatókat, és megtalálják a módját annak, hogy elkerüljék őket.

Gyakorlat: Rész-egész és egész-rész hibák (1)

Ha egy csoport minden egyes tagja vagy része külön-külön rendelkezik egy tulajdonsággal, akkor hajlamosak vagyunk feltételezni, hogy az egész osztálynak megvan ez a tulajdonsága. Ez a feltevés azonban gyakran téves. Íme, néhány rész-egész (minden egyes-az összes) hiba:

1. Ennek a foltokból összevarrt takarónak mindegyik darabja nagyon régi, ez a takaró tehát biztosan nagyon régi.

2. A piramis minden köve három láb magas, a piramis tehát nem lehet magasabb, mint három láb.

3. Chicagóban minden rendőr alszik, így hát Chicagóban alszik a rendőrség.

És fordítva is: ha egy osztály vagy egész rendelkezik egy tulajdonsággal, akkor feltételezzük, hogy ugyanez a tulajdonság megtalálható lesz az osztály vagy egész minden egyes részében is. Az ilyen példákat egész-rész (az összes-minden egyes) hibáknak nevezzük:

1. Ez az autó nagyon gyors: bizonyára minden része nagyon gyorsan mozog.

2. Amerika hatalmas nemzet, így hát minden egyes amerikai nagyobb, mint egy külföldi.

3. Sűrű hóesés van kint, a lehulló hópelyhek bizonyára nagyon sűrűek.

Az alábbi példákban jelöljük meg, hogy az érvelés helyes, helytelen vagy vitatható! Ha a válasz az, hogy az érvelés helytelen, akkor azt is mondjuk meg, vajon rész-egész vagy egész-rész hibával állunk szemben.

  Helyes  Helytelen  Vitatható 
  rész-egész  egész-rész 
1. Mivel a Nílus hosszú, biztosan hosszú vízcseppekből áll.         
2. Minden felhő ezüstösen áttetsző, a felhők tehát ezüstösen áttetszőek.         
3. Ha Marie-nak szép kis arca van, bizonyára minden vonása szép.         
4. Ha Mike-nak minden vonása szép,
akkor bizonyára jóképű. 
       
5. Minden francia király halott, így hát a francia királyok halottak.         
6. Éppen leesett egy esőcsepp, ez azt jelenti, hogy esik az eső.         
7. A testem él, a lábujjaim pedig a testem részei, így hát a lábujjaim élnek.         
8. Mivel minden csepp vér piros, ezért bizonyára a cseppeket alkotó molekulák is pirosak.         
9. Ez a banánhéj a banán része, a banán pedig része az ebédemnek, ezért a banánhéjat is meg kell ennem ebédre.         

Megvitatási terv: Rész és egész (2)

Vitassuk meg az alábbi megjegyzéseket!

1. Senki sem tud jobb pattogatott kukoricát készíteni, mint a bátyám, Sam. Sam jobban tud pattogatott kukoricát készíteni, mint én, tehát senki sem tud jobb pattogatott kukoricát készíteni, mint én.

2. A vonal pontokból áll. A pontnak nincs hosszúsága. Így a vonalnak sincs hosszúsága.

3. Ha ledobnánk egy szem pattogatott kukoricát az Empire State Building tetejéről, az nem ütne zajt. Ebből az következik, hogy az sem ütne zajt, ha egy tonna pattogatott kukoricát dobnánk le az Empire State Building tetejéről.

4. Kémiaórán azt mondták, hogy a víz oxigénből és nitrogénből áll. Engem azonban nem tudnak becsapni: az oxigén és a nitrogén gázok, a víz pedig folyadék.

5. Sam tortát akar sütni. Egy szakácskönyvből vett recept utasításait követi, kiméri a hozzávalókat, összekeveri őket, és berakja a sütőbe. De ebből nem lesz torta, csak forró liszt, forró tej, forró tojás és forró vaníliás cukor.

6. Egyetértek azzal, hogy az a termék, amelyet ez a gyár előállít, ártalmas az emberi egészségre. De biztos akarok lenni abban, hogy a gyár minden egyes alkalmazottja, minden egyes vezetője tökéletesen becsületes ember.

7. Megbízom ebben a bankban. Így aztán egyáltalán nem érdekel, hogy a legtöbb pénztáros megbízhatatlannak látszik és a szeme sem áll jól.

8. Jobban láttuk volna a filmet, ha a moziban mindenki csak tizenöt centiméterrel alacsonyabb lett volna.

9. Én azért vagyok sikeres, mert mindig a magam érdekét nézem. Hidd el, ha mások is a maguk érdekét néznék, ők is sikeresek lennének.

Megvitatási terv: Rész és egész (3)

1. Ha egyetlen csepp eső leesik, esik az eső?

2. Ha épp csak a zoknidat vetted fel, fel vagy öltözve?

3. Ha eszedbe jut valami, akkor gondolkozol?

4. Ha a folyó felszínét jég borítja, helyes, ha azt mondjuk, hogy "a folyó megfagyott"?

5. Ha valaki egy kicsit rosszul hall, az süket?

6. Ha valaki egy kicsit rosszul érzi magát, az beteg?

7. Ha ajándékot adsz valakinek, akkor nagylelkű vagy?

8. Ha rendszerint jó szándékú vagy, attól jó leszel?

9. Ha azt mondja a tanár, hogy sikeresen befejezted a tanfolyamot, akkor ez azt jelenti, hogy az egész éved sikeres volt, vagy pedig csak a tanfolyam legutolsó pillanata?

10. Ha egy pillanatig boldognak érzed magad, akkor boldog ember vagy?

Megvitatási terv: Rész és egész (4)

1. Az, hogy a rózsa szirma piros, azt jelenti, hogy az egész rózsabokor piros?

2. Az, hogy a lámpában az égő üvegből készült, azt jelenti, hogy az egész lámpa üvegből készült?

3. Az, hogy valakinek rövidek az ujjai, azt jelenti, hogy az illető alacsony?

4. Az, hogy valaki 240 cm magas, azt jelenti, hogy az illető magas?

5. Ha az ember a stadion lelátóján feláll, akkor jobban látja a meccset. Ez azt jelenti, hogy ha mindenki feláll, mindenki jobban fog látni?

6. Ha az ember egy könyv minden lapját szét tudja tépni, ez azt jelenti, hogy félbe tudja tépni magát a könyvet?

7. Ha egy hadsereg minden katonája erős, ez azt jelenti, hogy a hadsereg erős?

8. Ha a világegyetem mindegyik része előbb-utóbb véget ér, ez azt jelenti, hogy mindennek (azaz az egész világegyetemnek) előbb-utóbb véget kell érnie?

9. Ha az autó valamelyik része nem működik, akkor az autó nem működik?

10. Ha az alma egy része megrohadt, az alma rohadt?

11. Ha az ablak egy része eltört, az ablak törött?

12. Ha ég az iskola valamelyik része, akkor ég az iskola?

Harmadik fő gondolat: Jó és rossz

A "jó" és "rossz" szavak jelentése rendkívül gazdag. A gyermekek gyakran a viselkedésükkel kapcsolatban hallják őket. A Lisa-program során fel kell tárnunk a jó és a rossz etikai jelentőségét, de ez csak fokozatosan lehetséges. Kezdhetjük azzal, hogy tanítványainkkal megvitatjuk ezeknek a szavaknak a hétköznapi nyelvhasználatból ismert más értelmezéseit.

A Lisa-program, mint látni fogjuk, erősen nyelvközpontú, azaz gyakran hívja fel a figyelmet a hétköznapi nyelvhasználatra annak érdekében, hogy a gyermeket filozófiai kérdésekkel szembesítse. Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy minden filozófiai téma elvont és távoli: csak akkor vesszük észre, hogy ezek a témák mennyire részei mindennapi gondolkodásunknak és beszédünknek, ha megfigyeljük saját nyelvhasználatunkat. A kézikönyv minden fejezetének végén egy szószedet található, amely a Lisa megfelelő fejezetéből vett szavakat tartalmazza. Ezeknek a szavaknak van valamilyen etikai vonatkozásuk, és akárcsak a jó és rossz esetében, érdemes megvitatni különböző értelmezéseiket. Noha legtöbbjükkel nem foglalkozunk külön a kézikönyvben, érdemes felhívni rájuk a figyelmet. Mivel pedig ezeknek a szavaknak etikai vonatkozásuk is van, alkalmasak lehetnek arra, hogy az órán megvitassuk őket. Ez a lista azonban NEM TELJES SZÓSZEDET, inkább további etikai megbeszélésekre alkalmas témák listája. Minthogy nem teljes, ne lepődjünk meg azon, ha tanítványaink további szavakat is találnak a szövegben, amelyeknek még több etikai vonatkozásuk van, mint a listán szereplőknek.

Megvitatási terv: A "rossz" szó

1. Elképzelhető, hogy valami, amit nem kellemes megtenni, mégis rossz?

2. Elképzelhető, hogy valami, amit kellemes megtenni, rossz?

3. Elképzelhető, hogy valamit megengednek, mégis rossz?

4. Elképzelhető, hogy valamit megtiltanak, mégsem rossz?

Gyakorlat: A "rossz" szó azonos és különböző használatai

Olvassuk el figyelmesen az alábbi mondatpárokat! Azonos értelemben használják a "rossz" szót mindkét esetben vagy pedig különböző jelentése van a két mondatban?

  Azonos
jelentés 
Különböző
jelentés 
Lisa: "Fel akartam hívni Joe-t, de rossz számot tárcsáztam."
Griff: "Ha valaki nem tartja be az ígéretét, az rossz dolog." 
   
Stu: "Mi rossz van abban, ha valaki olyan zoknit visel, amely nem illik a ruhájához?"
Gladys: "Mi rossz van abban, ha az ember késsel eszi a borsót?" 
   
Ingrid: "Ez a macska betegnek látszik. Valami rosszat ehetett."
Isolde: "Amikor összeadtam 6-ot és 3-at, az eredmény 8 lett, de ez rossz." 
   
Herbert: "A dolgozatban nyolc kérdésre jól feleltem, kettőre pedig rosszul."
Violet: "Akkor az összesen kilenc, mert két rossz egy jónak felel meg." 
   
Nelda: "Valami rossz ezen az ajtón, nem lehet becsukni."
Hugo: "Rosszul nézhették meg a helyesírási dolgozatomat, ha kettest kaptam rá!" 
   

Gyakorlat: Mit jelent az, hogy jó?

Utasítás: Az alábbi mondatokban helyettesítsd egy másik szóval azt, hogy "jó"!

1. Jó az, ha ébren maradsz és gondolkozol mindenféle dolgokon, amikor pedig apukád azt mondta, hogy most már aludnod kell?

2. Susan mesélte, hogy amikor belépett a szobába, azonnal érezte, hogy nem valami jó a hangulat.

3. Egy hosszú vita végén így szóltam a húgomhoz: "Jó, jó, neked van igazad, de most már egy szót sem akarok hallani erről."

4. Ma reggel a tanár kiosztotta a házi dolgozatokat, az enyémre ezt írta: "75% jó".

5. Debra így szólt, amikor belépett a szobába: "Az a kép valahogy nem jó ott azon a falon."

6. Amikor verset írok, gyakran sokáig kell töprengenem, mire találok egy igazán jó kifejezést arra, amit mondani akarok.

7. A matematikában arra a kérdésre, hogy mennyi 2 meg 2, mindig az a jó válasz, hogy 4.

8. Kölcsönkértem Edwardtól egy kis pénzt, és azt hiszem, nem lenne jó, ha nem adnám meg neki.

9. Amikor Mary megpróbálta lerajzolni Carolt, az orrot sehogy sem sikerült jó helyre tennie.

10. Amikor az ember összevész a legjobb barátjával, nehéz eldönteni, hogy mi lenne a legjobb lépés: azonnal felhívni őt nem tűnik valami jó ötletnek, ugyanakkor várni sem jó, hogy ő hívjon fel.

11. Jó okom van arra, hogy a naplómat a ruháim alatt tartsam egy fiókban.

12. "Nektek aztán tényleg jó sok könyvetek van!", kiáltottam fel, amikor megláttam Peterék plafonig érő könyvespolcait.

13. "Sajnos, ez még mindig nem jeles, hanem csak jó", mondta a fizikatanár, amikor kiosztotta a dolgozatomat.

14. Nézd meg a dátumot a konzerv tetején, és ha már nem jó, inkább dobd ki!

15. "Azt ajánlom, nézzétek meg ezt a filmet, tényleg nagyon jó", mondta Jake a barátainak.

16. A jó tündér így figyelmeztette a legkisebb királyfit: "Ne húzz ujjat a hétfejű sárkánnyal, ha jót akarsz!"

(Megjegyzés: Az angol "right" és a magyar "jó" szó használatának különbözősége miatt csak az 1-10. példa felel meg az angol eredetinek. - A fordító)

Negyedik fő gondolat: "Én is kutya vagyok"

A történet első és második oldalán Lisát annyira felizgatja az, ahogyan az egyik szomszéd bánik a kutyájával, hogy megpróbál közbelépni és így kiált: "Én is kutya vagyok!"

Lisa erősen azonosul az áldozattal, ebben az esetben a kutyával, és ennek kifejezést is ad. Beleképzeli magát a kutya helyébe. Ezt vizsgálódási készségként a valaki más nézőpontjába való belehelyezkedésnek nevezik. Ha inkább a pszichológiai és érzelmi összetevőket akarjuk hangsúlyozni, akkor az esetet empatikus tettnek is tekinthetjük.

Az etikai tapasztalatszerzéshez elengedhetetlenül fontos az a képesség, hogy valaki más helyébe tudjuk képzelni magunkat. Az, hogy bele tudjunk helyezkedni valaki másnak a nézőpontjába, azért fontos az etikai vizsgálódásban, mert nagyobb tárgyilagosságot tesz lehetővé, valahogy úgy, ahogyan az űrhajósok is különböző nézőpontokból vizsgálják a földet, hogy tárgyilagosabb és teljesebb képet kapjanak róla.

Gyakorlat: Beleképzelni magunkat valaki másnak a helyébe

Néha beleképzeljük magunkat valaki másnak a helyébe, és elgondolkodunk azon, hogyan éreznénk magunkat, ha mi lennénk ők.

Van azonban, amikor csak elhitetjük magunkkal, hogy ezt tettük, a valóságban azonban nem így történt. Az alábbi esetekben mindenki azt állítja, hogy beleképzelte magát valaki másnak a helyzetébe. Döntsük el, hogy valóban így történt vagy nem, és hogy miért!

  Igen  Nem 
Sonya: "Amióta Margaret és én helyet cseréltünk az osztályban, azóta pontosan el tudom képzelni, mit érez a számtannal kapcsolatban."       
Phyllis: "Margaret és én mindig egyformán öltözünk, ezért azt hiszem, egyforma az ízlésünk."       
Jordan: "Pontosan tudom, hogy Margaret mit gondol rólam. Rettenetesen szeret engem. Ez persze nem is csoda, hiszen tényleg nagyon szeretetreméltó vagyok, és az ő helyében én sem éreznék másképp."       
Jorge: "Szívesen megnevettetem Margaretet, és amikor Margaret nevet, Eva is mindig nevetni kezd, ezért azt hiszem, ő ugyanazt gondolja Margaretről, mint én."       
Albert: "Egyszer kezet fogtam Margarettel. Jól megszorítottam a kezét, mire ő is jól megszorította az enyémet. Ebből megtudtam, mit érez irántam."       
Laurie: "Egyszer láttam, amikor Jordan kicsúfolta Phyllist azért, ahogyan öltözködik, és nagyon sajnáltam Phyllist, mert Jordan bármelyikünket ugyanígy kicsúfolhatta volna."       

Gyakorlat: Empátia

Mondd meg, hogy az alábbi helyzetekben mit gondolnak vagy éreznek a szereplők!

1. Tegnap megszidtak valamiért, amit nem is követtél el. Ezt nagyon felháborítónak tartod. Ma tanúja voltál, amint Jimmyt megszidták valamiért, amit nem is követett el. Mit gondolsz, most mit érez?

2. A múlt héten elégtelen lett a matekdolgozatod. Nagyon el vagy keseredve miatta. Ugyanakkor azt is tudod, hogy nem készültél rá. Ma reggel Irene elégtelent kapott a matekdolgozatára. A szünetben elmondta neked, hogy nem készült rá. Szerinted most mit érez?

3. Ma a tornaórán sikerült öt kosarat dobnod. Nagyon büszke voltál. Carol hat kosarat dobott. Szerinted mit érzett?

4. Múlt hétfőn anyukád megkért, hogy menj le a boltba és vegyél pár dolgot. Meg is vettél mindent, kivéve a tejet. Ma találkoztál az utcán Roberttel. Elmondta, hogy éppen hazafelé tart a boltból, mert anyukája megkérte, hogy vegyen pár dolgot. Amíg beszélgettek, egyszer csak eszébe jut, hogy elfelejtett tojást venni. Szerinted mit érzett?

5. Ma reggel elkéstél az iskolából. Amikor megérkeztél, a tanár nagyon mérges volt. Megkérdezte, van-e igazolásod a késésről a szüleidtől. Persze nem volt. Nagyon szégyellted magad. Pár perccel utánad Kevin lépett be az osztályba. A tanár megkérdezte, van-e nála igazolás a késésről a szüleitől. Kevin azt felelte, hogy van, és át is adta az igazolást a tanárnak. Szerinted mit érzett?

6. Múlt kedden volt anyukád születésnapja. Vettél neki hat szál szegfűt, és az asztalra tetted egy kis születésnapi kártyával. Amikor hazajött, nagyon örültél, ahogy felkiáltott: "Milyen gyönyörű virág! Köszönöm! Köszönöm!" Amikor ma a kosárlabdaedzésről jöttél haza, találkoztál Carllal, aki elmesélte, hogy tegnap volt az anyukája születésnapja, de ő teljesen elfeledkezett róla. Szerinted mit érzett?

7. Karen a legjobb barátod. Megígérte, hogy megnézi veled a legújabb James Bond-filmet, ha majd játsszák a városban. Most szombaton fogják játszani a helyi moziban. Felhívod Karent, de ő azt mondja, hogy nem tud menni, mert a nagymamáját kell meglátogatnia. Szerinted mit érez?

8. Az egész osztály Gerard születésnapi bulijára készül. Már egy hete mindenki csak erről beszél. A buli előtti nap osztálytársad, Sam megbetegszik. Így aztán nem tud elmenni a buliba. Szerinted mit érez?

9. Hazafelé az iskolából találkozol a bátyáddal. Úgy tűnik, mintha sírt volna. Megkérdezed tőle, mi történt. Ő elmondja, hogy ellopták a biciklijét. Szerinted mit érez?

10. Áthívod barátodat, Jennifert játszani hozzátok. Amikor ott van, véletlenül meglöki az anyukád egyik üvegvázáját. A váza leesik és eltörik. Szerinted mit érez?

Megvitatási terv: Gyerekekről és állatokról

1. Előfordult már, hogy úgy érezted, senki sem ért meg, és egy macskához vagy kutyához fordultál vigaszért?

2. Érezted már úgy, hogy az állatok, amelyek szeretnek játszani és mókázni, közelebb állnak a gyerekekhez, mint a felnőttekhez?

3. Érezted már úgy, hogy az emberek sohasem fogják megérteni, milyen lehet állatnak lenni?

4. Érezted már úgy, hogy az állatok sohasem fogják megérteni, milyen lehet embernek lenni?

5. Szerinted a fiatal állatok szoktak azon gondolkozni, milyen lesz majd, ha felnőttek lesznek, ugyanúgy, ahogy a fiatal emberek szoktak?

6. Szerinted a kiscicák macskák akarnak lenni, a kiskutyák pedig alig várják, hogy kutyák legyenek?

7. Szerinted előfordulhat, hogy a fiatal állatok másfajta állatok szeretnének lenni, például a kiscicák kiskutyák szeretnének lenni, vagy a kiskutyák kiscicák?

8. Szerinted a fiatal állatok szeretnék, ha egyszer majd megtanulhatnának írni és olvasni?

9. Amikor az állatok olyanok, amit mi jónak nevezünk, tehát szelídek, kedvesek és barátságosak, az azért van, mert ilyenné tettük őket?

10. Amikor az állatok nem olyanok, mint amit mi jónak nevezünk, tehát veszélyesek és vadak, akkor ez mindig attól van, hogy ilyen a természetük?

Megvitatási terv: Analógiás érvelés az etikában

Lehet, hogy Lisa tényleg el tudja képzelni, mit érez a kutya. (Ezt a jelenséget szokták morális képzeletnek is nevezni.) Nos, amikor a morális képzelet működésbe lép, az gyakran analógiás érveléssel jár együtt.

Olvassuk el figyelmesen és vitassuk meg az alábbi problémahelyzeteket! Találunk bennük analógiákat?

1. Amikor valaki véletlenül ráejtette a szemeteskosarat Neil lábujjára, Isabel megpróbált visszaemlékezni arra, milyen érzés volt, amikor a múltkor rácsapta a hüvelykujjára a kocsi ajtaját.

2. Mióta Tommy apja elvesztette az állását, a család nagy nehézségekkel küzd. Jenny így szól: "El sem tudom képzelni, milyen lehet! Az én szüleimnek mindig volt állásuk."

3. Chita öccse véletlenül rálép a macska lábára, mire a macska nagyot nyávog. Chita felkapja a macskát, magához öleli, és így szól az öccséhez: "Bántottad!" "Dehogyis", feleli a fiú, "az állatok nem éreznek fájdalmat".

4. Kate mindennap szeretettel beszél a növényeihez. A nővére megkérdezi: "Minek?" "Fura," feleli Kate, "ezt mondja mindenki az angoltanárnőmnek is".

Ötödik fő gondolat: Mi a jog?

A 2. oldalon Randy kijelenti, hogy az embereknek joguk van vadászni. Sőt, még meg is indokolja a kijelentését: azt állítja, hogy a vadászatra való jog "benne van az alkotmányban". Más szóval Randy elismeri, hogy a jog felhatalmazást jelent: nem egyszerűen olyasmi, amit egyik vagy másik törvény támogat, hanem olyasmi, aminek alapja maga az alkotmány. Tehát nem a kongresszusi törvényhozás ügye, hanem egyike azoknak az alapelveknek, amelyekre a társadalom épül.

Randynek azonnal ellentmond Mark, arra hivatkozva, hogy az alkotmányban szó sem esik a vadászatról, csak az áll benne, hogy az emberek önvédelmi célra tarthatnak fegyvert.

A jogok kérdése nagyon nehéz téma. Ha az órán szóba kerül, nagy vitára kell felkészülnünk. Ezzel a témával kapcsolatban sok vezető teoretikus sem ért egyet, és a közvélemény is erősen megosztott. Nagyon is elképzelhető, hogy a diákok között lesznek olyanok, akik szerint a jogok Istentől származnak. Mások szerint a jogok eredetét a természetben kell keresni. Megint mások az emberi szellem termékének tekintik a jogokat ("maguktól értetődőnek"). Lesznek, akik az emberi jogok forrását a társadalomban keresik. (Randy és Mark például azzal érvelhetnek, hogy az alkotmány legalább annyira társadalmi termék, mint amennyire az emberi szellem terméke.) Az is előfordulhat, hogy lesz olyan diák, aki szerint az emberi jogok "elidegeníthetetlenek", azaz jogot senkitől sem lehet elvenni, még akkor sem, ha ennek érdekében le kell rombolni az alkotmányt.

Megvitatási terv: Mi a jog?

1. Amikor a tanár kiosztja a könyveket, és az osztályban mindenki kap egyet, akkor Ednának is joga van egy könyvhöz?

2. Kiderül, hogy eggyel kevesebb könyv van az iskolában, és Ednának megmondják, hogy nincs mit tenni, neki nem jut könyv. Továbbra is joga van könyvhöz?

3. Edna egész nap fagylaltról ábrándozott. Most hazafelé tart, és meglát egy kislányt, aki éppen egy boltból lép ki kezében fagylalttölcsérrel. Joga van Ednának ahhoz, hogy elvegye a kislány fagylaltját?

4. Edna nem akarja megvárni, amíg a lámpa zöldre vált, hanem piros lámpánál megy át az úton. Joga van ehhez?

5. Amikor Edna hazaér, elkezdi olvasni a képregényt az újságban. De ikertestvére, Sid, ugyanezt akarja. Van hozzá joga?

6. Edna családja sült pulykát vacsorázik. Van Ednának joga ahhoz, hogy kapjon belőle?

7. Edna testvérei, Sid és Jeff, mindketten a combot akarják, akárcsak Edna. De csak két comb van. Van Ednának joga ahhoz, hogy az egyik az övé legyen?

8. Edna kutyája, Fritz, már elég öreg. Van joga ahhoz, hogy éljen?

9. Sid nézi, amint az apja rágyújt, és ő is utánozni szeretné. Van hozzá joga?

10. Jeff most kapja meg a diplomáját. Van joga ahhoz, hogy állása legyen?

11. Jeffet letartóztatja egy rendőrnő, mert jogosítvány nélkül vezet. Van a rendőrnőnek joga ahhoz, hogy ezt tegye?

12. Van egy könyv a városi könyvtárban, amelyet Jeff szeretne elolvasni. Van joga ahhoz, hogy megnézze?

13. Honnan származnak a jogok?

14. Vannak olyan jogok, amelyeket már születésünkkor megkapunk, és olyanok, amelyeket csak életünk későbbi szakaszaiban?

15. Lehetséges az, hogy egyes emberek jogai érvénytelenítik más emberek jogait?

Megvitatási terv: Kötelességek és jogok

1. Te kérted, hogy megszülethess? Ismersz valakit, aki igen?

2. A szüleid tartoznak neked azzal, hogy etessenek, ruházzanak és szállást adjanak neked?

3. Van jogod ahhoz, hogy részesülj a család étkezéseiből?

4. Lenne joguk a szüleidnek ahhoz, hogy mindent megegyenek, és neked ne hagyjanak semmit?

5. Kötelességed az, hogy hálás légy a szüleidnek, amiért etetnek és szállást adnak neked?

6. Kötelességük a szüleidnek az, hogy hálásak legyenek valamiért?

7. Előfordul, hogy valaki megtesz neked valamit, nem mintha kedve lenne hozzá, hanem mert úgy érzi, hogy a kötelessége?

8. Előfordul, hogy megteszel valamit másoknak, mert úgy érzed, hogy a kötelességed?

9. Joguk van a gyerekeknek ahhoz, hogy megvédjék őket attól, hogy elrabolják őket?

10. Joguk van a gyerekeknek ahhoz, hogy megvédjék őket az éhezéstől, az elégtelen táplálkozástól?

11. Joguk van a gyerekeknek ahhoz, hogy iskolába járjanak?

12. Szerinted a gyerekeknek van joguk a magánélethez?

13. Szerinted a gyerekeknek van joguk ahhoz, hogy saját véleményük legyen kedvenc kosárlabdacsapatukról, kedvenc könyvükről, kedvenc országukról, kedvenc vallásukról?

14. Szerinted a gyerekeknek van joguk ahhoz, hogy saját barátaik legyenek?

15. Szerinted a gyerekeknek van joguk ahhoz, hogy biciklizzenek? Legyen biciklijük?

16. Szerinted a gyerekeknek van joguk ahhoz, hogy eldöntsék, mik a jogaik?

Megvitatási terv: Vannak jogaik az állatoknak és a gyerekeknek?

1. Ha lenne valamilyen háziállatod, lenne jogod ahhoz, hogy éheztesd, annak ellenére, hogy van bőségesen ennivalód, amiből neki is tudnál adni?

2. Van joga az állatodnak ahhoz, hogy tanuljon?

3. Joguk van az embereknek ahhoz, hogy táplálkozási céllal megegyenek téged?

4. Joguk van az embereknek ahhoz, hogy táplálkozási céllal állatokat egyenek meg?

5. Meg kellene védeni a vadon élő állatokat a vadászoktól?

6. Szükségük van-e a gyerekeknek arra, hogy megvédjék őket azoktól az emberektől, akik bántani akarják őket?

7. Van joguk a gyerekeknek ahhoz, hogy saját gondolataik legyenek?

8. Ha a gyerekeknek vannak jogaik (mint például a ruházkodáshoz és az élelemhez), ez azt is jelenti, hogy a felnőtteknek kötelességeik vannak (mint például az, hogy etessék és ruházzák a gyerekeiket)?

9. Ha a felnőtteknek az állatokkal szemben is vannak kötelességeik, ez azt is jelenti, hogy az állatoknak is vannak jogaik?

10. Joguk van a gyerekeknek ahhoz, hogy megvitassák, vannak-e jogaik?

Megvitatási terv: Jogok és kötelezettségek

1. Anyukád átmegy a szobán, a kezében feltornyozott edények. Te éppen útjában vagy, amint a tévé előtt heverészel. Joga van-e elvárni tőled, hogy megmozdulj?

2. A családban senki sem törődik nagyon a kutyátokkal. Egyszer valaki megjegyzi, hogy a kutyátok "ki van éhezve a szeretetre". Szerinted joga van a szeretetetekre?

3. A kisöcséd még nincs egyéves. Soha senki nem játszik vele és nem babusgatja. Valaki megjegyzi, hogy a kisbaba ki van éhezve a szeretetre. Joga van a szeretetetekre?

4. Dave felsőéves gimnazista és van autója. Néha hazaviszi Joant. Joga van ahhoz, hogy köszönetet várjon érte? Joga van ahhoz, hogy pénzt kérjen érte? Joga van ahhoz, hogy szeretetet várjon érte cserében?

5. Joan így vélekedik: "Ha tartozom neki valamivel, azt meg is adom. De nem tartozom neki semmivel. Így hát nem is adok neki semmit." Helyes az az okoskodás?

6. Joan így szól: "Minél többször elmegyek vele, annál többet vár tőlem. Én viszont nem akarom, hogy bármit is várjon tőlem. Így hát jobb lesz, ha ezentúl nem megyek el vele." Helyes ez az okoskodás?

7. Marcia mindig nagyon kedvesen bánik Burttel, akár elhívja őt Burt valahová szórakozni, akár nem, bár Burt bizony nem túl gyakran hívja. Helyesen okoskodna-e Burt, ha ezt gondolná: "Ha azt akarom, hogy Marcia igazán kedveljen, több pénzt kell költenem rá."

8. Frank és Trixie együtt járnak. Frank kötelességének érzi, hogy Trixie-t szórakozni vigye, csak soha sincs pénze, Trixie viszont járandóságot kap a szüleitől. Így hát mindig Trixie akar fizetni, ám Frank úgy érzi, hogy ez nem helyénvaló. Jól okoskodik?

9. Edna csak akkor kedves Charleyhoz, ha Charley elviszi valahová szórakozni. Egyébként mindig nagyon hidegen bánik vele. Most Charley különböző szájvizeket próbál ki, abban a reményben, hogy ettől majd Edna jobban fogja szeretni őt. Jól vagy rosszul okoskodik Charley?

10. Joe-nak van egy nála egy évvel idősebb bátyja, Wally. Wally állandóan parancsolgat Joe-nak azzal a felkiáltással, hogy Joe tisztelettel tartozik neki. Joe-nak viszont az a véleménye, hogy ő semmit sem köteles megtenni, amit Wally mond neki. Jól okoskodik vagy rosszul?

Gyakorlat: kötelességek

Hogyan osztályoznád az alábbi helyzeteket? Elképzelhető-e, hogy van olyan eset, amely egyszerre több kategóriába is beleillik?

  Jog  Kiváltság  Kötelesség  Más 
1. A szólásszabadság ____         
2. A szülők ____a/e, hogy táplálják gyermekeiket         
3. Ha valaki meghívót kap az Elnöktől a Fehér Ház karácsonyi ünnepségére, az ____.         
4. Ha valaki gyermekfelvigyázóként dolgozik, ____a/e az, hogy a munkájáért fizetséget kapjon.         
5. Ha valaki eléri a 18 éves kort, annak ____a/e lesz szavazni.         
6. Ha valakit azzal vádolnak, hogy bűncselekményt követett el, ____a/e az, hogy ügyvéd tanácsát kérje.         
7. Az iskolaorvos megvizsgálhat téged, mert ez a ____a/e.         
8. Minden gyereknek ____a/e az, hogy mindennap iskolába menjen.         
9. A tűzoltónak ____a/e az, hogy bárhová belépjen egy lakásban, ahol elképzelhető, hogy tűz van.         
10. Ha a szülők nem tudják eltartani a gyermekeiket, az az állam ____a/e.         
11. A kereskedő ____a/e az, hogy eldöntse, mit mennyiért ad.         
12. Ha valaki nem fizeti ki a telefonszámlát, a telefontársaság ____a/e az, hogy kikapcsolja a telefonját.          
13. Minthogy Jane a legidősebb lány a családban, az ő ____a/e, hogy elsőként menjen férjhez, ha akar.         
14. A lányok ____a/e, hogy a fegyveres testületekben szolgáljanak.         
15. Alice kijelenti: "Az a barátom ____a/e, hogy megcsókoljon."         
16. Az orvos ____a/e az, hogy segítsen a baleseti sérülteken.         

Hatodik fő gondolat: Mi a különbség az állatok és az emberek között?

Randy szerint embereket ölni egészen más dolog, mint állatokat ölni. Mit ért vajon azon, hogy "egészen más"? Randy szerint az emberek és állatok között nem fokozatbeli, hanem fajta szerinti különbség van. Ezen az alapon állítja azt, hogy teljesen másképp bánhatunk az állatokkal, mint ahogy az emberekkel. Ahhoz azonban, hogy értékelni tudjuk Randy állítását, fel kell frissítenünk ismereteinket arról, hogy mi a különbség a fokozatbeli és a fajta szerinti különbségek között.

Ha összehasonlítunk két dolgot, amely azonos rendbe tartozik, az eredményül kapott különbség fokozatbeli különbség lesz. A súly, a méret, a magasság, a távolság mind fokozatbeli különbségek, mivel két dolgot egy bizonyos szempontból, azaz egy adott renden belül hasonlítunk össze.

A fajta szerinti különbség esetében egynél több rendről van szó. Ha például összehasonlítjuk az almát a kenguruval, akkor fajta szerinti különbséggel van dolgunk, hiszen az egyik gyümölcs, a másik pedig állat. Ha viszont az alma súlyát a kenguru súlyával hasonlítjuk össze, a különbség fokozatbeli lesz, mivel csak egy rendet használunk, nevezetesen a súlyt.

A probléma mégsem egyszerű, mert vannak olyan fokozatbeli különbségek, amelyek nagyságuknál fogva fajta szerinti különbséget eredményeznek. Így tehát lehet, hogy Randy nem vitatja, hogy az ember is emlős, s mint ilyen, biológiai értelemben fajta szerint nem különbözik más emlősöktől. Mégis, Randy azzal érvelhet, hogy az intelligenciabeli különbség az ember és más emlősök között olyan nagy, hogy az már inkább fajta szerinti mintsem fokozatbeli különbségnek tekinthető. Minél többet tudunk azonban az állati intelligenciáról, annál inkább vitathatóvá válik ez a kiindulópont.

Gyakorlat: Fokozatbeli és fajta szerinti különbségek

Állapítsuk meg az alábbiakról, hogy a közöttük lévő különbség fokozatbeli vagy inkább fajta szerinti!

1. Egy parasztház és egy kastély

2. Egy orr és egy szem

3. Egy könyv és egy folyóirat

4. Egy aranyhal és egy cápa

5. Egy aranyhal és egy bálna

6. Egy deciliter tej és egy hektoliter tej

7. Egy lánycsecsemő és egy nő

8. Egy játék autó és egy valódi gépjármű

Gyakorlat: Mi különbözteti meg az embereket és az állatokat egymástól?

Hogyan lehetne osztályozni az alábbiakat?

  Emberek is
és állatok is
csinálják 
Csak
emberek
csinálják 
Csak
állatok
csinálják 
Sem emberek, sem állatok
nem csinálják 
Nevetnek         
Sírnak         
Rozsdásodnak         
Szerencsejátékot űznek         
Játszanak         
Úsznak         
Remélnek         
A tömegvonzásnak engedelmeskednek       
Megéheznek         
Szoronganak         
Téli álmot alszanak         
Vegetálnak         
Mérlegelnek         
Szeretnek         
Megöregszenek         
Verekszenek         
Csodálkoznak         
Mágneses hatást fejtenek ki         
Érvelnek         
Csuklanak         

Gyakorlat: Az emberek állatok?

Csöng a telefon, te felveszed, és egy hang így szól:

- A Jupiterről beszélek. Szeretném megtudni, hogy milyenek az emberek.

- Ezt nehezen tudnám elmagyarázni - feleled.

- Nos - így a hang -, gyökér nélküli növények?

(Mit felelnél erre?)

- Halak, amelyeknek farok helyett lábuk van?

(Mit felelnél erre?)

- Rovarok, amelyek tudnak beszélni?

(Mit felelnél erre?)

- Hüllők, amelyek nem tojásból szaporodnak?

(Mit felelnél erre?)

- Toll nélküli madarak?

(Mit felelnél erre?)

- Olyan állatok, amelyek jól tudnak gondolkodni?

(Mit felelnél erre?)

Te milyen kérdéseket tennél fel az ismeretlen telefonálónak a Jupiter lakóival kapcsolatban?

Gyakorlat: Fokozatbeli és fajta szerinti különbségek

Döntsd el, hogy az alábbi összehasonlítások fokozatbeli vagy fajta szerinti különbségre vonatkoznak!

a)

Tony súlya összehasonlítva Harry súlyával

b)

Jill 50 kg-os súlya összehasonlítva Fran 160 cm-es magasságával

c)

Kilenc alma összehasonlítva kilenc aligátorral

d)

Sötétpiros összehasonlítva világospirossal

e)

Fagypont alatti hőmérséklet összehasonlítva a víz forráspontjával

f)

Nyirkos összehasonlítva nedvessel

g)

Hegyesszög összehasonlítva tompaszöggel

h)

80 km-es sebességgel haladni és 100 km-es sebességgel haladni

i)

Halott dolgok és élő dolgok

j)

Hal és emberszabású majom

k)

Emberszabású majom és ember

Hetedik fő gondolat: Vannak-e az állatoknak jogaik?

A 3. oldalon Lisa apja azt kérdezi, az állatoknak van-e joguk ahhoz, hogy éljenek. Lisa erre így felel: "Állati jogok? Sohasem hallottam ilyesmiről."

A jogokkal kapcsolatban már találkoztunk azzal az érveléssel, hogy a jog felhatalmazás. Az ilyen felhatalmazások olyan általános alapelvekből származnak, amilyenek az alkotmányban is találhatók. Az alkotmány azonban egy szót sem ejt az állatokról, így felvetődik a kérdés, vannak-e az állatoknak jogaik, és ha igen, milyen alapon.

Az egyik idevágó érv az, hogy egyetlen élőlényt sem szabad indokolatlan szenvedésnek kitenni. Ez persze azon a feltevésen alapul, hogy az állatok éreznek fájdalmat: nem biztos, hogy mindenki egyetért ezzel. A másik érv az intelligenciára vonatkozik, azt állítva, hogy azokat az állatokat (mint az emlősöket), amelyek magas fokú intelligenciával rendelkeznek, nem szabad méltatlan szenvedésnek kitenni, ám ez az álláspont úgynevezett "alacsonyabb rendű élőlények" esetében nem tartható fent. Mégis létezik az a szempont is, hogy mindennek, ami él, joga van élni.

Bill a 4. oldalon úgy véli, hogy az állatoknak vannak jogaik, és ezek a jogok, akárcsak az emberi jogok, az erőn alapulnak. Az állatok bármit megtehetnek az emberrel, ami csak hatalmukban áll, az embereknek pedig megvan ugyanez a joguk az állatokkal szemben.

Eddig öt nézetet vettünk sorra: a jogok az alkotmányon alapulnak, érzéseken, az intelligencián, az életen és erőn. Elképzelhető, hogy tanítványaink más kiindulópontot is ki tudnak találni az állati jogokkal kapcsolatos érvelésük számára.

Megvitatási terv: Hogyan kell bánni az állatokkal?

1. Ha megsebesülsz, érzel fájdalmat?

2. Ha a barátod megsebesül, érzed a fájdalmát?

3. Ha az előbbi kérdésre a válaszod az, hogy nem, ez azt jelenti, hogy nem is hiszed el, hogy a barátod fájdalmat érez?

4. Ha egy idegen megsebesül, valószínű, hogy fájdalmat érez?

5. Az idegen fájdalma arra hasonlít inkább, ahogyan a barátod érzi az ő fájdalmát, vagy arra, ahogyan te érzed a tiédet?

6. Ha véletlenül rálépsz a kutyád lábára vagy a macskád farkára, éreznek fájdalmat?

7. Érzed a fájdalmat, melyet az állatod érez, amikor megsebesül?

8. Ha nem érzed, ez azt jelenti, hogy az állat nem érez fájdalmat?

9. Ha a barátod megsebesülne és nem tudna beszélni, akkor arra gondolnál, biztosan nem érez fájdalmat, ha nem tud róla beszélni?

10. Feltételezed, hogy az állatok nem éreznek fájdalmat, mert nem tudnak róla beszélni?

11. Szerinted jó lenne, ha olyan embereknek, akik semmi rosszat nem követtek el, fájdalmat okoznának?

12. Szerinted jó lenne, ha olyan állatoknak, amelyek semmi rosszat nem követtek el, fájdalmat okoznának?

13. Mi a véleményed az olyan sportokról, mint a rókavadászat? Bálnavadászat? Bikaviadal?

14. Mi a véleményed a csapdaállításról?

15. A vadon élő állatokkal szigorúbban kell bánni, mint a háziállatokkal?

Megvitatási terv: Állatot ölni

1. Szerinted helyes lenne megölni egy olyan állatot, amely fenyegeti az életedet?

2. Szerinted helyes lenne megölni egy olyan állatot, amely nem fenyegeti az életedet?

3. Ha egy veszélyes állat szabadon kószálna a környéketeken, az embereknek mit kellene megpróbálniuk: megölni vagy elfogni?

4. Az állatok sok tekintetben különböznek az embertől. Elég ok ez arra, hogy megöljük őket?

5. Az állatok sok tekintetben hasonlítanak az emberre. Nem elég ok ez arra, hogy ne öljük meg őket?

6. Ha salátát ültetsz a hátsó kertben, a nyulak pedig éjjel lelegelik az egészet, mi a teendőd: megölni a nyulakat, megtanítani őket arra, hogy ne lépjenek be a kertedbe vagy építeni egy jó kerítést?

7. Vannak olyan emberek a világon, akik semmilyen más módon nem tudnak élelemhez jutni, csak ha állatokat ölnek meg. Szerinted ebben nincs semmi rossz?

8. Vannak olyan emberek a világon, akiknek bőségesen van élelmük, és sportból ölnek állatokat. Ebben sincs semmi rossz?

Megvitatási terv: Állatokat enni

1. Sok ember szerint helyes, ha állatokat eszünk, mert az állatok ízletesek. Szerinted ez az indok elfogadható?

2. Ha valaki azt mondaná, hogy a macskák és a kutyák nagyon ízletesek, ez elég indok lenne arra, hogy megegyük őket?

3. Ha valaki azt mondaná, hogy az emberek ízletesek, ez elég indok lenne arra, hogy megegyük őket?

4. Ha valaki azt mondaná, hogy helyes, ha megesszük az állatokat, mert túl sok van belőlük, ez az indok elfogadható?

5. Ha valaki azt mondaná, hogy helyes, ha megesszük a macskákat és a kutyákat, mert túl sok van belőlük, ez az indok elfogadható?

6. Tegyük fel, hogy feltalálnak egy olyan élelmiszert, amely pontosan olyan ízletes, mint a hús, és ugyanannyira tápláló. Vajon attól kezdve az emberek ezt ennék állatok helyett?

Megvitatási terv: Állatokat bántani

Az alábbi állítások közül melyikkel értesz egyet és miért?

1.

a) Mivel az állatok nem éreznek fájdalmat, helyes, ha bántjuk őket.

vagy

b) Mivel az állatok éreznek fájdalmat, nem helyes, ha bántjuk őket.

2.

a) Ha bántod az állatokat, mindenki azt fogja gondolni, hogy ez helyes dolog.

vagy

b) Ha bántod az állatokat, mindenki azt fogja gondolni, hogy ez nem helyes dolog.

3.

a) Mivel az állatok nem emberi lények, helyes bántani őket.

vagy

3.b) Bár az állatok nem emberi lények, nem helyes bántani őket.

4.

a) Mivel az állatok nem tudnak beszélni, nem lehet tudni, hogy éreznek-e fájdalmat.

vagy

b) Bár az állatok nem tudnak beszélni, lehet tudni, ha fájdalmat éreznek.

5.

a) Ha helyes az, hogy a gyerekek bántják az állatokat, akkor az is helyes, hogy a felnőttek bántják a gyerekeket.

vagy

b) Még ha helyes volna is, hogy a gyerekek bántsák az állatokat, akkor sem volna helyes, hogy a felnőttek bántsák a gyerekeket.

6.

a) Ha nem helyes az, hogy a gyerekek bántsák az állatokat, akkor az sem helyes, hogy a felnőttek bántsák a gyerekeket.

vagy

b) Még ha nem volna is helyes az, hogy a gyerekek bántsák az állatokat, az akkor is helyes, hogy a felnőttek bántsák a gyerekeket.

Fordította: Nagy Ildikó
Szerkesztette: Falus Katalin és Jakab György

Tags: 
Prefix: 

A honlapon található adatbázisban lévő tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művek elektronikus továbbhasznosítását előzetes írásbeli engedélyéhez köti. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést kifejezetten megtiltja.