12
feb
Ijjas Tamás

Az oktatási innováció az OECD tevékenységében

Az új évben első alkalommal, 2018. január 11-én került megrendezésre az EKE OFI székhelyén a Nemzetközi Teadélelőtt. Az eseményen dr. Halász Gábor előadást tartott arról, hogyan jelenik meg az OECD tevékenységében az oktatási innováció.

Halász Gábor előadása előtt Kákonyi Lucia röviden beszámolt a CIDREE konferenciáról, ahol a tanulók jól-léte (well-being) volt a központi téma. A konferenciát összegző tanulmánykötetben (http://www.cidree.org/fileadmin/files/pdf/publications/CIDREE_Yearbook_2017_Wellbeing.pdf)  dr. Szabó Mária és dr. Varga Attila írt tanulmányt  Science for Wellbeing in Secondary Education in Hungary (A természettudomány  a középiskolások jól-létéért Magyarországon) címmel. A 2018-as CIDREE évkönyv és konferencia a STE(A)M-re (Science, Technology, Engineering (Art) and Mathematics) fókuszál. Az évkönyvben Pallag Andrea, Szabó Mária és Varga Attila Hungarian ‘STEAM ENGINE’ – schools and social partners for STEAM education  („Gőzgép” az iskolák és a társadalmi szereplők bevonásával a  természettudományok, a technológia, a műszaki ismeretek, a művészetek és a matematika komplex oktatásáért).

Kákonyi rövid betekintőt adott az Erasmus+ Student Voice Bridge to Learning  (http://voiceofstudents.eu/ ) nemzetközi projektbe is, amely arról szól, hogy a tanulókat hogyan lehet bevonni a saját tanulási folyamataik megtervezésébe. Az öt nemzetközi partner mellett számos iskola is bekapcsolódott a közös munkába, ahol a pedagógusok és diákok bevonásával a tanulói részvételt segítendő módszertani eszközöket fejlesztenek, jó gyakorlatokat vezetnek be, modellezik a folyamatokat és pedagógus továbbképzést is tartanak.

Dr. Halász Gábor beszámolt arról, hogy a CERI-hez (Centre for Educational Research and Innovation) tartoznak az innovációval kapcsolatos fejlesztések. A CERI a hatvanas évek végétől működő OECD központ. 2010-ben az OECD készített egy innovációs stratégiát, azzal a céllal, hogy a tagországoknak segítséget nyújtson a saját, nemzeti oktatási innovációs stratégiájuk létrehozásában. Ez egyfajta paradigmaváltást is jelent: szakít azzal a hagyománnyal, hogy az innovációt megelőzi tudományos kutatás, létrejön valami új technológia és majd erre épülő termékek. Az OECD stratégiája megkérdőjelezi ezt a modellt. Dr. Halász Gábor szerint ezt tükrözi az is, hogy egy sor nagyvállalat leépítette a kutatási részlegét, és az innovációt nem bontja szét erre a három különálló területre. Illetve ma már nem pusztán technológiai innovációról beszélhetünk, hanem szokások, szervezetek fejlesztéséről is. Az innováció területén ennek a paradigmaváltásnak köszönhetően az oktatási ágazat kapott egy nagyon erős mandátumot. A humán szervezeti oldalról előtérbe lépett a kreativitás és a vállalkozási képesség fejlesztése. Ha ebben az oktatási ágazat nem sikeres, a későbbiekben a gazdaság ebből nem tud profitálni, építeni rá.


Az OECD egyik legfontosabb fókusza az innovációk területén kreativitás és a kritikai gondolkodás fejlesztése. Ebben Magyarország is részt vesz. Eddig nem volt arra példa, hogy az OECD beszervezett volna különböző országokban iskolákat és pedagógusokat, akik a gyakorlatban járulnak hozzá a fejlesztéshez, ismerteti Halász.

Az oktatási ágazat egyik fő mandátuma még, hogy mérhetővé tegye az innovációt. Erre a célra létező adatbázisokban igyekeztek olyan elemeket beazonosítani, amik innovációs mérőszámokra vetíthetők. A fiatal diplomások munkába állását követő adatbázisok és a PISA és a PIRLS háttérkérdőívei is használhatók arra, hogy ezeket az innovációs indikátorokat, mutatókat feltárják. Illetve megkezdődött a közvetlen oktatási innovációs adatfelvétel. Az Európa Bizottság finanszírozná az adatfelvételt, az adatbázis létrehozását.

A mérés mellett a másik ág az innovatív iskolák, innovatív tanulási környezetek feltárása. Az előző szakaszban elsősorban a tanulás megértését célozták meg az agykutatások bevonásával. Elindult azon iskolák felkutatásával, ahol olyan tanítási-tanulási folyamat van, ami megfelel a kutatási eredményeknek. Ennek a folyamatnak a legfontosabb következtetése az volt, hogy kialakulóban vannak középszintű tanulási ökoszisztémák, ezek olyan hálózatok, amik az oktatási rendszeren belül kvázi autonóm rendszerként működnek. Saját belső megközelítéssel rendelkeznek. Ez a folyamat az USA-ban egészen rendhagyó méreteket öltött. A CERI ezeket a hálózatokat összegyűjti és tipizálja. Három jellegzetes típusuk van: vannak, melyek egy bizonyos pedagógiai megközelítést alkalmaznak  ( ide sorolják a hejőkeresztúri iskolához kapcsolódó fejlesztést, a Komplex Instrukciós Programot is), vannak tudásmegosztó hálózatok, vannak olyan hálózatok, melyek továbbképzési funkciót töltenek be. A fejlett oktatási rendszerekben ezek a hálózatok növekednek, vannak franchise rendszerben kiközvetített oktatási hálózatok.


(A fotókat Kaliczka Gabriella készítette.)

A honlapon található adatbázisban lévő tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művek elektronikus továbbhasznosítását előzetes írásbeli engedélyéhez köti. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést kifejezetten megtiltja.