14
nov
Hegedűs Mihály

Beszámoló a 19. Országos Közoktatási Szakértői Konferenciáról

1999 óta minden év őszén találkoznak az ágazat irányítói, a köznevelési szakértők, szaktanácsadók, intézményfenntartók, felsőoktatási szakemberek, intézményvezetők, pedagógusok Hajdúszoboszlón, egy országos szakmai konferencián. Idén a TanTrend is megjelenik a konferencián, szekcióelőadással és kiállítással.

Dr. Maruzsa Zoltán az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős helyettes államtitkára A köznevelés stratégiai elemei – a köznevelés minőségi megerősítése című előadásában kiemelte, hogy a 21. századi magyar társadalom elvárásai sokszínűek, a kormányzat igyekszik ezeket az igényeket lefedni. Olyan kormányzati beavatkozási prioritásokat sorolt fel, mint az oktatási infrastruktúra megerősítését, a tartalomfejlesztést, vagy a korai iskolaelhagyás arányát csökkentő intézkedéseket.

A tartalomfejlesztés kapcsán kiemelte, hogy a koncepció az Eszterházy Károly Egyetem Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Oktatási Hivatal és az Emberi Erőforrások Minisztériumának összefogásával kialakult, ezért a tankönyvfejlesztés az elkövetkezendő két évben (2018-2020 között) megvalósulhat.

Dr. Deutsch Tamás a Digitális Jólét Programja összehangolásáért és megvalósításáért felelős miniszterelnöki biztos a Magyarországi Digitális Oktatási Stratégiájának (a DOS-nak) végrehajtásáról beszélt. Hangsúlyozta, hogy széleskörű egyeztetés során, a pedagógus szakmai érdekvédelmi képviseleteket, pedagógusokat megkérdezve született meg a DOS. Arról is szót ejtett, hogy az ENSZ-től kezdve az OECD-ig elismerik, hogy kevés helyen született meg a világon, olyan digitális oktatási stratégia, ami a helyi sajátosságokra, szokásokra, gazdasági igényekre tekintettel született meg. Kiemelte, hogy nem a kormány és nem az állam stratégiájáról van szó, hanem országos, össztársadalmi, nemzeti célról beszélhetünk a DOS esetében. Hangsúlyozta azt a célt, hogy az oktatási rendszerből mindenki megfelelő, legalább alapvető digitális készségekkel kerüljön ki.

Megszületett a döntés, hogy a 2019-es tanév elejére az iskolákba a digitális átálláshoz szükséges szélessávú internet és wifi rendelkezésre fog állni az egész országban, illetve a pedagógusok szemléletét is fejlesztik a szakirányú továbbképzésekkel. A jelenlevő pedagógusok felé fordulva beszédét úgy zárta, hogy a kormány a DOS végrehajtásában minden egyes pedagógussal személyesen kíván együttműködni, ezért várnak minden visszajelzést, építő javaslatot.

Schanda Tamás az EMMI európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára előadásában arról beszélt, hogy a jelenlegi fejlesztések egyik fő célja az, hogy korai iskolaelhagyás arányát 2020-ra 10 százalék alá kell szoruljon.

Dr. Beneda Attila az EMMI család- és népességpolitikáért felelős helyettes államtitkára az Oktatás, nevelés és család összefüggéseiről beszélt. A 2016-os Európai Uniós adatok egyértelműek: a népesség Uniós szinten elöregedni látszik, az élveszülések száma folyamatosan csökken, a hagyományosan életigenlőnek tartott déli országokban is. 2016-ban a Magyarországon megkötött házasságok száma 51 ezer fölött volt, ami 20 éves csúcsot jelent, ahogy valamennyire a gyermekvállalási kedv is növekedőben van. Beneda részletezte a kormány családalapítást, gyermekvállalást támogató intézkedéseit, többek között a családtámogatások bővítését, a babakötvény bevezetését, illetve a hiteltartozások mérséklését. Beszámolt a munka és a család egyensúlyának megteremtését szolgáló intézkedésekről, kiemelve a GYED extrát. Említette a gyermeknevelést támogató intézkedéseket, az ingyenes gyerekétkeztetéstől kezdve az ingyenes tankönyvellátásig. Felsorolta a családok otthonteremtését segítő állami intézkedéseket is, kiemelve a CSOK-ot. Előadásában említette, hogy Magyarországon a nők foglalkoztatásának az emelkedése, a részmunkaidős foglalkoztatások számának növelése aktuális és egyre sürgetőbb kihívás.

Beneda a család és az iskola kapcsolatának jelentőségéről azt mondta, hogy a gyermek identitásának kialakulása akkor a legkönnyebb, ha az őt körülvevő szűkebb és tágabb szocializációs közegek, színterek hasonló értékrendet közvetítenek.

Tartalmi és módszertani kihívások a tudástársadalomban – Miért kell alaptantervet fejleszteni? címmel tartott előadást Prof. Dr. Csépe Valéria az MTA levelező tagja (kutatóprofesszor, egyetemi tanár), valamint a nemzeti alaptanterv megújításáért felelős miniszteri biztos. Arról beszélt, hogy komoly feladata van, mely az elmúlt egy év alatt nőtt egy „álomból” feladattá.  Végigvette a kihívásokat, mint az értékválság, a változás-gyorsulás, a változó műveltségkép, a készség-szakadék, az ismeret-hegemónia, a méltányossági deficit, és a módszertani késés, majd megoldási javaslatokat adott az egyes területekre. 

Rámutatott a klasszikus műveltség és a hasznos műveltség (a tudástársadalom műveltsége) különbségére, és kiemelte az elvárt tudás definiálásának fontosságát. Elmondta, hogy rendet kell tenni a kompetenciák rendszerében és az ismeret-hegemóniában, melyre a tudástartalmak integrációja adhat megoldást. Ezt a „tulipán” fogalma köré rendezett, különböző tantárgyakhoz kapcsolódó, interdiszciplináris ismeretekkel illusztrálta. „Az oktatási módszertan új komponensét, a digitális világot is be kell vonni a tanítási gyakorlatba” – hangsúlyozta a miniszteri biztos.

A kihívások mustrája után tíz tételt mutatott be a lehetséges alaptantervről, melyek lefektetik az elméleti alapokat, melyek mentén érdemes és kell is dolgozni az új Nat-on. A munka már elkezdődött, elvégezték az elemzéseket, kialakították a közös szótárukat, kidolgozták az alapelveket, meghatározták a szerkezet és a fő tanulási területeket, és ezek kapcsolódási pontjait és problémáit is. Meghatározták a kompetenciák rendszerét és az egyéni értékelés tartalmát. Elkészült egy alapdokumentum és honlap, mely az infromációcsere digitális fóruma lesz.

Az este pódiumbeszélgetéssel folytatódott "Milyen a jó oktatás a 21. században?" címmel. A beszélgetés moderátora: Dr. Aáry-Tamás Lajos oktatási jogok biztosa volt. Beszélgető partnerei Bódor Edit ügyvezető (Főnix Rendezvényszervező Nonprofit Kft.), Horváth Dorka ügyvezető (Móra-BOOKR Kids Kft.), Dr. Ábrahám László ügyvezető (NI Hungary Kft.), Fuchs Péter fejlesztési vezető (Alkotó Magyarország Nonprofit Kft.) és Vecsei Miklós történész, szociálpolitikus, alelnök (Magyar Máltai Szeretetszolgálat) voltak. A beszélgetésben résztvevők bemutatkoztak, és röviden ismertették szervezetik kapcsolódását az oktatás világához. A beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy az alkotás öröme, a tudásvágy, a pozitív jövőkép, az élményalapú oktatás mind-mind hozzátesznek ahhoz, hogy információszerzési és feldolgozási képességet alakítsanak ki a diákokban, mely a 21. században különösen is fontos.  

Vecsei Miklós bemutatta a Magyar Máltai Szeretetszolgálat által működtetett, az államtól átvett teljesen roma iskolákban alkalmazott sikerpedagógiai módszerüket, mely elmondása szerint nem módszer, hanem szemlélet. A tantervektől sokszor elrugaszkodva, élmény alapon, a tanulókat saját sikereiken keresztül képesek motiválni. Volt szó a Tour de Bő-ről, ahol a kétezres faluból több, mint 400 gyermek indult, de hallhattunk gyümölcs-befőzés során oktatott matematikáról, űrmértékekről, vagy betonozásról is. Mesélt a korai fejlesztés és a zenélés nagyon fontos voltáról – „Aki vonót fog, az nem fog fegyvert fogni” – mondta többek között az alelnök, miközben egy roma kislány örömtől ragyogó arcát láthattuk a kivetítőn, mikor a saját maga által készített kartonpapír hegedű után egy igazi hegedűt kapott. De volt szó a fiatal roma gyerekekből álló focicsapatuk sikereiről is, akiknek a MOL finanszírozta meg a repülőjegyét egy korosztályos világeseményre. A hallgatóság spontán tapsviharral fejezte ki tetszését a megindító beszámoló és képsorok nyomán.

Második nap

Giflo H. Péter, a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft. (FSZK) ügyvezetője Kórkép vagy jövőkép? Fejlesztő nevelés-oktatás, avagy iskola a határon címmel tartott előadást, melyben bemutatta az FSZK munkáját, tevékenységét. Elmondta, hogy a fejlesztő nevelés-oktatás a munkájuk központi eleme. Egy sajátos nevelésű igényű  kislány esetén keresztül mutatta be, hogy pedagógiai fejlesztő nevelés-oktatás hogyan tud segítséget nyújtani a halmozottan sérült gyermekeknek.

Az előadás második felében Győri Zsófia, a Debrecen Nagytemplomi Református Egyházközség Immánuel Otthona és Fejlesztő Nevelés-Oktatást Végző Iskolájának igazgatója a bemutatta a halmozottan fogyatékos tanulókkal való foglalkozás lehetőségeit és gyakorlatait. A hallgatóság képet kaphatott arról, hogy milyen elkötelezett munka folyik az iskolájukban, valamint az előadó az útról is beszámolt, mely az ilyen problémákkal küzdő diákok tankötelezettségéig vezetett. Arról is beszélt és konkrét példákkal illusztrálta, hogy a digitális eszközök hogyan segítik őket mindennapjaikban.

Pölöskei Gáborné a Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiacért és Képzésért Felelős Államtitkárság szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára A szakképzés és a felnőttképzés lehetőségei, fejlesztési irányai címmel tartott előadást. Előadásában hangsúlyozta a szakképzés fontosságát, mely egy olyan eszköz lehet a kezünkben, mely minőségi foglalkoztatáshoz vezet. Elmondta azt is, hogy a második ingyenes szakképzés egy lehetőség arra, hogy aki szakmát, foglalkozást szeretne váltani, az is könnyebben megtehesse ezt, mint korábban. Vázolta a szakgimnázium, a szakközépiskola és a szakiskola különbségét, és elemezte a különböző intézményekbe jelentkezettek számát. Kiemelte, hogy a szakképzés presztízse alacsony Magyarországon, a két kezi munka nem veszi fel a versenyt a fejekben a gimnáziumi képzéssel. Felmérésük alapján ismertette a cégek, munkáltatók által elvárt, fontos készségeket, és feltette a kérdést, hogy a frontális oktatás vajon fejleszti-e az olyan kompetenciákat, mint a probléma megoldás, az együttműködés, vagy az alkalmazkodó készség. Végül a mellék-szakképzés érettségiről való leválasztásáról és a szakgimnáziumi tananyagtartalom felépítéséről, lehetséges módosításairól beszélt.

Dr. Horváth Zita, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Oktatásért Felelős Államtitkárság felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára Versenyképes felsőoktatás, pedagógusképzés – megfelelés a XXI. század kihívásainak és a köznevelés fejlesztési igényeinek címmel tartott előadást. Felhívta a figyelmet arra, hogy az egyetemi oktatóknak „le kell jönniük az elefántcsont toronyból”, hogy a tanulókat fel tudják készíteni arra, ami majd a munkaerőpiacon várja őket, paradigmaváltásra van szükség az oktatói gyakorlatot tekintve.

A pedagógusképzésről elmondta, hogy mindennek ez az alapja, mert legyen szó bármilyen közoktatási intézményről, ott pedagógusok fogják tanítani a gyerekeket. Azt, hogy milyen lesz az egyetemeknek a hallgatói utánpótlása, az fogja eldönteni, hogy a diákok milyen képzést kapnak a középiskolákban, mint ahogy ez igaz a középiskolákra is abban az értelemben, hogy ők pedig az általános iskolákból nyerik a gyerekanyagot. Nem igaz az, hogy csak mérnököket szeretne képezni az állam – mondta el a helyettes államtitkár, korábban gyakran felmerülő újságírói kérdésekre reagálva. Beszélt a bolognai rendszer tévedéseiről, és az osztatlan tanárképzés 2013-as bevezetését jó iránynak nevezte. Sajnos még mindig kevés a pedagógus és van hiány, de egy növekedés már megfigyelhető a tanárképzésre jelentkezők számában, ami bizakodásra adhat okot – fejtette ki előadását befejezve.

Sipos Imre, az Eszterházy Károly Egyetem Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet főigazgatója, a pedagógusképzés, a pedagógus-továbbképzés és a köznevelési ágazati-szakmai stratégiák fejlesztésével kapcsolatos feladatok koordinációjáért felelős miniszteri biztos A pedagógusok szakmai támogatása, a pedagógus-továbbképzés megújítási lehetőségei címmel tartott előadást. Vázolta a köznevelési intézmények terét és környezetét, a pedagógusok szerepét, az intézmények és a pedagógusok igényeit és a támogatási lehetőségeket.

Langerné Victor Katalin az EMMI társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkára A támogató családi háttér szükségessége a felzárkózáshoz, az esélyteremtési rendszer sikerességéhez című előadásában beszámolt róla, hogy a kormány 2011-ben alkotta meg a Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégiáját. Ennek az egyik kihívása, hogy nem lehet csupán az óvodás, iskolás gyermekeket megcélozni, mivel a szülők bevonása és aktív részvétele nélkül tartós eredményt ezen a területen nem lehet elérni. A család támogatása nélkül a gyermekek tanulmányi sikerei nehezen megvalósíthatók, nagyon fontos, hogy a szülők segítséget kapjanak a pozitív jövőkép kialakításában és annak fenntartásában. A rendszert úgy kell felépíteni, hogy a születéstől egészen az egyetemig a szülők és a gyermekek egyaránt megkapják a támogatást. Langerné Victor Katalin hangsúlyozta, hogy kezdetben a szülők szocializációja az egyik fő fejlesztési pont. Kiemelte még az esélyteremtő intézményfejlesztés fontosságát, hiszen az óvodák, iskolák, kollégiumok fel legyenek készülve mind a szülők, mind a gyerekek folyamatos támogatására. A Tanoda programokat fontosságát sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hiszen a tanodák olyan gyermekjóléti szolgáltatást nyújtanak az iskolai életen túl, mely a gyerekek tanulmányi esélyeit felerősíthetik.

Kisgyőri Roland az EMMI Család- és ifjúságügyért Felelős Államtitkárság Esélyteremtési Főosztályának a vezetője a Nemzeti Tehetség Program aktualitásairól számolt be. A tehetségek felfedezésében, felkarolásában és fejlesztésében érdekelt a pedagógustársadalom, a civil szervezetek, a család és természetesen a kormányzat is. A Nemzeti Tehetség Program hosszú távú, 20 évre szóló stratégiát is jelent. Hangsúlyozta, hogy Magyarország igazi erőforrása a tehetség. A jelenlegi forrásokkal évente körülbelül 350 ezer diákot tud évente támogatni a Program. Kisgyőri beszámolt az egyik új innovációjukról, a 2015-ben bevezetésre került kiemelten tehetséges fiatalok ösztöndíjról, mely támogatásra négy kategóriában lehet minden évben pályázni. Kiemelte, hogy 2017-től fontos cél az is, hogy a nemek egyenlő eséllyel vehessenek részt a Programban, tehát olyan tudományterületeken, ahol a lányok alulreprezentáltak, nagyobb esélyük, lehetőségük legyen a tehetségük kibontakoztatására.

Wolfné Dr. Borsi Julianna a Digitális Jólét Nonprofit Kft. Digitális Pedagógiai Módszertani Központ projektvezetője A Digitális Pedagógiai Módszertani Központ szerepe a digitális oktatás előterjesztésében című előadásában említett egy Amerikai Egyesült Államokban elvégzett kutatást, mely azt bizonyítja, hogy a digitális tanulás a diákok esetében minden különösebb támogatás nélkül megtörténik, hiszen a kaliforniai felmérés szerint 10-ből 8 diák okostelefonon keres segítséget ösztönösen a tanuláshoz. Wolfné beszélt az exponenciális technológiákról, melyek eredményeképpen a közeljövőben valószínűleg olyan tárgyi környezetben élünk, ahol gyerekeinknek már külön el kell magyarázni, hogy mi az a készpénz, vagy mi az a kuplung. A hellyel-közel megjósolható, felforgatónak is nevezhető változások miatt egyre nagyobb jelentősége van a digitális átállásnak. A DPMK alapfeladata Magyarország Digitális Oktatási Stratégiájának a zökkenőmentes megvalósításának a támogatása.

Harmadik nap

Valaczka András az Eszterházy Károly Egyetem Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet tartalomfejlesztési igazgatója azzal a kérdéssel vezette fel a Kultúraértelmezések párbeszéde a tankönyvekben és a tanórán című előadását, hogy miért kell megőrizni a sokszínűséget, illetve hogyan őrizzük meg. Példaként hozta az Újgenerációs tankönyvek esetében azt a problémát, hogy egységes legyen-e a borító és a belív, amit a tankönyvek fejlesztői azzal a kompromisszummal oldottak meg, hogy a borítók uniformizáltak lettek, a könyvek belívei viszont nem. A központosítás előnye, hogy az üzleti szférában nincsen képviselve minden diák érdeke, a verseny nem biztos, hogy tekintettel lenne például a tanulási nehézségekkel küzdő tanulókra. A központosított tartalomfejlesztés kihívása, hogyan lehet megőrizni a sokszínűséget, erre megoldás lehet, hogy a tankönyv fejlesztői különböző gondolkodású, nézőpontú emberek, illetve hogy a kívülről jövő, magánkezdeményezések is beépülhetnek a fejlesztésbe. 

Dr. Jávor Balázs az Új Nemzedék Központ tehetségfejlesztési igazgatója Az Új Nemzedék Központ ifjúsági és tehetség témában zajló fejlesztései című előadásában beszámolt arról, hogy 2000 és 2016 között a legnagyobb változást a fiatalok életében az otthoni számítógéphasználat és internethozzáférés arányának a növekedése jelenti, egyre többen birtokolnak a legifjabb korosztályokban IKT eszközöket (mobiltelefon, táblagép, személyi számítógép). Növekszik azon fiatalok száma is, akik non-stop online elérhetőséggel rendelkeznek. Ezeket a változásokat a tehetséggondozás területén nem hagyhatjuk figyelmen kívül, állapította meg Dr. Jávor Balázs. Az ÚNK projektjeinek az elsődleges célcsoportja a tehetséges fiatalok, de ugyanígy fontos a pedagógusokat is megcélozni, hiszen a tehetséggondozást közvetlenül leginkább ők végzik. Az ÚNK fejlesztésében a tehetségek felismerésének megkönnyítésére jelenleg is fejlesztenek egy online tehetségszűrő és -azonosító rendszert. Beszámolt Jávor a Minősített Tehetséggondozó Műhelyek támogatásának fontosságáról, hiszen ezek területi alapú kiválasztással egyenlő hozzáférést biztosítanak a fiataloknak, ezért megakadályozhatják számos esetben a tehetségvesztést. 

Hajnal Gabriella a Klebersberg Központ szakmai elnökhelyettese a Fejlesztések a köznevelési intézményekben az EFOP-3.2.4-16-2016-00001 azonosítószámú, „Digitális kompetencia fejlesztése” című kiemelt projekt tükrében című előadásában beszámolt a Klebersberg Központ tavalyi átalakulásnak előnyeiről. A Klebersberg Központ középirányító lett, az 59 Tankerületi Központhoz került az operatív irányítás és a gazdálkodás. Ennek a modellnek az egyik legfőbb erénye, hogy kiterjedt partnerségi hálózatot foghat össze. Kiemelte annak fontosságát, hogy a költségvetési tervezésbe az intézményvezetőket be kell vonni. Az EFOP projekteknél a Kréta rendszer megvalósítása, tanév eleji adatszolgáltatásai áll kiemelt prioritásként. Fontos, hogy ennek keretében az e-napló és az elektronikus ellenőrző teljes biztonságban használható legyen. A pedagógusok a KRÉTA rendszer használatát 30 órás e-learning továbbképzéssel elsajátíthatják, ez jelentősen megkönnyíti a tanárok alkalmazkodását az új fejlesztéshez. A digitális kompetencia fejlesztése projekt során a pedagógusok IKT továbbképzésen vehetnek részt, illetve IKT eszközökhöz juthatnak, illetve 24 ezer táblagépet a diákok részére is kiosztanak.  

Magyar Zita a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal szakmai főigazgató-helyettese A Nemzeti Szakképzési Hivatal a szakképzés fejlesztéséért című előadásában beszélt a Hivatal szakképzési centrumok tekintetében betöltött középirányító szerepéről. A Hivatalnak a pályaorientáció területén egy összekötő, módszertani hálózatos központként van szerepe, cél, hogy a szakképzésekbe minél több tanulót vonzzanak be, és csökkentsék a lemorzsolódást. Az NSZFH koordinációs szinten összeköti a stratégiaalkotást az intézményekkel. A szakmai tankönyvfejlesztéseken túl a Hivatalnak szerepe van a szakérettségi meghatározásban, módszertani fejlesztésben is. Megemlítette a Szabóky Adolf Szakképzési Ösztöndíjat, ami a hiány-szakképesítések körében támogatja a diákokat és ennek a forrásait az NSZFH kezeli.   

Dr. Gloviczki Zoltán az Oktatási Hivatal elnöke az Oktatási Hivatal pedagógusokat segítő tevékenységéről adott elő. Kiemelte, hogy az OH talán elsődlegesen információkat tud szolgáltatni az oktatási intézmények, pedagógusok felé, mégpedig olyan formában, hogy a Hivatal adatokat gyűjt, azokat elemzi és az információt ezekből kikövetkezteti. Az elektronikus közigazgatás az érettségi és felvételi esetén a bürokráciát csökkenti. Fontos, hogy az oktatási személyi nyilvántartás egységes, nyomon követhető rendszer legyen. Gloviczki beszélt a felvi.hu-ról, ami a pedagógusokat és a diákokat is támogatja a pályaorientációban önismereti tesztektől kezdve pályák leírásáig. Az Oktatási Hivatal szakmai tanácsadóként is működik, ez a terület szorosan összefügg a tanfelügyelettel és a minősítéssel.

A honlapon található adatbázisban lévő tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művek elektronikus továbbhasznosítását előzetes írásbeli engedélyéhez köti. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést kifejezetten megtiltja.