21
jún
Hegedűs Mihály

Diákra szabott anyanyelvi nevelés – műhelykonferencia

2016. Június 21-én és 30-án rendezett közös műhelykonferenciát az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) és a Magyar Nyelvstratégiai Intézet (MANYSI), Diákra szabott anyanyelvi nevelés, a NAT az anyanyelvi nevelés nyelvstratégiai alapköve címmel.

A műhelykonferencia moderátora Szereczné dr. Hegedűs Rita, a MANYSI főtanácsosa volt. Az eseményen résztvevő pedagódusokat Dr. Szépe Judit, a MANYSI fősztályvezetője köszöntötte, és felidézte, hogy ez a jelenlegi alkalom a tavaly ősszel, Balatonföldváron megkezdett munka folytatása. Kiemelte, hogy az egyik legfontosabb cél megállapítani, hogy mi is az optimális nyelvi nevelés. Az biztos, hogy ennek tartárgyaktól függetlennek kell lennie, és át kell hatnia nemcsak a magyar nyelv és kommunikáció oktatását, de a többi tantárgyat is – mondta el köszöntőjében. Figyelmeztetett, hogy “a kevesebb néha több”, és ez a mondás jól illik a NAT-ról történő gondolkodásra is, hiszen a rengeteg lexikai elvárást talán jobb, ha a kompetenciaközpontú szemlélet váltja fel. Végül eredményes tanácskozást kívánt a résztvevőknek.  

Dr. Pompor Zoltán, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet főigazgató-helyettese, Az anyanyelvi nevelés mint össztantárgyi feladat címmel tartott előadást. Örömét fejezte ki, vannak olyan gyakorló pedagógusok, akik az idejüket a NAT-ról való közös gondokodásra áldozzák, hogy a nevelés még diákra szabottabb legyen. Röviden bemutatta az OFI-t, majd a szövegértési kompetencia fontosságára hívta fel a figyelmet. Ismertette, hogy a következő tanévre milyen megújított tanmenetekkel készül az intézet, melyek az ofi.hu-n lesznek publikálva. Hangsúlyozta, hogy az új tanmenetek egyben lehetőséget és feladatot is adnak a tanároknak. A NAT-ról elmondta, hogy szerencsés lenne, ha mérésekre, tényekre alapuló oktatáspolitika valósulna meg annak átalakításakor, majd ismertette azokat a főbb nemzetközi méréseket, melyek ehhez támpontot és visszajelzést adhatnak. Megemlítette többek között azt a szlovák példát, melynek címe “Dobj el mindent és olvass”. Ebben a projektben résztvevő iskolákban egy bizonyos csengőszóra mindenkinek olvasnia kell, legyen éppen bármilyen tanóra. Végül kitért az OFI-ban zajló tankönyvfejlesztés koncepciójára, és kiemelte az olvasás ösztönzésének fontosságát.

Szerecz György, a Magyar Nyelvstratégiai Intézet vezető tanácsosa az Idealizált alaptanterv helyett reális program címmel tartott előadást. A NAT rendeltetéséről beszélve elmondta, hogy egyszerre kell keretnek, szolgálati szabályzatnak és segédletnek lennie a jelenlegi szemlélet szerint, ami számos, hátrányos kompromisszummal jár. Kifejtette, hogy a cél az, hogy a diák tudjon kérdezni és válaszokat keresni, ám ehhez szükség van a kulcskompetenciák elsajátítására. Ugyanakkor rámutatott, hogy a Nat-ban hiányzik a kapcsolat a lexikális ismeretek és a kompetenciák között. Követendő útnak azt vázolta fel, ha először azonosítjuk azt, hogy milyen diákokat szeretnénk, és el kezdünk gondolkozni azon, hogy ehhez mire van szükségünk. Beszélt a tananyagcsökkentésről és annak lehetséges módjairól, valamint megemlítette, hogy az ismétlés kevésbé hatékony pedagógiai módszer, mint az előhívás. Végül a tanulás és a játék között húzott párhuzamot, az etológia és az oktatás hagyományos felfogása szerint bemutatva a jelenséget. Hangsúlyozta, hogy a játék, mint alapvető módszertani eszköz, a tanulás hatékony útja lehetne.

Az előadások után két szekcióban kezdődött meg a munka, ahol a gyakorló pedagógusok szakmai javaslat kidolgozásában vettek részt, amely a NAT magyar nyelv és irodalom, illetve idegen nyelv műveltségi terület leírásának javasolt változtatásait célozta az 1-8. évfolyam számára, majd sor került a javasolt változtatások évfolyamok közti egyeztetésére is.

A műhelykonferencia június 30-án folytatódott, 9–12. osztályban tanító tanárok részvételével. Szépe Judit, a MANYSI főosztályvezetője, és Dr. Pompor Zoltán, az OFI igazgatója ismét köszöntötte a megjelenteket, majd Szereczné dr. Hegedűs Rita, a MANYSI főtanácsosa, A NAT mint a tanár segítsége címmel tartott előadást. Elmondta, hogy volt már kiüresített és zsúfolt is a NAT az idők során, és most valahol a kettő között van az igazság – de pont ezt fogják megvitatni a jelenlévők a műhelymunka során – emelte ki ez előadó. Gondolatébresztő előadásában olyan, égető kérdéseket fogalmazott meg, melyekre a választ közösen kell megtalálni. „Vajon irányt adó segédletről, üres keretről, vagy egy zsúfolt eljárási protokollról van szó?” – tette fel a kérdést a MANYSI főtanácsosa, majd ismertette a NAT jelenlegi szerkezetét. Kiemelte, hogy a NAT-nak kompetencia alapúnak kellene lennie, de ehhez meg kell határozni, hogy mi a cél, milyen diákokat szeretnénk nevelni. Kitért a játékos tanulás hatékonyságára, és hangsúlyozta, hogy nagyobb szerepet kaphatna a gamifikáció a NAT-ban is, hiszen a játék a tanulás szinonimája, az etológiai felfogás szerint. Végül az érzelmek fontosságára hívta fel a figyelmet, mert többek között az érzelmi intelligencia is a boldogulás egyik fontos feltétele. 

A honlapon található adatbázisban lévő tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művek elektronikus továbbhasznosítását előzetes írásbeli engedélyéhez köti. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést kifejezetten megtiltja.