26
júl
Indri Dániel

Fennállásának 25. évét ünnepelte a Bolyai Nyári Akadémia

1991 óta rendezik meg minden évben a Bolyai Nyári Akadémiát Erdélyben magyar pedagógusoknak, melynek idei mottója a „Legyen játék a tanulás!” volt. Az egyhetes rendezvénysorozatot 2017. július 10. és 15. között rendezték meg Csíkszeredán.

Habár Erdély-szerte, több helyszínen tartottak szekciófoglalkozásokat, az esemény megnyitója és a fő foglalkozások a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) csíkszeredai székhelyén, az Apáczai Csere János Pedagógusok Házában zajlottak.

Ferencz S. Alpár programigazgató a jubileumi esemény megnyitóbeszédében elmondta, hogy 2017-ben is az RMPSZ által szervezett akadémia jelenti a romániai magyar pedagógustársadalomnak azt a megújulási lehetőséget, amelyet a mindenkori román oktatásirányításnak nem sikerült véghezvinnie. A negyed évszázad alatt közel 10 000 pedagógus újíthatta meg szakmai-módszertani eszköztárát, és cserélhetett tapasztalatot erdélyi, felvidéki, kárpátaljai vagy éppen vajdasági kollégáival.

Habár a szervezők mindig igyekeztek a lehető legaktuálisabb nevelési-oktatási elvek alapján meghatározni az adott év tematikáját, a jubileumi év fő témájával mégiscsak visszatértek a pedagógia alapjához, a gyermekközpontúság szükségességéhez, melyről gyakran hajlamosak vagyunk megfeledkezni. A játéknak ugyanis – ahogy azt egy későbbi előadásban is hallhattuk – nagy szerepe van a társas kapcsolatok, az értelmi, a nyelvi és az érzelmi képességek fejlődésében.

Burus-Siklódi Botond, az RMPSZ elnöke visszatekintett az elmúlt negyedszázadra, mely során összesen 568 szekcióban közel 18 ezer pedagógus vett részt Kárpát-medence legnagyobb pedagógusrendezvényén. A szövetség 1991 óta dolgozik a magyar nyelven történő tanításért, a minőségi oktatásért és nevelésért a romániai közoktatás minden szintjén, 1993 óta pedig pedagógusképzéseket kínál, az oktatók igényeihez igazodva.

Dr. Kovács Irén Erzsébet kisebbségi oktatásért felelős államtitkár szerint az iskola világa jelentősen megváltozott az elmúlt 25 év során, két szereplője azonban állandó maradt: a pedagógus és a diák. Az államtitkár szerint a pedagógusszakma szép, ámde nehéz hivatás, Romániában pedig különös kihívás az anyanyelvi oktatás területén sikereket elérni.

Sipos Imre, az Eszterházy Károly Egyetem Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet főigazgatója szerint a Bolyai Nyári Akadémia elkötelezettséget ad, állandóságot biztosít, és minden évben magas szintű szervezettség jellemzi. A főigazgató emellett hangsúlyozta, hogy az elmúlt évek során megsokszorozódott az összekapcsolódás az anyaországi szakmai programokkal.

Dr. Farkas Balázs csíkszeredai konzul is partnerként tekint az RMPSZ-re; szerinte az oktatás területén az elmúlt időszakban már apróbb sikerek is jelentkeznek az eddigi kudarcok mellett.

Ezt erősítette meg Novák Csaba Zoltán, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Maros megyei szenátora is, aki az idei év egyik legnagyobb eredményének azt tartja, hogy ezentúl sajátos tanterv alapján készített, speciális, könnyebb tételekből tanulhatnak és vizsgázhatnak román nyelvből a magyar képességvizsgázók és érettségizők. Mindemellett sikerült megoldani a történelmi magyar egyházak lelkészképzőinek állami finanszírozását, aminek folyományaként újfent állami támogatásban részesül a Gyulafehérvári Papnevelő Intézet. Az RMDSZ rövid távú céljai között szerepel, hogy a most készülő új tanügyi törvényben megőrizze az eddig elért eredményeket, és ezeket a minőségi oktatást garantáló módosításokkal egészítse ki.

***

Délután két szakmai előadást hallgathattak meg a pedagógusok. Elsőként dr. Bús Imre, a Pécsi Tudományegyetem Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Karának tanszékvezetője tartott előadást az iskolai játékalkalmazások lehetőségeiről és előnyeiről. Mint elmondta: a játéknak tudományosan is igazolható képességfejlesztő hatása van, ugyanakkor segíti a nem játékos tevékenységeket is. Ez a felismerés, vagyis a játékosítás szükségessége egyébként már a klasszikus gondolkodóknál is megjelent, olvashatunk róla többek között Comenius és Rousseau értekezéseiben.

A szerepjátékok és drámajátékok általános jellemzői közé tartozik, hogy végzésük közben a gyermekekben nagyfokú a szabadságérzet, az izgalom és a belső motiváció, de a játékvilág megalkotása, a valóság felismerése és a szabályok betartása is mind-mind jellemfejlesztő hatással bírnak. A játék főként emberi tevékenységnek számít, habár az állatok – például a kutyák – is játszanak, játékuk azonban megreked egy kétéves gyerek szintjén.

A második előadás során dr. Kádár Annamária pszichológus, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem adjunktusa beszélt a mese és a játék összefüggéseiről, valamint a gyermeknevelésben betöltött fontos szerepükről. Mint megtudtuk, felnőttkorunkra is megmarad egy kis részünk gyereknek, s a meséléssel éppen ezt a gyermeki világlátást őrizzük meg. Ezáltal könnyebb szembenézni a problémákkal és feldolgozni a kudarcokat, a mese cselekménye révén a gyerekben csökken a szorongás, negatív érzéseit, dühét pedig kivetítheti egy-egy gonosz meseszereplőre. A pszichológus ezután tanulságos történeteken keresztül mutatta be a mese énerősítő hatását.

 

A hét folytatásában, a keddi napon, Rusz Csilla drámapedagógus előadása után megkezdődtek a szekciófoglalkozások, természetesen a drámajátékok szerepéről és a dramatizáló témafeldolgozásokról volt szó a plenáris előadás után is. Másnap az élménypedagógiáé volt a főszerep, ennek iskolai alkalmazásáról és a szabadtéri játékokról beszélt Bányai Sándor élménypedagógus, a Pécsi Tudományegyetem címzetes egyetemi docense. Csütörtökön a gamifikáció, azaz játékosítás napján Borsos Endre oktatásialkalmazás-fejlesztő szakember az adaptív oktatás digitális támogatásának lehetőségeibe avatta be az érdeklődőket. Itt olyan témák is előkerültek, mint a játékos mobilapplikáció-alapú oktatási, értékelési lehetőségek és eszközök használata vagy a stratégiai-taktikai társasjátékok iskolai alkalmazási lehetőségei. A nyári akadémia utolsó napján Galaczi Hajnal oktató, szakfelügyelő tartott csoportfoglalkozásokat hagyományos, népi gyermekjátékok és módszerek felvonultatásával.

A honlapon található adatbázisban lévő tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művek elektronikus továbbhasznosítását előzetes írásbeli engedélyéhez köti. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést kifejezetten megtiltja.