23
jún
Ludas Viktor

Gyorsjelentés a 2013/2014. tanévi Bod Péter Országos Könyvtárhasználati Versenyről

Kedves látogató! Ön egy olyan tartalmat olvas, amelynek információi a megjelenés idején pontosak voltak, de mára már elavultak lehetnek!

Tolnai József írásában a 2013/2014. tanévi Bod Péter Országos Könyvtárhasználati Versenyről olvashatnak. A cikk a Könyv és Nevelés folyóirat 2014/2. számában jelent meg.

Az idei tanévben 2014. január 2-án került kiírásra a Bod Péter Országos Könyvtárhasználati Verseny, a Nemzeti Tehetség Program támogatásával, hagyományosan a következő célokkal meghirdetve: „A tehetséggondozás, a tanulók információs műveltségének és azon belül is könyvtárhasználati eszköztudásuk, szövegértésük, logikus gondolkodásuk és kreativitásuk fejlesztése. […] … az önálló tanuláshoz szükséges kompetenciák fejlesztése, az iskolai tanulási folyamat során részekre bontott ismeretelemeket egységbe foglaló, szintetizáló, az információs műveltséget és a forráshasználati képességeket mozgósító tudás mérése, értékelése.”[1]

Szintén a kiírásban jelent meg a tehetséggondozó verseny témája is: „… nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt kis ország…” – Radnóti és kora.

 

Témaválasztás

A témaválasztást a Holokauszt 70 – Magyar Holokauszt Emlékév[2] is indokolta, melynek szervezésére a magyar kormány emlékbizottságot hozott létre[3]. Az emlékév honlapján az Emlékév szellemi alapvetései fejezet Radnóti idézettel kezdődik: „Oly korban éltem én e földön, mikor az ember úgy elaljasult, hogy önként, kéjjel ölt, nemcsak parancsra, s míg balhitekben hitt s tajtékzott téveteg, befonták életét vad kényszerképzetek.”[4]

A Bod Péter verseny szervezői idén az emlékezést[5] és a hazaszeretetet állították a verseny tartalmi középpontjába, mely emlékezés a fellelhető, felkutatható (papír és képi alapú, illetve korunkban már internetes) források segítségével válik indokolttá, közérthetővé és objektívvá. Ennek színtere lehet és kell hogy legyen a könyvtár is, mint az említett források hiteles és könnyen (ma már interneten is ) elérhető tárháza.

A komoly hagyományokkal rendelkező versenyben, mint korábban, így most is hangsúlyozottan a könyvtár használata, a hiteles források elérésének gyors és pontos módja állt a középpontban, a téma pedig mindig az aktuális tartalmat adja meg a forráskutatás gyakorlati megvalósításához, illetve értékeléséhez, méréséhez. Mind a megyei, mind pedig a döntő versenyfeladatai ehhez az elvhez igazodva jelenített meg Radnóti idézeteket, forrásokat, emlékeket, ahogy ezt a későbbiekben be is mutatjuk.

 

Szervezés, szervezők

A Bod Péter Országos Könyvtárhasználati Versenyt az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Pedagógiai Könyvtár és Múzeum (OFI PKM) szervezte és bonyolította, a hagyományoknak megfelelően létrejött versenybizottság szakmai segítségével.[6] A projektként szervezett verseny témafelelőse dr. Varga Katalin, az OFI PKM igazgatója volt, országos versenyfelelősként Tolnai József ügyvivő szakértő felelt a lebonyolításért. A versenybizottságban − Budapesten kívül − idén is több megye reprezentálva volt (Baranya, Csongrád, Zala, Pest)[7]. A bizottság ebben a tanévben hat alkalommal ülésezett, illetve folyamatosan kapcsolatot tartottak egymással és az országos szervezővel elektronikus levelezés segítségével.

Az országos szervező a megyei pedagógiai intézetek versenyfelelőseinek hálózatával együttműködve készítette elő a megyei szintű fordulót, ahol nem működik pedagógiai intézet, ott a helyi fenntartó segítette a munkát (Klebelsberg Intézményfenntartó Központ helyi szervezetei, tankerületek munkatársai)[8]. Budapest és Pest megye versenyeit a Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai Intézet menedzselte.

Az iskolai fordulókat általában az iskolai könyvtárosok vagy könyvtárostanárok szervezték, de bekapcsolódtak a munkába – különböző módokon – a magyartanárok, több helyen az informatika tanárok is. Az iskolai versenyek az iskola vezetésének tudtával és támogatásával zajlottak le, de a versennyel kapcsolatos fontos információk eljutottak a fenntartók helyi szervezeteihez is.

 

Versenyfelhívás – iskolai fordulók

A versenyfelhívás idén is két kategóriában tette lehetővé a versenyzést: I. kategória – 7-8. évfolyam; II. kategória – 9-10. évfolyam. A dokumentum[9] rendelkezik a verseny lebonyolításának menetéről, időpontjairól (nevezés, fordulók, országos döntő), a továbbjutás feltételeiről, és támpontokat ad a felkészüléshez is. Ez utóbbit kiegészítendő készítette el a Hock Zsuzsanna – a versenybizottság jóváhagyásával − a Szakmai tájékoztató felkészítő könyvtárostanároknak című dokumentumot, melynek néhány fontos sorát idézzük a következőkben:

„Elsődleges cél, hogy a közoktatás kimeneti szakaszában legyen olyan elméleti és gyakorlati tudást igénylő feladatsor, versenygyakorlat, amely alkalmas Országos Tanulmányi Versenyek keretében a könyvtárhasználati tudást számon kérni. A hazai gyakorlatban – a közoktatás befogadó tárgyainak megfelelően – elmondhatjuk, hogy a könyvtárhasználati ismeretek ilyenfajta kimeneti mérése leginkább a magyar nyelv és irodalom OKTV típusfeladatait tudja alapul venni: tesztkérdések, kifejtő feladatok formájában. […]Az írásbeli mérések során a 8. illetve 10. évfolyam kimeneti követelményeit tekintjük kiindulópontnak. Ez tartalmazza a könyvtárhasználati ismeretek alapelemeit: könyvtárismeret, dokumentumismeret, tájékozódás a könyvtárban (tájékoztató eszközök) és a döntőben a szellemi munka folyamatát, vagyis a verseny egésze lefedi az információs műveltség valamennyi részképességét.”[10]

A verseny országos szervezőinek javaslatára − idén először – a megyei fordulóra történő nevezés feltétele volt az iskolai (Budapesten kerületi is) fordulóról történő beszámoló, melyhez egy sablont is készítettünk, az egyszerűbb kiértékelhetőség végett. Bár a beszámolók nagy száma miatt a feldolgozás még nem történt meg 100%-ban, az már megállapítható, hogy országos szinten több mint ezer tanuló vett részt a Bod Péter Országos Könyvtárhasználati Verseny iskolai fordulóin. (Ez a részvételi szám, bár összehasonlítva a hasonló tehetséggondozó versenyekkel korántsem nevezhető kevésnek − a jelen beszámoló írójának véleménye szerint – még jócskán emelhető lenne például a versenykiírás korábbi megjelenhetőségével, a verseny marketingjának erősítésével, a versenykiírók munkájának összehangolásával, és nyilván segít majd ebben az is, ha az oktatásügyben zajló – könyvtárostanárokat is természetesen érintő − változások befejeződnek, véglegesednek.)

Az iskolai fordulók tekintetében a kiírás a helyi versenyszervezőkre bízta a lebonyolítás módszertanát, ajánlva azonban ezt a lehetőséget is egyfajta felkészülésként a további fordulókhoz, és megszabva persze a fent nevezett témát is. Az említett beszámolók feldolgozását követően az iskolai versenyek tapasztalatai is felkerülnek majd a verseny honlapjára (mint ahogy ezen a honlapon minden idei és korábbi verseny dokumentumai is „őrzésre kerülnek”)[11].

 

Megyei/budapesti fordulók (résztvevők és feladatok)

Az iskolai megmérettetéseket követően elmondható, hogy a megyei/budapesti fordulókra országosan nagyjából ugyanannyian jelentkeztek, mint tavaly, legfeljebb a megyék között voltak eltérések a múlt évhez képest. Meggyőződésünk azonban, hogy a pedagógiai intézetek hathatós támogatásával és az új szervezői hálózat állandóságával ez a szám is jelentősen emelkedni fog a jövőben. A megyei/budapesti versenyeken 165 fő I. és 118 fő II. kategóriás versenyző írta meg a feladatsorokat, összesen tehát ezen a szinten 283 fő vett részt a versenynek ezen a szintjén, az eredménylista a verseny honlapján olvasható[12].

Bár a megyei forduló alapvetően írásbeli („elméleti”) volt (csakúgy, mint az előző évben), és emiatt nem volt szükség az adott könyvtár állományának használatára, mégis azt kérte az országos szervezők grémiuma, hogy ez a szint is – ha lehet – könyvtárban rendezze meg a versenyeit, ennek a szervezők többsége eleget is tett.

A feladatok tekintetében egy újítás volt a korábbi évhez képest, a II. kategóriában a versenyzőknek egy esszét is kellett írniuk (erre 45 perc állt a rendelkezésükre)[13], Hock Zsuzsanna a már említett tájékoztatójában így foglalta össze az ezzel kapcsolatos kompetencia elvárásokat:

  • a tanultakból elvonatkoztatás, összegzés képessége,
  • önálló véleményalkotás képessége,
  • a tanult fogalmak, szakkifejezések helyes használatának képessége,
  • szövegalkotás képessége,
  • komplex gondolkodás képessége,
  • helyesírási, mondatszerkesztési, nyelvhelyességi képesség.[14]

A forduló feladatainak, mellékleteinek és javítókulcsainak teljes listája megtekinthető a verseny honlapján. A feladatsorok (beleértve az országos döntő feladatait is) szakmai értékelése hagyományosan visszatérő téma az iskolai könyvtárosok és könyvtárostanárok körében, ez minden bizonnyal most is így lesz.

 

Országos döntő (helyszín, feladatok, programok, nyertesek)

Az országos döntőbe – a kiírás szerint − mindkét kategóriából 12-12 versenyző juthatott be, azok, akik a központilag elkészített feladatsorra a legjobb értékelést, a legmagasabb pontszámot kapták. Mivel idén az I. kategóriában a 12-13. helyen holtverseny alakult ki, ezért a versenybizottság döntése értelmében az országos döntőn ebből a kategóriából 13-an szerepelhettek.

A döntő helyszíne pályázat útján került kijelölésre, a legjobb feltételeket a Budapest V. kerületi Szemere Bertalan Általános Iskola és Gimnázium tudta biztosítani, így a 25 döntőbe jutott versenyző itt mérhette össze tudását egy jól felszerelt iskolai könyvtárban és annak olvasótermében.

A tanulók a döntőben 3 (I. kat.), illetve 4 (II. kat.) Radnóti idézet kapcsán készíthettek el egy pp prezentációt, felhasználva a könyvtár papír alapú dokumentumait ugyanúgy, mint az internet adta lehetőségeket. Munkájukhoz notebookot és pendrive-ot használtak. Az idézethez kötődően, de ezen belül szabadon dönthették el, hogy mely résztémában készítik el konkrétan az előadásukat, amit aztán a 7 tagú zsűri előtt kellett bemutatniuk.

Ezt a feladatot megelőzte egy fél órás feladatsor kitöltése, ahol a fiatalok a könyvtárral kapcsolatos elméleti ismereteikről adhattak számot.

A versenyzők pontszámát három értékelés adta: a zsűri egyrészt figyelte a könyvtári források használatát a gyakorlatban, másrészt pontozta az elkészített prezentáció szakszerűségét és az előadás módját is, a harmadik részeredmény a megírt teszt pontszáma volt.

 

A döntő részletes végeredménye:

 

 

A versenyzők és felkészítő tanáraik a kétnapos döntőn különböző kulturális programokon is részt vehettek (Radnóti Színház – kulisszajárás, Holokauszt Múzeum meglátogatása, Planetárium látogatás, PKM múzeumpedagógiai óra, PKM könyvtárbejárás).

A verseny szponzorai voltak: Emberi Erőforrások Minisztériuma, Balassi Kiadó Kft., Budapest V. Kerületi Szemere Bertalan Általános Iskola és Gimnázium, Holokauszt Emlékközpont, Radnóti Miklós Színház, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Nemzeti Tehetség Program, TIT Budapesti Planetárium

Folytatás jövőre…

 

[1] Versenyfelhívás. <http://www.opkm.hu/?lap=dok/dok&dok_id=258> (Letöltés: 2014.05.22.); Versenyszabályzat. <http://www.opkm.hu/?lap=dok/dok&dok_id=260> (Letöltés: 2014.05.22.)

[2] Az emlékév hivatalos, kormányzati honlapja: <http://holokausztemlekev2014.kormany.hu/index> (Letöltés: 2014.05.22.)

[3] „A gyász és az emlékezés okán, a tragikus 1944-es esztendő megismertetésére, a magyarországi zsidó szervezetek javaslatára, a Miniszterelnök előterjesztése alapján a Kormány létrehozza a Magyar Holokauszt 2014 Emlékbizottságot.“  <http://holokausztemlekev2014.kormany.hu/a-kormany-megalapitja-a-magyar-holokauszt-2014-emlekbizottsagot > (Letöltés: 2014.05.22.)

[4] Radnóti Miklós: Töredék; Az emlékév szellemi alapvetései. <http://holokausztemlekev2014.kormany.hu/az-emlekev-szellemi-alapvetesei> (Letöltés: 2014.05.22.)

[5] „Az emberi létezés és kultúra alapja az emlékezet. Akinek nincs emlékezete, nem él, mert maga az emlékezet az élet. Ez éltet. Ez hozza létre az egyén esetében az önazonosság tudatát, az öntudatot, a közösségben a valláshoz, népcsoporthoz, nemzethez tartozás felemelő és olykor tragikus érzelmeit, a valahová tartozást, a „mi” élményét. Akinek nincs emlékezete létfelejtésben él, elfelejti, mi történt vele, honnan jön és hová megy. Nem él, csak kallódik, a mindig elillanó pillanat örök elmúlásában sodródik.” Az emlékév… i.m.

[6] A versenybizottság mindig héttagú; négy állandó taggal, három bizottsági tag pedig a korábbi években nyertes felkészítő tanárok közül kerül ki, akiket az országos versenyszervező kér fel a feladatra. A versenybizottság állítja össze a feladatsorokat és a javítókulcsokat, részt vesz a döntő zsűrijének munkájában, üléseiről jegyzőkönyvet készít.

[7] A versenybizottság tagjai voltak: Csüllögné Bogyó Katalin, Hock Zsuzsanna, Horváthné Szandi Ágnes, Mericsné Várhelyi Éva, Lázárné Szanádi Csilla, Nyirő Gizella és Szlávikné Cséfalvai Krisztina. <http://www.opkm.hu/?lap=dok/dok&dok_id=261> (Letöltés: 2014.05.22.)

[8] A megyei és fővárosi Bod versenyszervezők listája itt érhető el: <http://www.opkm.hu/?lap=dok/dok&dok_id=263> (Letöltés: 2014.05.22.)

[9] Versenyfelhívás, i.m.

[10] Hock Zsuzsanna: Szakmai tájékoztató felkészítő könyvtárostanároknak Bod Péter Könyvtárhasználati Verseny 2013 – 2014. <http://www.opkm.hu/download/file/Bod/2014/Tajekoztato_felkeszito_tanaroknak.pdf> (Letöltés: 2014.05.22.)

[11] A Bod Péter Országos Könyvtárhasználati Verseny honlapja: <http://www.opkm.hu/?lap=dok/dtr&dtr_id=42> (Letöltés: 2014.05.22.)

[12] A megyei/budapesti fordulók összesített végeredménye (I. kat.): <http://www.opkm.hu/?lap=dok/dok&dok_id=270> (Letöltés: 2014.05.22.), (II.kat.): <http://www.opkm.hu/?lap=dok/dok&dok_id=271> (Letöltés: 2014.05.22.)

[13] A feladat ez volt: „Bizonyára hallottad már azt a kifejezést, hogy hangos könyv. Fejtsd ki véleményedet a hangos könyv szerepéről, használhatóságáról az iskolai könyvtárban, az oktatásban. Vajon helyettesítheti a nyomtatott könyvet?”

[14] Hock, i.m.

A honlapon található adatbázisban lévő tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művek elektronikus továbbhasznosítását előzetes írásbeli engedélyéhez köti. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést kifejezetten megtiltja.