29
jan
Gede Norbert

Iskolafejlesztési lehetőségek: utak és dimenziók

Kedves látogató! Ön egy olyan tartalmat olvas, amelynek információi a megjelenés idején pontosak voltak, de mára már elavultak lehetnek!

Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet 2016. január 27-én konferenciát rendezett Iskolafejlesztési lehetőségek: utak és dimenziók címmel.

Széll Krisztián (OFI) bevezetőjében elmondta, hogy a konferencia előzménye az a műhelykonferencia volt, amelyet az Oktatási Indikátor Munkacsoport, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és a Tempus Közalapítvány közösen szervezett 2014 végén, ahol a tanulói teljesítménymérések eredményeinek értelmezési lehetőségei, azok esetleges korlátai, előnyei és hátrányai kerültek megvitatásra. (A műhelykonferencia eredményei kötet formájában kerültek összegzésre) Az újabb konferencia célja annak megvitatása volt, hogy a tanulói teljesítménymérések, a különböző adatrendszerek, projektek és az egyes szakterületek milyen módon tudnak hozzájárulni az iskolák fejlesztéséhez.

A konferencia első része azokat az adatforrásokat, adatbázisokat, méréseket, komplex információs rendszereket és mutatókat, valamint projekteket mutatta be, amelyek hozzájárulhatnak az iskolafejlesztésekhez, az iskolafejlesztések folyamat- és célindikátorainak megtervezéséhez. Ostorics László (OH) előadásában az Országos kompetenciamérés jellemzőit, az eredmények alapján készülő különböző jelentéseket mutatta be, kitérve a kompetenciamérés iskolafejlesztési folyamatokban betöltött szerepére, illetve alkalmazhatóságára is. Kern Zoltán (OH) az Integrált Nyomonkövető rendszer (INYR) fejlesztési alapjait és irányvonalait mutatta be, kiemelve, hogy az INYR, mint komplex adatrendszer célja egy olyan egységes, elektronikus nyilvántartási rendszer létrehozása, amely képes a gyerekek (kliensek), valamint a különböző (szak)szolgáltatások keretében biztosított ellátások folyamatosságának, eredményességének nyomon követésére. Ezt követően két kutatási projekt (rész)eredményei kerültek bemutatásra. Juhász Judit és Szegedi Eszter (TKA) a CroCooS – Előzzük meg a lemorzsolódást! című, az intézményi korai jelző- és beavatkozási rendszer kidolgozását célzó projekt előzetes eredményeit tárta a résztvevők elé, melyek rámutatnak arra, hogy a korai jelzőrendszer bevezetésének technikai alapon való elindítása kudarchoz vezethet, mivel a leglényegesebb elemek a probléma megértésében, a pedagógiai kultúraváltásban, a felelősség felvállalásában ragadhatók meg, melyben kulcstényező az érintett iskolai és iskolán kívüli szereplők együttműködése. Metka Katalin (KLIK) előadásában a TÁMOP-3.1.4.B Köznevelés az iskolában című projekt eredményeiből kaphatott ízelítőt a hallgatóság. A projekt során a kiválasztott nehéz helyzetű intézmények személyre szabott szakmai támogatást kaptak a fejlesztendő területek meghatározásában és a megvalósításban. Az előadás szintén kiemelte a különböző területek (családsegítő és gyermekjóléti szolgálat, védőnő, gyermekorvos, pedagógiai szakszolgálat, mentor rendszer, munkahely teremtés stb.) közötti együttműködés fontosságát. A konferencia első részének zárásaként Szemerszki Marianna (OFI) a kutatások és a fejlesztések kapcsolatáról, a kutatási és az adminisztratív adatbázisok fontosságáról, előnyeiről, korlátairól, valamint a fejlesztési célú adatintegrációs lehetőségek előnyeiről, buktatóiról, eredményeiről és tapasztalatairól osztotta meg gondolatait a hallgatósággal.

A konferencia második részében konkrét fejlesztési irányok, (együttműködési) területek és lehetőségek kerültek megvitatásra egy kerekasztal-beszélgetés keretein belül Fehérvári Anikó (OFI) moderálásában. A kerekasztal-beszélgetés résztvevői között helyet foglalt Zavarkó Árpád Mihály (Lakatos Menyhért Általános Iskola és Gimnázium), Kurucz Tünde (Józsefvárosi Szociális Szolgáltató és Gyermekjóléti Központ), Mészáros Zoltán (Család-, Ifjúság- és Népesedéspolitikai Intézet), Nagy Judit (KLIK Miskolci Tankerület), Rapos Nóra (ELTE PPK), Varga Attila (OFI) és Wágner Éva (Deák Diák Általános Iskola). A kerekasztal-beszélgetés során többek között olyan kérdéskörök kerültek terítékre, mint az adatalapúság, az adatokra alapozott döntéshozás jelenléte az iskolákban, a pedagógusképzésben és az oktatáspolitikában, illetve, hogy az iskolafejlesztések megalapozásához milyen adatokra van szükség. A beszélgetés résztvevői az eddigi fejlesztési tapasztalataikat, az általuk fontosnak tartott iskolafejlesztési irányokat, lehetőségeket is megosztották a hallgatósággal, melynek során kitértek a nehézségekre és a hiányzó tényezőkre is. Alapvető konszenzus körvonalazódott abban, hogy az adatgyűjtési és fejlesztési folyamatok konkrét stratégiai, fejlesztési célhoz kötöttség nélkül felesleges terhet rónak a szereplőkre és az értelmük is megkérdőjeleződik. Ugyanígy egyetértés mutatkozott az iskolai és az iskolán kívüli szereplők, az iskola és a család közötti együttműködés fontosságában, valamint az oktatás, mint komplex rendszer ágazatközi megközelítésének és a kutató-innováló tanári szerepkör erősítésének szükségességében is.

A konferencián lehetőség nyílt közös szakmai konzultációra, a felvetett kérdések, észrevételek megbeszélésére is. A konferencia eredményei várhatóan tanulmánykötetben jelennek meg 2016 tavaszán.

A honlapon található adatbázisban lévő tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művek elektronikus továbbhasznosítását előzetes írásbeli engedélyéhez köti. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést kifejezetten megtiltja.