1
jún

A kísérleti nyelvi-irodalmi tankönyvek tanulóközpontú, modern pedagógiai szemléletű, igényes tankönyvek

Kedves látogató! Ön egy olyan tartalmat olvas, amelynek információi a megjelenés idején pontosak voltak, de mára már elavultak lehetnek!

Közlemény
2016. június 1.

Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) által fejlesztett kísérleti tankönyvekkel kapcsolatban a Magyartanárok Egyesületének társszervezésében megvalósult 2016. május 28-i konferencia sajtóbeszámolói nem vették figyelembe a taneszközök átdolgozását, a fejlesztés koncepcióját, és megfeledkeztek azokról a pedagógiai-módszertani újításokról, amelyeket a pedagógusok örömmel fogadtak.

Az OFI 2013 és 2016 között 176 kísérleti tankönyvet fejlesztett (tankönyv, munkafüzet, egyéb tanulást támogató segédanyagok). A fejlesztés egyik célja az volt, hogy reagáljon arra az évtizedek óta fennálló hiányosságra, hogy a pedagógusok nem szólhatnak bele a tankönyvek fejlesztésébe, s hogy az osztálytermi gyakorlat elvált a tankönyvek írásától. A kísérleti tankönyvek fejlesztését megalapozó kutatások előzték meg – köztük egyetemi kutatók több K+F tanulmánya –, az ezek alapján összeállt koncepció a fejlesztés megkezdése óta nyilvános. Az elkészült tankönyvek egy tanéves kipróbálást követően a pedagógusok és a tanulók visszajelzései alapján átdolgozásra kerülnek, így nemcsak a felkért lektorok, hanem a gyakorló pedagógusok is alakíthatják a tankönyveket.

A tanárok alkotó részvételén túl az is egyedi értéket ad a fejlesztésnek, hogy a nyomtatott anyagok párhuzamosan készülnek a több ezer, gyakran multimédiás, naprakész tartalmi és formai világú digitális tananyaggal. Példa nélküli az is, hogy a fejlesztett 176 tankönyv teljes terjedelmében és teljesen szabadon hozzáférhető és letölthető az OFI honlapról, illetve a Nemzeti Köznevelési Portálról. Ez amellett, hogy a pedagógusoknak jelentős szakmai segítséget nyújthat a tanítási órák eredményes megtartásában, támogathatja a diákok tanulási motivációját, illetve érdemben javíthatja a szülők tanulást támogató tevékenységét is.

A magyar nyelvi és irodalomkönyvek – mint az összes kísérleti tankönyv – megfelelnek a Nemzeti alaptantervnek, a kerettanterveknek és az érettségi követelményeinek. A kísérleti tankönyvek a tanulót állítják a középpontba, a korosztály nyelvén tolmácsolják a tananyagot és biztosítják a 21. századi korszerű tudás megszerzését. Új, modern pedagógiai megközelítésük révén a magyar nyelvi és irodalmi tankönyvek szélesebb körű ismeretet kínálnak, mint a korábbi tankönyvek, például a digitális írástudáshoz, az új szövegtípusokhoz, műfajokhoz, a nyelvhasználat korszerű értelmezéséhez és a médiatudatossághoz kapcsolódó leckéket örömmel üdvözölték a pedagógusok.

Az irodalmi szöveggyűjtemény és az egyes tankönyvi leckék hangsúlyosan beemelik a kortárs irodalmat a tananyagba – ebből is látható, hogy a Magyartanárok Egyesületének céljai sok tekintetben megegyeznek a kísérleti tankönyvek fejlesztőiével. Sőt az irodalom és a filmművészeti alkotások összekapcsolása további lehetőséget nyújt arra, hogy a tanulók megszeressék a tőlük időben távolabb álló irodalmi műveket is, és könnyebben feldolgozzák az egyes fejezetek ismeretanyagát.

A kísérleti nyelvi és irodalmi tankönyvekben fontos a kompetenciafejlesztés, többek között a vitakultúra fejlesztése és a kritikus gondolkodásra tanítás, ezért a leckék több olyan vitaindító kérdést, témafelvetést tartalmaznak, amelyeket a pedagógus az osztálytermi gyakorlat során ezen kompetenciák fejlesztésére használhat.

Kiemelendő, hogy a kísérleti tankönyveket a kipróbálást követő tanévben átdolgozzák a fejlesztők a pedagógusok, a tanulók és a szülők visszajelzései (munkanaplók, interjúk stb. formájában) alapján. Az OFI célja a legjobb minőségű, modern, 21. századi tudást biztosító taneszközök létrehozása, a kipróbálás pedig hozzájárult ahhoz, hogy ezek a tankönyvek széles körben elfogadottá és a differenciált oktatást megvalósító tankönyvekké váljanak. (Az 1., 5. és 9. tankönyv az átdolgozást követően a 2016/17. tanévre jelenik meg ún. újgenerációs tankönyvként.)

 

Tételes reakció a Magyartanárok Egyesületének kritikáira:

1. A magyartanárok sem értik, milyen koncepció alapján készültek az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) kísérleti irodalomtankönyvei.

A koncepció a projekt kezdete óta publikus, és jelenleg is olvasható az OFI honlapján.

2. Az OFI úgy veszi semmibe a tanárok véleményét, ahogy tudja.

Az OFI a lassan egy éve megindult átdolgozási folyamatban több ezer tanári észrevételt vett figyelembe és épített be az átdolgozott tankönyvekbe, ennek tényéről bárki meggyőződhet, ha fellapozza a Nemzeti Köznevelési Portálon publikált átdolgozott verziókat.

3. Az OFI menekül a szakmai párbeszéd elől.

Az OFI a valóban szakmai párbeszédre nagyon is nyitott. Több tucat rendezvényen több ezer tanárral találkoztak az OFI magyaros munkatársai a projekt ideje alatt és az azóta eltelt időben, számtalan workshop, fókuszcsoportos beszélgetés és szélesebb körű fórum adott alkalmat az információcserére.

4. A kísérleti irodalomtankönyvek minden szempontból siralmasan teljesítenek.

Az ilyen típusú általános leminősítések akadályozzák a szakmai párbeszédet, amelyre az OFI nagyon is nyitott. A projekt lényege, hogy a tanári visszajelzések alapján kikerülnek a tankönyvből az osztálytermi munkában be nem vált megoldások, és bekerülnek a pedagógusok által szorgalmazott tartalmi és módszertani elemek. Az egyesület elnöke, Arató László által írt hosszú elemzésnek is minden hasznosítható észrevételét figyelembe vette, amiről bárki meggyőződhet az átdolgozott verzió megismerésével.

5. Hibák vannak a tankönyvekben.

Kétségtelenül igaz, hogy bekerültek pontatlanságok az első kiadásokban, azonban ezek a legkevésbé sem szakmai-tartalmi jellegűek voltak, hanem megfogalmazásbeli sutaságok vagy felnagyított sajtóhibák. A kísérletitankönyv-fejlesztés célja éppen az volt, hogy a lehető legjobb minőségű tankönyvek kerüljenek a diákok és a pedagógusok kezébe.

A kísérleti tankönyvek soha nem hemzsegtek a hibáktól; fejlesztőik és szerkesztőik évtizedek óta tankönyvíró szakemberek.

6. Nem a tanulót állítják a középpontba.

A kísérleti tankönyvek a tanulót állítják a középpontba. Az ő motivációja a legfontosabb ezekben a tankönyvekben, s ugyanezen bírálók más alkalommal meg éppen ezeken a megoldásokon (Star Wars, The Lord of The Rings, Harry Potter) botránkoznak meg.

7. Káosz jellemzi a kísérleti magyarkönyveket.

Soha korábban nem léteztek a mostaniaknál algoritmizáltabb, egységesebb és átláthatóbb struktúrájú magyarkönyvek. Ugyanezen bírálók más esetben éppen ezt az algoritmizáltságot kifogásolják.

8. A rövidke fejezetindítók gyakran nem kapcsolódnak az adott témához, pl. a Parainesis kapcsán grafológiai téma, apa vagy anya a szigorúbb.

A bírálók megfeledkeznek arról, hogy nem minden hibás, ami meghökkentő vagy újszerű. Jelen esetben azért érzik furcsának a motivációs elemek bekapcsolását, mert a könyvek a még csak elterjedőben levő hálózatossági-elméletek alapján építkeznek, amelyeknek alaptételük, hogy a két elem közti kapcsolat nemcsak kognitív-logikai jellegű lehet, hanem ezer más formájú is (például asszociatív, érzelmi, hangulati, élményalapú stb.)

9. A kortárs ifjúsági irodalom szinte teljesen kimarad belőlük.

Soha olyan gazdag kortársi irodalmi és filmes anyag nem szerepelt a magyartankönyvekben és digitális felületeken, mint most a kísérleti tankönyvekben.

10. A kerettanterv engedné, hogy más Jókai-művel foglalkozzanak a diákok.

A tankönyv is megengedi. Azt ugyanis, hogy mivel foglalkozzanak a diákok, nem a tankönyv, hanem a tanterv adja meg. A pedagógus döntésén múlik, hogy más Jókai-regényt dolgoztasson fel a tanórán.

11. A hetedikes tankönyvhöz nem készült el a digitális tananyag sem.

A digitális tananyagok fejlesztése a tankönyvvel párhuzamosan történt és zajlik azóta is. A digitális tananyagok fejlesztése a tankönyv kiadása után is folytatódtak és folytatódnak. Több ezer digitális tananyag már szeptember óta kitűnően használható (külön kiemelésre méltók a Hartai László filmrendező és filmesztéta által készített OFI-interjúk például Dante kapcsán Nádasdy Ádámmal vagy a Toldi kapcsán Pálfi György filmrendezővel).

12. Az irodalomtankönyv csak erős tanári felkészültség mellett segíti a kompetenciafejlesztést.

A tankönyv sohasem elég a diákok fejlesztésére, ahhoz mindig elengedhetetlen – sőt sokkal fontosabb – a pedagógusi munka. Annyiban viszont teljesen alaptalan, amennyiben az OFI irodalmi tankönyvei éppen a kompetenciafejlesztésre teszik a fő hangsúlyt. Ha a bírálók felütik a mindenki számára hozzáférhető koncepciót, látni fogják, hány támadási ponton tör erre az összes taneszköz. Éppen azért van visszaszorítva ezekben a tankönyvekben a monológ jellegű ismeretközlés, hogy annál több tér maradjon a tanulók megszólaltatására, tevékenykedtetésére, minden egyes lecke elején, közepén, végén, írásban és szóban, digitális eszközök és médiaelemek bevonásával éppúgy, mint a hagyományos munkafüzetekkel, s azok sok száz képességfejlesztő feladatával.

13. A tanulnivaló áttekinthetősége hagy kívánnivalót maga után.

Többszörös fókuszálást segítő rendszer mutat rá tipográfiai eszközökkel, modulszerű kiemelésekkel, fogalomtárakkal, összefoglalókkal és témazáró feladatsorok sokaságával, hogy mi az anyagból a megtanulnivaló.

14. A benne szereplő kérdések nem vagy csak lazán kötődnek a tananyaghoz.

Megkülönböztethető a lazábban és szorosabban kötődő feladatok két csoportja. A lazább kötődésű feladatok nem a kötődés végett kerültek az anyagba, hanem azért, hogy motiválják a tanulót a mai ún. „figyelemtársadalomban”. Ebben a „figyelemtársadalomban” ezer dolog verseng a ma emberének percnyi figyelméért, így a taneszköznek is a szokottnál erősebb motivációs eszközöket kell alkalmaznia. Ilyen lehet egy Harry Potter jelenet, egy szórakoztatóipari részlet, egy szleng szöveg vagy egy karikatúra.

15. Az OFI-s tankönyvekben található kérdések gyakran nem az irodalmi szöveg közelébe, hanem attól elvezetnek, így azt sugallják, hogy a személyes és fontos témák épp az irodalmon kívül lelhetők fel.

A kérdések és feladatok az irodalmi szövegek értelmezésén túl a tanulókat arra is ösztönözni kívánják, hogy más, történelmi, művészettörténeti ismereteket is kapcsoljanak az adott műhöz.

16. A szövegalkotási feladatok sematikusan az érettségi feladattípusokat gyakoroltatják.

A tankönyvekben található szövegalkotási feladatok legfontosabb célja az íráskészség fejlesztése, és természetesen kiemelt fontosságú az érettségire való felkészítés is.

17. A kísérleti státusz feljogosította volna a fejlesztőket valódi megújító tartalmak kipróbálására is. Az ötödikes könyv újdonsága, hogy szemiotikai fogalmi keretet érvényesít bizonyos olvasmányok feldolgozásakor, ám gyakran erőltetetten, indokolatlanul.

A tankönyv fejlesztői többféle módon, többféle műfajhoz, témához kapcsolódva ismertetik meg a tanulókkal a jel és jelentés fogalmát, értelmezési lehetőségeit.

18. A kerettantervben előírt választható szerzők mindegyikét szerepeltetni kellene.

A felvetés ellentmond a tankönyvi gyakorlatnak, megvalósítása terjedelmi okok miatt is lehetetlen. A többi forgalomban lévő tankönyv sem tárgyal minden, a kerettantervben lehetőségként említett szerzőt.

19. A 9.-es könyv 2016-os, néhány hete kijött kiadása örvendetesen sokat megszívlelt és hasznosított kritikáiból. Persze ezek a javítások csak lokálisak és nem kardinálisak és általánosak lettek.

Az átdolgozás során a tanári visszajelzések mellett a tankönyvről írott minden érdemi kritikát, véleményt, így Arató László márciusban közzétett, alapos elemzésének megállapításait is megfontoltuk, a hasznosítható észrevételeket figyelembe vettük. Nem igaz, hogy a javítások csak lokálisak. Az átdolgozás során alapvető szerkezeti módosításokat is tettünk a könyvön, a hibák javításán, rossz feladatok átírásán túl új feladattárakkal, elmélyült elemzésekkel is bővítettük.

 

A honlapon található adatbázisban lévő tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művek elektronikus továbbhasznosítását előzetes írásbeli engedélyéhez köti. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést kifejezetten megtiltja.