31
jan
Hegedűs Mihály

A Komplex természettudomány tárgy oktatása a szakgimnáziumokban – kutatási összefoglaló

Sági Matild és Szemerszki Marianna írása.

Az adatfelvételről

A szakgimnáziumok 9. évfolyamán a 2016/2017-es tanévben új tantárgyként vezették be a komplex természettudományt, ami nagy lehetőséget, ám egyben komoly kihívást is jelent az iskolák és a pedagógusok számára. Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) 2016 októberében online kérdőíves adatfelvételt folytatott annak feltárására, hogy a pedagógusok és az iskolák milyen feltételek mentén, hogyan oldották meg a tantárgy tanítását a bevezetés kezdeti időszakában. Hangsúlyozzuk, hogy a kérdőívre adott válaszok a tanév eleji tapasztalatokat mutatják, a nyomon követésre a tanév második felében kerül sor, ugyanakkor már az eddigi adatok is értékes információkat jelenthetnek a további fejlesztések számára.

A kérdőívre 523 olyan tanár válaszolt, aki szakgimnáziumban évi 108 órás (heti 3 órás) komplex természettudomány tantárgyat (is) tanít. Az iskolák profil szerinti bontásában legtöbben (49%-uk) csak szakgimnáziumi képzést nyújtó intézményben tanítják e tantárgyat, jelentős számban (37%-nyian) szakgimnáziumi és szakközépiskolai képzést kínáló, egytizednyien gimnáziumi és szakgimnáziumi programot működtető, végül néhányan (4%-nyian) mindhárom középfokú programtípus szerint oktató iskola pedagógusai. Szakmai gyakorlatuk hossza alapján a legkevesebb (tíz év alatti) és a legtöbb (legalább harminc év) tanítási idővel jellemezhetőek kisebb mértékben (18%-ban, illetve 22%-ban) fordulnak elő körükben, ennek megfelelően többségük a két középső kategóriába, a 10–19 évnyi és a 20–29 évnyi pedagógusi múlttal rendelkezők közé tartozik.

A természettudományi szaktantárgyi képesítések megoszlása a válaszadók körében egyenletes: közel egyharmad-egyharmad arányban rendelkeznek fizika, kémia, biológia vagy földrajz szaktanári végzettséggel (is), s 9%-uknak természetismeret-környezettan tanári végzettsége van. Ugyanakkor a pedagógusok 57%-ának a felsoroltak közül csak egy természettudományos tantárgyra van szaktanári képesítése.

Óraszervezési megoldások

A szakgimnáziumokban komplex természettudomány tantárgyat oktatók kb. egyötöde (19%-a) olyan iskolában tanít, ahol egyetlen olyan 9. évfolyamos osztály van, akiket érint az új tantárgy bevezetése, s hasonló arányban töltötték ki a kérdőívet olyan tanárok, akik iskolájában kettő, három, négy vagy ennél több kilencedikes osztály érintett. A válaszolók ötöde számolt be arról, hogy intézményükben egyetlen pedagógus tanítja a komplex természettudomány tárgyat, kétharmaduknál 2–4 fő, 10%-uk esetében pedig ennél többen. A válaszolók közel fele (47%) egyetlen osztályban tanítja a komplex természettudomány tantárgyat, egynegyedük kettő, 16%-uk három, 10%-uk négy, 4%-uk pedig ennél is több kilencedikes szakgimnáziumi osztályban.

Habár adataink szerint igaz az, hogy minél több osztályban kell egy iskolán belül komplex természettudomány tantárgyat tanítani, annál több pedagógust vontak be az iskolák erre a feladatra, ez a kapcsolat távolról sem tekinthető lineárisnak. Azon szakgimnáziumok több mint felében (57%), ahol egyetlen érintett kilencedikes osztály van, nem egy, hanem 2–4 (sőt, egy esetben ennél is több) pedagógus tanítja a komplex természettudomány tárgyat. Ahol 2–4 osztályban folyik e tárgy tanítása, az iskolák 18%-ában egyetlen pedagógus végzi el ezt a feladatot, 76% esetében 2–4 tanár között oszlik meg, míg 6%-nyi helyen ennél is több tanárt vonnak be a tárgy tanításába. Ugyanakkor még azokban a szakgimnáziumokban is előfordul, hogy osztályonként egyetlen pedagógus tanítja a komplex természettudomány tantárgyat, ahol több, mint négy kilencedikes szakgimnáziumi osztály érintett, bár ez nem tekinthető tipikusnak.

Összességében a szakgimnáziumokban komplex természettudomány tantárgyat tanító pedagógusok bő fele egyedül végzi el ezt a feladatot, 44%-uk más kollégákkal együtt, 3%-uk pedig arról számolt be, hogy az iskolában van olyan osztály, ahol egyedül tanítja a tárgyat, és van, ahol másokkal közösen (lásd 1. ábra).

1. ábra

Egyedül vagy más pedagógusokkal közösen tanítja a komplex természettudomány tárgyat? A tárgyat tanító pedagógusok válaszainak megoszlása (%)

Eredményeink szerint a komplex természettudomány tantárgy bevezetésének első évében a pedagógusok döntően tantárgyi bontásban (tehát néhány óra biológia, néhány óra fizika stb.) kezdték el tanítani a tárgyat: kétharmaduk alapvetően így tanít, további 13% is arról számolt be, hogy néha előfordul ez is, és csupán 21%-uk válaszolta azt, hogy soha nem alkalmazza ezt a módszert. A tárgyat tanító pedagógusok csupán harmadának tanítási szemléletét jellemzi a tematikus bontás, tehát egy-egy jelenség értelmezése, magyarázata, megértése különböző szaktudományos szempontok szerint. További harmaduk tanítási gyakorlatában esetenként előfordul ez a mód is, 28%-uk tanítására viszont ez a szemlélet egyáltalán nem jellemző (lásd 2. ábra). Az általános szemlélet- és módszerváltáshoz valószínűleg intenzív szakmai továbbképzésekre és hosszabb előkészületekre van szükség

2. ábra

A komplex természettudomány jellemző tanítási módjai a szakgimnáziumokban, a tárgyat tanító pedagógusok válaszai alapján (%)

Korábbi tapasztalatok

A pedagógusok egynegyedének semmilyen korábbi tapasztalata nem volt a jelenségalapú természettudományos oktatással kapcsolatban. Ugyanakkor a tárgyat tanítók fele már korábban is alkalmazta saját szaktárgyában e megközelítést, harmaduk szakiskolában is tanította, illetve tanítja a természetismeret közismereti tárgyat, 14%-uk pedig általános iskolában. (lásd 3. ábra).

3. ábra

A komplex természettudomány tantárgyat tanítók korábbi tapasztalatai, a tárgyat tanító pedagógusok válaszai alapján (%)

A feltett kérdés: „Önnek milyen korábbi tapasztalatai vannak a jelenségalapú természettudományos oktatással kapcsolatban? Több választ is jelölhet!”

A jelenségalapú természettudományos oktatással kapcsolatos korábbi tapasztalatoknak leginkább az iskola sajátosságaival van kapcsolatuk: azon tanárok közel kétharmada (60%), akiknek az iskolájában szakgimnáziumi és szakközépiskolai képzés is van, tanított már korábban szakiskolában természettudomány tantárgyat; és azon komplex természettudomány tanárok 27%-a, akiknek az iskolájában gimnáziumi és szakgimnáziumi képzés is van, arról számolt be, hogy náluk hagyománya van a tematikus oktatásnak. A legfiatalabbak (akiknek tíz évnél kevesebb oktatási tapasztalata van) 13%-a interneten látott természettudományos jelenségalapú megközelítésű bemutatót.

A bevezetett komplex természettudomány tantárgy tanítását a pedagógusok 13%-a azért vállalta, mert jó feladatnak tartja. Gyakorlata 20%-uknak volt korábbi komplex természettudomány vagy természetismeret tanításában, ugyanakkor a tárgy oktatásába bekapcsolódó pedagógusokat alapvetően az motiválta, hogy megszűntek a tantárgyaik, volt szabad órakeretük, illetve (ezzel nyilván szoros összefüggésben) az intézményvezető kijelölte őket e feladatra.

Tankönyv- és taneszköz-használat

A szakgimnáziumokban komplex természettudomány tárgyat tanító pedagógusok csupán fele számolt be arról, hogy minden olyan teremben, ahol a tárgyat tanítja, van projektor, illetve laptop vagy asztali számítógép, minden tanteremben csak kétharmaduknak van internetkapcsolata, és csak 30%-uknak van lehetősége mindenütt okostábla használatára. A pedagógusok harmada-negyede bizonyos termekben eléri ezen eszközöket, míg másutt nem, s igen nagy arányban vannak olyan pedagógusok is, akik iskolájuk egyetlen tantermében sem tudják e tárgyat digitális eszközökkel tanítani. Különösen nagy hiány mutatkozik okostáblákból: az elmúlt időszak nagymértékű digitális eszközfejlesztései ellenére a tantárgyat tanító pedagógusok harmada számolt be arról, hogy egyetlen olyan tanteremben sincs okostábla, ahol ő komplex természettudomány tantárgyat tanít (lásd 4. ábra).

4. ábra

A komplex természettudomány tantárgy tanítására szolgáló tantermek digitális felszereltsége, a tárgyat tanító pedagógusok válaszai alapján (%)

A feltett kérdés: „Azokban a tantermekben, ahol Ön a komplex természettudomány tárgyat tanítja, van-e ….”

Ennek ismeretében nem meglepő, hogy a tantárgyat tanító pedagógusok csupán bő harmada használ szinte minden tanórán valamilyen digitális segédeszközt, egynegyedük azok több mint felén, harmaduk kevesebb, mint felén, 7%-uk pedig soha. Ugyanakkor a komplex természettudományos oktatás során adataink szerint nincs közvetlen oksági kapcsolat a tantermek digitális felszereltsége és a digitális eszközhasználat között, ez utóbbit az iskola típusa (az iskolai klíma), valamint a pedagógus egyéni jellemzői, beállítódása is jelentős mértékben befolyásolja.

Eredményeink szerint a komplex természettudomány tárgy tanítása során a pedagógusok közel kétharmada a korábbi szaktárgyi tankönyvekre épít, 20%-uk a Nemzeti Köznevelési Portál tanári eszközcsomagját is igénybe veszi, s bő harmaduk egyéb, az interneten elérhető tananyagot is használ. Szakiskolai természetismeret tankönyveket is igénybe vesz a szakgimnáziumi természettudományi tárgy oktatásához a tanárok 19%-a – értelemszerűen azok, akik szakiskolában is tanítják a tárgyat –, a szakiskolai munkafüzetek viszont körükben sem igazán népszerűek (lásd 5. ábra).

5. ábra

A tankönyv és a tanítási segédeszköz használata a komplex természettudomány tárgy tanítása során, a tárgyat tanító pedagógusok válaszai alapján (%)

A feltett kérdés: Milyen tankönyvet, tanítási segédeszközt használ a komplex természettudomány tantárgy tanításához? (Többet is jelölhet!)

A tankönyvek közül a pedagógusok többsége az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, a Nemzeti Tankönyvkiadó és a MOZAIK Kiadó kiadványait említette, de sokan használnak más kiadású tankönyveket is. Az egyéb, internetes források között elsősorban a Sulinet, a Realika, a Mozaikweb és az Öveges-program elektronikus oldalait említették, ám itt az eszköztár lényegesen szélesebb spektrumát használják, mint a tankönyvek esetében. Gyakran egyszerűen a Google vagy a Youtube keresőjébe írják be a kulcsszavakat, de az is elterjedt, hogy a diákoknak adják ki feladatként a legjobb internetes anyagok megkeresését, majd ezek legjavát saját tanári tudástárukba is elraktározzák.

Az általunk felsoroltakon kívül a szakgimnáziumokban komplex természettudomány tantárgyat tanító pedagógusok 16%-a egyéb oktatási segédanyagokat is említett. Ezek elsöprő többsége a pedagógus által összeállított saját gyűjtésű tananyagot jelenti, miközben van, aki a maga készítette részletes vázlat alapján tanít, és diákjait jegyzetelésre ösztönzi, néhányuknak pedig saját honlapja is van, ahova felteszi az összegyűjtött, szerkesztett tanítási segédanyagokat, amiket a tanulók is elérhetnek.

Kapott és igényelt szakmai segítség

A szakgimnáziumokban 2016 őszén bevezetett új tantárgy tanításához a pedagógusok döntően az OFI tájékoztatóiból kaptak szakmai segítséget (37%), de minden negyedik komplex természettudományt tanító tanár a kollégák segítségére is számíthatott. Tíz pedagógusból egy-egy említette, hogy az iskolaigazgató, illetve a fenntartó tájékoztatója segített neki a tantárgy bevezetése során. Szaktanácsadói támogatásról csak 6%-uk számolt be, és még ennél is kevesebben vannak, akik valamilyen pedagógus-továbbképzés vagy szakmai hálózat munkája segítségével indulhattak neki az új tantárgy tanításának, s a tantárgyat tanítók csupán 2%-a látott 2016 októberéig a tárgyhoz kapcsolódó bemutatóórát. A tárgyat tanítók jellemzően egy (45%), esetleg két (15%) forrásból kaptak információt, harmaduk viszont arról számolt be, hogy sehonnan sem kapott segítséget (lásd 6. ábra).

6. ábra

A komplex természettudomány tárgy tanításához kapott segítség, felkészítés típusa, a tárgyat tanító pedagógusok válaszai alapján (%)

A feltett kérdés: „Milyen segítséget, felkészítést kapott a komplex természettudomány tantárgy tanításához?”(Több választ is jelölhet!)

A tantárggyal kapcsolatos kezdeti bizonytalanság és a megvalósításban kapott nagymértékű szabadság megélhető egyfajta sokként is, ugyanakkor izgalmas szakmai kihívást is jelenthet az érintett intézmények és a pedagógusok számára. A válaszok szerint a komplex természettudomány tantárgyat tanítók körében mindkettő jellemző. Bár többen voltak azok, akik izgalmas szakmai kihívásként élték meg a feladatot a tanév elején (23%), mint azok, akik átláthatatlan és megoldhatatlan feladatnak (9%), de a nem válaszolók, véleményüket velünk nem megosztók aránya is igen magas. A legtöbben – minden második kérdezett – pedig azt a válaszlehetőséget jelölték meg, hogy a tantárgy tanítása sok erőfeszítést, egyéni felkészülést igényel tőlük (lásd 7. ábra).

Izgalmasabb kihívásként élik meg a feladatot azok, akik nem egyedül tanítanak egy osztályban, míg azok, akik egyedül kénytelenek megbirkózni a feladattal, nagyobb arányban jelezték az egyéni erőfeszítések szükségességét. Ugyanakkor a másokkal együtt tanítók között magasabb azoknak az aránya is, akik kaotikusnak érzékelik a helyzetet, mint az egyedül tanítók körében. Mindez arra utal, hogy a másokkal való együtt tanítás jelezheti a pedagógusok közötti jó szakmai együttműködést éppen úgy, mint egy gazdátlan helyzetet. Azok a pedagógusok, akik kaptak valamilyen segítséget, felkészítést a feladatra, gyakrabban számoltak be arról, hogy a tárgy tanítása számukra izgalmas szakmai feladat, mint a felkészítésben nem részesültek.

7. ábra

Melyik állítás igaz Önre leginkább? A tárgyat tanító pedagógusok válaszainak megoszlása (%)

Nem véletlen ezért, hogy a tantárgyat tanító pedagógusok októberben nagyfokú igényt jeleztek a további segítségnyújtásra, szakmai támogatásra. Erőteljes szükségét érzik olyan tankönyvnek (és esetenként munkafüzetnek is), amelyet a diákok kezébe tudnak adni, és amelyik jól illeszkedik a kerettantervhez. Nagyon sokan igénylik az internetes szakmai segédanyagok bőséges tárházát mind a pedagógusok, mind a tanulók számára, speciális szakmai továbbképzések indítását a pedagógusoknak, és sokan  szükségét érzik olyan szakmai hálózatoknak is, amelyek keretében eseti segítséget is tudnak adni egymásnak a tanárkollégák. Kutatásunk során az is kiderült, hogy vannak olyan tanárok, akik már korábban felépítették saját szakmai támogató anyagaik tárát. Ők valószínűleg továbbra is tudják aktiválni korábbi (esetenként nemzetközi) szakmai hálózatuk lehetőségeit, s ők lehetnek azok, akik hazai hálózati aktivitásukkal a többieket is erőteljesen és meggyőzően tudják támogatni a komplex természettudomány tantárgy tanítása során.

A honlapon található adatbázisban lévő tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művek elektronikus továbbhasznosítását előzetes írásbeli engedélyéhez köti. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést kifejezetten megtiltja.