9
okt
Hugyecz Enikő

Megrendezték a XVII. Országos Közoktatási Szakértői Konferenciát

Kedves látogató! Ön egy olyan tartalmat olvas, amelynek információi a megjelenés idején pontosak voltak, de mára már elavultak lehetnek!

Idén 17. alkalommal rendezték meg az Országos Közoktatási Szakértői Konferenciát 2015. október 6–8. között Hajdúszoboszlón, melyen az OFI plenáris és szekció-előadásokkal képviseltette magát.

A Fejlesztések eredményei és a jövő stratégiái az oktatásban címet viselő, nagy hagyománynak örvendő konferencia elején Dr. Polonkai Mária köszöntötte a résztvevőket. A plenáris előadásokat Pölöskei Gáborné, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) köznevelési intézményrendszer fejlesztéséért felelős helyettes államtitkára nyitotta meg, aki szerint a gyorsan változó környezetre az iskolának is reagálnia kell, valamint a család az iskolától várja a hátránykompenzációt, ám az iskola ezt ma még nem képes hatékonyan kezelni. Az iskolát csakis összetetten lehet kezelni, tehát egyaránt fontos a család, az ifjúság, a művészet és a sport együttes megjelenése a köznevelés rendszerében. Ezeket az ágazatokat össze kell hangolni, ezt példázza az EMMI és a KLIK rendszere is, habár ez utóbbi esetén még vannak lehetőségek. A helyettes államtitkár szerint a jelenlegi struktúrát hozzá kell igazítani az új feladatokhoz, egyszemélyi felelősök kellenek. A KLIK szervezete a jövőben átalakul a hatékonyabb működés érdekében, a megyei szint erősödik meg, a tanügyigazgatás marad járási szinten. A pedagógiai oktatási központok (POK) segítségével egy komplex fejlesztést kell végrehajtani, tehát az intézményrendszer, a módszertan és a tartalom párhuzamos fejlesztésére van szükség, ezeket azonban területileg is össze kell hangolni. Ilyen komplex alapprogramra példa a hejőkeresztúri program, szükség van tehát digitális fejlesztésekre, játékos fejlesztő­, mozgásfejlesztő és művészeti programokra egyaránt. Egységes tanügyigazgatási rendszert kell létrehozni KRÉTA néven, illetve be kell vezetni az ún. oktatási anyakönyvet, mely jelentősen csökkentené az adminisztratív terheket. Ezen túl felül kell vizsgálni a kerettanterveket, jelentősen csökkenteni kell a lexikai tudás számonkérését.

Dr. Köpeczi-Bócz Tamás, az EMMI európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkára a végzettség nélküli iskolaelhagyás csökkentésének fontosságáról beszélt, melyhez számos európai uniós forrást lehet lehívni az elkövetkezendő években. A legújabb OECD jelentés szerint hazánkban 11,1%-os a korai iskolaelhagyók aránya, az elmúlt években nem volt elmozdulás. Magyarország vállalta, hogy ezt az arányt pár éven belül 10% alá csökkenti, mely immár kormányhatározat eredményeképpen kötelezően végrehajtandó vállalás. Egyik cél az alapfokú végzettség és valamilyen középfokú intézményben való továbbtanulás mellett a szülők végzettségének javítása és tartós foglalkozatása, hiszen ezzel pozitív példát láthatnak otthon az érintett gyerekek is. További újdonság, hogy egészen addig nem lehet felhasználni a teljes támogatási összeget, ameddig a kitűzött számokat nem sikerül produkálni és hosszabb távon megtartani. Az államtitkár egy koordinációs testület létrehozását javasolta annak érdekében, hogy világossá váljon, mely szakterületnek melyik szinten kell bekapcsolódnia (helyi, megyei vagy országos). Szintén fontos, hogy uniós szinten folyamatosan napirenden kell tartani a kérdést; a jelenlegi költségvetési ciklusban szerencsére bővültek az erre fordítható pénzügyi erőforrások. Az államtitkárság várja a témával kapcsolatos észrevételeket, javaslatokat az eufejlesztes@emmi.gov.hu e-mail címre „Amit megkezdtél, azt fejezd is be!” tárggyal.

Maruzsa Zoltán, az Oktatási Hivatal (OH) elnöke alapvető célkitűzésként jelölte meg, hogy a köznevelési és felsőoktatási szereplők több és magasabb színvonalú szakmai támogatáshoz jussanak, szűnjön meg a kiszervezések korábbi gyakorlata, főként az informatika területén, továbbá biztosított legyen az EU 2014‒20 költségvetési ciklusában a köznevelési és felsőoktatási források célzottabb felhasználása. Az Educatio Nkft-t be kell integrálni az Oktatási Hivatalba annak érdekében, hogy könnyebben lehessen informatikai fejlesztéseket házon belül végrehajtani. A 2015 áprilisában létrejött 15 pedagógiai oktatási központ mindegyikében nagyjából 10-19 kormánytisztviselő látja el a feladatokat. A pedagógiai továbbképzések jelenleg is folynak, fontos feladat lesz az új érettségi vizsgakövetelmények zökkenőmentes bevezetése 2017-től. Az elnök ezen kívül bejelentette, hogy még a héten megnyílik a 2016-os portfólió felülete.

Sörös Iván, az EMMI Szociális Ügyekért és Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárságának gyermekesély főosztályvezetője előadása elején ismertette a mélyszegénységben élők, a gyermekszegénység, a romák, illetve a hátrányos helyzetűek helyzetét érintő legújabb statisztikai adatokat. Jelenleg Észak-Magyarország kiemelten hátrányos helyzetű, felsőfokú végzettséggel jellemzően Budapesten dolgoznak romák. A Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia cél és beavatkozási rendszerének lényege, hogy területi szinten és több ágazatra lebontva, komplexen segítse a társadalmi felzárkózást, bevonja a roma/cigány közösség intézményeit, motivált és ellenőrzött módon feladatokkal lássa el a magyar közigazgatást. Gondot szokott okozni a nyomonkövetés hiánya, ezért a Stratégia összesen 95 intézkedést tartalmaz, többek között a gyermekjólét, az oktatás, a foglalkoztatás és az egészségügy területén. A roma lányok halmozottan hátrányos helyzetű csoportjának segítésére hazai forrásból pályázatot hirdet meg az állam a közeljövőben.

Bruckner László, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) főosztályvezetője kijelentette, hogy a felnőttoktatás még elérhetőbbé válik, ezen túlmenően a duális szakképzés értelmében „kamarai garanciavállalás” keretében az iskolának biztosítania kell, hogy a tanuló gyakorlati idejét egy vállalatnál tölthesse; amennyiben ez nem megvalósítható, csak akkor jöhetnek szóba az iskolai tanműhelyek. Adókedvezményekkel és az adminisztratív terhek csökkentésével ösztönzi a kormányzat a vállalatok együttműködését és összefogását, melyeket új támogatási formákkal is kiegészít. További nóvum a korhatár emelése 25 évre, a második szakképzés immáron ingyenes felnőttoktatás keretében, illetve folytatódnak a kétéves szakképzési Hídprogramok. A szakiskolák szakközépiskolává, a szakközépiskolák pedig szakgimnáziumokká alakulnak át, ez utóbbiakban a szakmai képzés elérheti akár a 700 órát is, így az érettségivel együtt szakképesítés is megszerezhető, a korábbi 2 év helyett 2 és fél év lesz a szakmai képzési idő. Az érettségi tantárgyak óraszáma változatlan marad, ugyanakkor nő a szakirányú tantárgyak óraszáma – például gépészhallgatók emelt óraszámban tanulhatnak fizikát. A közeljövő tervezett feladatai közé tartozik az OKJ-rendszer felülvizsgálata is.

Schanda Tamás ifjúságpolitikáért és esélyteremtésért felelős helyettes államtitkár (EMMI) elmondta, hogy a Nemzeti Tehetség Program (NTP) koordinálása immáron átkerült az OFI-tól az Emberi Erőforrás Támogatáskezelőhöz. A Programon belül három fő intézkedéscsomagra koncentrál a tárca; ezek a hazai és határon túli fiatalok és szervezetek támogatása, illetve a szakmai intézményi információs rendszer kialakítása. A helyettes államtitkár szerint legalább egy évfolyamon be kell vezetni a matematikai tehetségazonosítást. Üdvözlendő, hogy az állampolgárok személyi jövedelemadójuk 1 százalékából tavaly 1,4 milliárd forintot ajánlottak fel, melyhez az állam további 1,4 milliárd forintot tett hozzá. Eddig 6139 projektet támogatott az NTP, ezek során összesen 1 362 927 gyermek vett részt a különféle programokban. Összesen 6 és fél milliárd forint oszlik meg az állami szervezetek és a civil szféra – MATEHETSZ és Új Nemzedék Központ – összefogásával, így olyan tehetségtámogató környezet kerül kialakítása, melyek következtében növekszik a minősített tehetséggondozó műhelyek száma. A szeptemberben kiírt 42 pályázati felhívásra 2360 pályázat érkezett, két pályázat pedig a keret kimerüléséig elérhető.

***

A konferencia második napja plenáris előadásokkal kezdődött. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ elnöke, Hanesz József a KLIK átalakuló struktúrájáról és a megújuló feladatellátásról tartott előadást. Mint elmondta: jelenleg az intézményfenntartó iskoláiban több, mint 720 ezer gyermek tanul és több, mint 90 ezer pedagógus dolgozik. Az idén szeptemberben hatályba lépett új szervezeti és működési szabályzat szándéka, hogy új eljárásrendek kerüljenek kidolgozásra, egységes informatikai rendszer kerüljön bevezetésre és megerősítsék a megyeközponti tankerületeket. A KLIK költségvetésével kapcsolatban is átgondolásra van szükség, mivel látható, hogy a jelenlegi struktúra nem tudja kielégíteni azt a célt, hogy a köznevelés színvonala mindenhol azonos legyen.

A KLIK-ben folyó projektekről és pilot programokról beszélt Kajdi Ákos, a KLIK fejlesztési és projektigazgatója. Az utóbbi másfél-két évben az intézményfenntartó olyan projekteket valósított meg, melyek több mint 10 milliárd forint felhasználásával több mint 150 ezer gyermeket és 10 ezer pedagógust értek el, a fejlesztésekbe pedig közel 1200 intézmény kapcsolódott be. A központi fejlesztési programok öt fő területet érintettek: a leszakadó térségek intézményeinek támogatását, a szakmai működés támogatását, a közösségek megerősítését, az egészségfejlesztést és az integrációt.

Sárik Zoltán, a Türr István Képző és Kutató Intézet (TKKI) főigazgatója előadásában felhívta a figyelmet arra, hogy a társadalmi felzárkózást támogató intézkedések alapvetően a köznevelés-fejlesztési stratégiára és a végezettség nélküli iskolaelhagyás elleni stratégiára épülnek. Kitért arra is, hogy bár a TKKI nem direkt köznevelési háttérintézmény, számos területen összekapcsolódik tevékenysége a köznevelési ágazattal. A társadalmi felzárkózás modelljét úgy alkották meg éppen ezért, hogy abban komplexen minden szociális és oktatási terület megjelenjen, hiszen nem elegendő csak egy ponton beavatkozni, a problémák összetettek és ezért a válaszoknak is összetettnek kell lenniük. Az idei esztendőre vonatkozóan három olyan forrást emelt ki, amelyek pályázati kiírása vagy már megtörtént vagy éppen most kerül kiírásra: az Útravaló ösztöndíj-programokat, az integrált gyerekprogramokat és az óvodáknak szóló Integrált Pedagógiai Rendszert.

A Nemzeti Tehetség Program kapcsán az állami és a civil összefogás új lehetőségeiről tartott előadást Bajor Péter, a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége ügyvezető elnöke. Fő mottója volt, hogy a tehetséggondozás nemzeti, közös ügyünk, ezért kiemelten fontosak azok az állami és civil szervezetek, akik a tehetségek felkutatásával és gondozásukkal foglalkoznak. A múltban elindult programok mellett bemutatta a Magyar Templeton Programot mint frissen elindított kezdeményezést. Ebbe 10 és 29 éves kor közötti tehetséges fiatalok támogatására van lehetőség, és jelenleg is zajlik az online jelentkezés.

Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetben az utóbbi három évben megvalósult uniós projekteket mutatta be Dr. Kaposi József, az OFI főigazgatója. A TÁMOP 3.1.1 kiemelt projekt a kerettanterveket, a standardokat és kimeneti követelményeket és nevelési-oktatási programokat dolgozott ki és hatásvizsgálatokat készített. A TÁMOP 3.1.15 kiemelt projekt feladata egy tartalmi és módszertani, pedagógiai tudásmenedzsment-rendszer létrehozása, illetve 15 új K+F pedagógiai fejlesztés kidolgozása volt. A TÁMOP 3.1.5 kiemelt projekt keretein belül újult meg a szaktanácsadói rendszer, további 51 új pedagógus-továbbképzést is kidolgoztak a projekt munkatársai. A TÁMOP 3.1.2-B kiemelt projekt talán mind közül a legismertebb, hiszen ennek keretében fejlesztette és próbálta ki az OFI a kísérleti tankönyveket és készítette el a hamarosan elinduló Nemzeti Köznevelési Portált. A TÁMOP 4.1.2-B projekt célja pedig a pedagógusképzés támogatása és a pedagóguspálya népszerűsítése eszközeinek kidolgozása volt.

Az OFI tankönyvfejlesztéséről bővebben hallhattak a résztvevők Kojanitz László szakmai vezető (OFI) előadásban. A konkrét munkát koncepcióírás és hatástanulmányok előzték meg. A tankönyvfejlesztés és a digitális tananyagok fejlesztése párhuzamosan történt, ezeken teamek dolgoztak, így a tankönyv és a digitális segédanyag valóban kiegészítik egymást. A fejlesztési folyamat három szakaszból áll: a tankönyvfejlesztést követi az egy tanéven keresztüli kipróbálás, majd a tapasztalatok és a visszajelzések alapján az átdolgozás. Az első évben az 1‒2., 5‒6. és 9‒10. évfolyam tankönyvei készültek el, a 2015/16-os tanévre már a 3., 7. és 11. évfolyam tankönyvei is rendelhetők voltak, jövőre pedig a 4., 8. és 12. évfolyammal teljessé válik az OFI kísérletitankönyv-kínálata. Kojanitz hozzátette, hogy a kipróbálás és átdolgozás viszont folyamatosan történik, jövő még csak három évfolyam könyveit dolgozzák át a fejlesztők.

A plenáris előadásokat Kerekes Balázs, az Oktatási Hivatal projektigazgatója zárta, aki előadásában a minősítési rendszer kiépítését és a bevezetés óta összegyűjtött tapasztalatokat összegezte. A minősítési rendszer hat alapelvre épül: az átláthatóság, az érvényesség, a megbízhatóság, a méltányosság, a kontextusban értelmezettség és az átmeneti-hosszútávú tervezettség. Ezen hat alapelv kapcsán megjegyezte, hogy számos ponton már most látható, hogy módosításra, finomhangolásra van szükség. Példaként a mesterpedagógus és kutatótanár fokozatot hozta fel, ahol többek között sérül a méltányosság elve – egy évben csak meghatározott számú pedagógus érheti el a szintet. A megfelelő változtatásokhoz viszont stratégiai tervezésre, nemzeti oktatási innovációs rendszerre (NOIR) és időre lesz szükség.

***

A rendezvényen az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet három szekcióval képviseltette magát. A TÁMOP 3.1.5 kiemelt projekt eredményei kerültek bemutatásra a Dr. Pompor Zoltán főigazgató-helyettes által vezetett szekcióba. A hallgatóság megismerkedhetett a pedagógus-továbbképzések új elemeivel Dr. Hunya Márta előadásában, illetve a szaktanácsadás hatásairól és tapasztalatairól Dr. Szabó Mária, Kézy Ágnes, Krajcsovics Ágnes és Banai Angéla számolt be.

A TÁMOP 3.1.15 és a TÁMOP 3.1.1 kiemelt projektek közös szekcióját Kerber Zoltán szakmai vezető és Mayer József témavezető moderálta. Singer Péter, Földvári István és Kerber Zoltán a tudásmenedzsment-rendszer kidolgozásáról és elemeiről tartott előadást, Kasza Georgina pedig a TÁMOP 3.1.15 keretében megvalósított tartalmi és módszertani fejlesztésekről. A TÁMOP 3.1.1 projekt eredményei közül Bodó Márton az iskolai közösségi szolgálatot, Mayer József az egész napos iskola nevelési-oktatási programjait, Néder Katalin pedig az ökoiskolákat mutatta be.

A TÁMOP 4.1.2-B és a TÁMOP 3.1.2-B közös szekciójában Dr. Bodnár Éva szakmai vezető és Borhegyi Péter vezető szerkesztő vezette le az üléseket. Dr. Bodnár Éva és Dr. Horváth H. Attila előadásaikban a pedagógusképzési kutatási katasztert és a pedagóguspálya népszerűsítésének nemzetközi jó gyakorlatait ismertették. A programelem második felében Kerber Zoltán a tanári munkanaplókról, mint taneszközbeválás-vizsgálatának eszközeiről beszélt, Borhegyi Péter és Arday István pedig két tantárgy – a történelem és a földrajz – tanításának új tartalmi és módszertani kérdéseiről adott elő.

***

A konferencia zárónapján Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár a köznevelés jelen helyzetéről, aktuális feladatairól és a várható intézkedésekről beszélt a konferencián elhangzott témafelvetések tükrében. Az óvodai nevelés vonatkozásában tájékoztatott arról, hogy pályázati programok kiírása várható a további fejlesztések érdekében. A köznevelés egészét érintően hangsúlyozta a tartalmi és módszertani fejlesztések fontosságát, többek között megemlítve a Nat és a kerettantervek felülvizsgálatát, a tankönyvek, tananyagok digitalizálását, valamint az egész napos iskolai programot. Ismertetett, hogy a szakképzést illetően teljes körű tartalmi szabályozás zajlik, mely érinti a kimeneti követelményeket, egyúttal hangsúlyozta, hogy főszabálynak megmarad az 5 tárgyas érettségi rendszer. Emlékeztetett, hogy Magyarország vállalta, hogy 2020-ra 10%-ra csökkenti a végzettség nélküli iskolaelhagyók arányát – ennek megvalósulását szolgálják az olyan intézkedések, mint a három éves kortól kötelező óvodáztatás, vagy a Hídprogramok. A pedagógustársadalmat és az intézményeket illetően elmondta, a belső szakmai munka értékelésére azért van szükség, hogy lássuk, hol tartunk a kitűzött célok felé vezető úton, és ha szükséges, változtatni tudjunk az eszközökön. Szólt a szaktanácsadás, a tanfelügyelet és a minősítés hármas egységéről, hangsúlyozva: az egyes rendszerek kidolgozása már megtörtént, a következő években ezen rendszerek összehangolása lesz a feladat, melyhez a pedagógusok türelmét és együttműködését kérte. A pedagógus előmeneteli rendszerrel kapcsolatban ismertette az egyes kategóriák 2016-os és 2017-es előirányzott keretszámait, illetve tájékoztatott arról, hogy a 326-os kormányrendelet módosítására többször is szükség lehet a jövőben. Elmondta, nehéz olyan rendszert alkotni, ami mindenki megelégedésére szolgál, de bízik benne, hogy idővel kialakul az a rendszer, amelyben minden pedagógus az őt megillető helyen és anyagi juttatással fog szerepelni.

Az október végén induló Nemzeti Köznevelési Portál funkciójáról és felhasználási lehetőségeiről Dr. Pompor Zoltán, az OFI kutatási és fejlesztési főigazgató-helyettese tájékoztatta a résztvevő pedagógusokat. Elmondta, az NKP-t három célcsoport számára fejleszti az OFI, így tanároknak, diákoknak és szülőknek is kínál szolgáltatásokat. Az NKP-n többféle digitális tananyag lesz elérhető, hangsúlyozva, hogy a tartalmak összhangban vannak a Nat és a kerettantervek követelményeivel. Felhívta a figyelmet arra, hogy a jelenleg is látogatható etananyag.ofi.hu csupán egy átmeneti időszakra szóló felület, a NKP végleges változata a www.nkp.hu holnapon lesz elérhető. Végül tájékoztatott arról, hogy október folyamán több helyszínen lesznek tájékoztató napok a portállal kapcsolatban, illetve, hogy az OFI várja a NKP-val kapcsolatos kérdéseket és észrevételeket a tamogatas@nkp.hu e-mail címre.

Az Integrált Köznevelési Elemző Rendszert (IKER) Menner Ákos, az OH Projektigazgatóságának szakmai vezetője és Hollósi Géza, OH Projektigazgatóságának témavezetője mutatta be a résztvevőknek. Elmondták, az iker.oh.gov.hu weboldalon a rendszernek egy béta verziója működik, mely június 16. óta használható. A rendszer a köznevelési adatokon belül a KIR-re, azon belül is a KIRSTAT-ra épül, de máshonnan is integrál adatokat. Az adatokból az algoritmusoknak köszönhetően – nyelvtanilag helyes mondatokból álló – „gépi” elemzést készít, mely manuálisan kiegészíthető. Az elemzés készítése során a felhasználót több funkció segíti: többek között földrajzi egységek és intézménytípusok közül választhat. Végül térképek, grafikonok, ábrák, táblázatok segítik az értékelésben. A fejlesztők felhívták a figyelmet arra, hogy bár a rendszer egy időpontban ad elemzést, a rendszerbe kerülő adatok az év különböző időszakaiból származnak. A rendszer az alábbiakban adhat támogatást: az ágazatirányításnak a fejlesztési terv elkészítéséhez, a fenntartónak a tervezéshez, a tanfelügyeletnek az értékeléshez, az intézményeknek az önértékeléshez, illetve a kutatóknak az elemzésekhez. Az IKER fejlesztése jelenleg is zajlik, melybe folyamatosan építik be a visszaérkezett tapasztalatokat, értékeléseket.

A TÁMOP projektek eredményeiről Pongrácz László, az OH Köznevelési Programok Főosztályának vezetője számolt be. Az érettségi vizsgarendszerre vonatkozó programok kapcsán az alábbiakról számolt be: a) a tartalmi elemzések során tanárok véleményét kérték ki a 11 nagy és a 13 kis vizsgatárgy vonatkozásában, illetve megfogalmazódott, hogy a tanárok szerint szükség van a két vizsgaszintre; b) a metodikai elemzéseket illetően egyrészt elemezték a 2009–2011 közötti vizsgaeredményeket, másrészt mérésmetodikai elemzések történtek, harmadrészt az emelt és középszint értékelési skáláinak összehasonlítása történt meg; c) a képzéseket illetően a 13 vizsgatárgyból a vizsgáztatói képzések felújítása zajlott, valamint jegyzői képzéseket tartottak. A mérési rendszerre vonatkozóan az alábbiakról beszélt: a) a tartalmi fejlesztés keretében pedagógusok képzése, a tartalmi keretek megújítása, az OKM folyamatleírása, valamint a statisztikai feldolgozás auditja zajlott; b) kidolgozták a természettudományi kompetenciák, a szociális kompetenciák, az SNI tanulók, valamint a nemzetiségi nyelvi mérések rendszerét, valamint vizsgálták, hogy a mérési rendszer elektronikus eszközökön való lebonyolítása milyen előnyökkel és hátrányokkal járna; c) a technológiai fejlesztés legfontosabb elemeként említette, hogy idéntől már működik az elektronikus adatfeldolgozást támogató szoftver; d) az adatelemzések kapcsán pedig elmondta, hogy jelenleg az OKM, az érettségi és a felsőoktatási mérési adatok összekötése zajlik, amelynek első fázisaként már sikerült összekapcsolni az OKM és az érettségi adatokat.

A szakképzési centrumok működéséről Nagy Norbert, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal Szakképzési Főosztályának vezetője tartott előadást. Elmondta, a 2000-es években a térségi integrált szakképző központok létrehozása nem eredményezte az eredeti célkitűzések elérését, illetve hogy a szakképzési centrumok létét a szakképzésről szóló törvény 2015. évi változása vezette be. Ismertette az elmúlt öt év jogalkotási folyamatait, a fenntartóváltással összefüggő intézkedéseket, valamint a centrumok felépítését, működési rendjét. A centrumok kiemelt feladatai között szerepel a munkaerőpiaci igényeknek megfelelő képzési szerkezet kialakítása, illetve aktív szerepvállalás a felnőttoktatásban és a felnőttképzésben.

Az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő (EMET) három évének tapasztalatairól, illetve a köznevelést érintő feladatairól Tirts Tamás, az EMET általános főigazgató-helyettese beszélt. Elmondta, a szervezet célja az EMMI által meghatározott pályázati feladatok ellátása  a köznevelés és esélyegyenlőség; a civil társadalom; a felsőoktatás; a társadalmi felzárkózás; az egyház és nemzetiségek; a tehetséggondozás szempontjából. Beszélt többek között a Határtalanul programról, az IPR-ről, az Útravaló-MACIKA programokról, az Óvodai Férőhelybővítése Programról, a Bursa Hungaricáról, a Roma Kultúráról, a Szociális Földprogramról, valamint a Nemzeti Tehetség Programról. Ismertette, hogy a „köznevelés és esélyegyenlőség” témájában az elmúlt három évben több mint 110 ezer pályázatot támogattak több mint 48 milliárd forinttal. A támogatások 38%-át az egyházi, 21%-át a civil támogatások, 12%-át az Útravaló programok, 10%-át pedig az NTP teszi ki.

Dr. Aáry-Tamás Lajos oktatási jogok biztosa előadása elején leszögezte, hogy a konfliktusmentes oktatás teljes mértékben soha nem fog megvalósulni. Manapság jellemzően azon középosztálybeli szülők kérik ki gyerekeiket a délután négy óráig tartó iskolából, akiknek futja különórákra. Ezért sok helyen probléma, hogy délutánig nem maradnak gyerekek az iskolában, így a tanárok sem tudják teljesíteni a kötelezően előírt 32 órát. A pedagógus etikai kódexről szólva elmondta, hogy az a pedagógusok alapvető normája lehetne, amelyet közösen kellene megalkotni, mely így segíthetné a pedagógusi tekintély emelését is. A jó kódexnek arra az egyszerű kérdésre kéne választ adnia, hogy milyen a jó tanár, a digitális információs robbanásra pedig az oktatás világának is mielőbb reagálnia kell. Több évtized után fel kellene tennünk azt a kérdést, hogy miért tanítunk, amely így választ adna arra, hogy hova, kikhez és miként zárkóztassuk fel például a fogyatékkal élő vagy hátrányos helyzetű gyermekeket.

 

 

 

Csatolmány: 

A honlapon található adatbázisban lévő tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művek elektronikus továbbhasznosítását előzetes írásbeli engedélyéhez köti. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést kifejezetten megtiltja.