5
már
Hugyecz Enikő

Szegeden tartották a XIII. Tehetség Konferenciát

Kedves látogató! Ön egy olyan tartalmat olvas, amelynek információi a megjelenés idején pontosak voltak, de mára már elavultak lehetnek!

2016. március 3-5. között rendezték meg Szegeden a XIII. Tehetség Konferenciát az Arany János Tehetséggondozó Program keretében, melyen az AJTP-ben résztvevő intézményvezetők és programfelelősök vettek részt.

Az első napi ünnepélyes tanácskozást Dr. Kozma József, a Kulturális, Oktatási, Idegenforgalmi és Ifjúsági Bizottság elnöke és Gál Béla, a Szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium intézményvezetője nyitotta meg. Palkovics László oktatási államtitkár köszöntőbeszédben reagált a jelenlegi oktatási rendszer anomáliáira és az azokra tervezett kormányzati lépéseket vázolta fel a hallgatóságnak. Mint mondta, a mostani helyzetre lehetőségként tekint: egy oktatási rendszer átalakítása nem megy egyik napról a másikra, a felbukkanó hibákra, nehézségekre pedig most lehetőség van megoldásokat találni. Szólt az oktatási kerekasztal felépítéséről is: a munkacsoportok nyitottak, így a munkálatokban minden érdeklődő szervezet részt vehet. Az Arany János Tehetséggondozó Programmal kapcsolatban megnyugtatta a jelenlévőket: a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ gazdálkodását áttekintve megfogalmazták a prioritásokat, melybe az AJTP is beletartozik és 4 milliárd forintot különítettek el az intézményfenntartó költségvetésében erre a célra. A kormányzat ezzel a lépéssel is szeretné kifejezni, hogy az Arany János Tehetséggondozó Program rendkívül fontos a tehetséggondozás szempontjából a köznevelési rendszerben, melyet nemcsak fenntartani szükséges, hanem bővíteni is a következő években.

Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár a köznevelés aktualitásáról szólt. A kerekasztal mellett a jelenlegi jogi átalakításokat mutatta be. Kiemelte a 2016/17 tanév rendjében tervezett változtatásokat, a 20/2013 (VIII. 31.) és a 326/2013 (VIII. 30.) rendeletek módosításait. Az Arany János Tehetséggondozó Programmal kapcsolatban továbbfejlesztési lehetőségeket nevezett meg, úgy mint az egyéni fejlesztés erősítését, a pálya- és tanulási tanácsadás bővítését vagy a tanuláshoz való hozzáférés kiterjesztését. Brassó Sándor köznevelési elnökhelyettes betegsége okán a pedagógusminősítésekről, a tanfelügyeletről és az önértékelésről is Sipos Imre helyettes államtitkár tartott előadást. Az Oktatási Hivatal és a Pedagógiai Oktatási Központok megújuló feladatait mutatta be prezentációjában; ezek kiterjednek a továbbképzésekre, a versenyszervezésre, a középiskola felvételi eljárásra és az érettségik szervezésére. Az önértékelés folyamatát könnyíteni igyekszenek, többek között az indikátorok számának csökkentésével.

Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) az Arany János Tehetséggondozó Program szakmai koordinátora. Az AJTP mellett viszont sok más feladatot is végez az Intézet, ezeket ismertette Dr. Kaposi József főigazgató. Mint mondta, az OFI célja a szakmai segítségnyújtás, ennek rendelődnek alá a kutatások, fejlesztések. Az OFI alapfeladatai mellett részletes áttekintést nyújtott az elmúlt években zajlott uniós projektekben végzett tevékenységekről, kiemelte a TÁMOP 3.1.1 projektben készült kutatást, amely az Arany János Tehetséggondozó Program költség-haszon elemzését végezte (a kutatást bemutató kötet elérhető az OFI honlapján). Részletesen szólt az OFI-ban folyó tankönyvfejlesztési és kísérletitankönyv-fejlesztési munkálatokról, hangsúlyozva, hogy az OFI célja a minél jobb minőségű taneszközök előállítása. 

A nap záró előadásában Pálfi Erika, az OFI kiadói és kommunikációs főigazgató-helyettese azokat az eszközöket mutatta be, amely által az OFI a tudásmegosztást kívánja támogatni. Az első és legfontosabb az OFI honlapja, ahol naprakész információkat olvashatnak a látogatók az Intézet tevékenységével kapcsolatban. A tavaszi tankönyvrendelési időszakban nagy segítség a pedagógusoknak az OFI tankönyvkatalógusa, ahol az Intézet minden jegyzéken szereplő tankönyve megtalálható mintaoldalakkal, információkkal. Az OFI öt folyóiratot is kiad, melyek célközönsége különbözik, így mindenki megtalálhatja azt, amely a számára releváns gondolatokat közli. Sőt a „folyóiratos portálon” a folyóiratok cikkenként teljes terjedelmükben ingyenesen is olvashatók. A folyóiratok mellett számos kiadványt és kötetet is megjelentetett az OFI az utóbbi időszakban. Bár ezek korlátozott számban jelentek meg, az OFI honlapján elektronikusan mindegyik teljes terjedelmében letölthető. A tudásmegosztás egyik utolsó pillére a szakmai rendezvények szervezése: az utóbbi időszakban több ezer pedagógus vett részt az OFI által szervezett konferenciákon, szakmai rendezvényeken, műhelymunkákon és képzéseken.

***

A második napon szakmai előadásokat hallgathattak meg a résztvevők. Jókainé Molnár Katalin, az OFI szakmai referense az AJTP-s intézmények önértékelését vizsgálta meg abból a szempontból, hogy a gyengeségként felsorolt tényezők hogyan értelmezhetők fejlesztési területként. Ezeken a fejlesztési területeken pedig milyen kiaknázatlan jó gyakorlatokkal rendelkeznek az egyes iskolák. Szavazógépek segítségével fel is mérte a jelenlévő intézmények jó gyakorlatait az egyes fejlesztendő területeken, az eredmények pedig azt mutatták, hogy sok iskolában vannak olyan módszerek és megoldások, amelyek arra várnak, hogy megosztásra és adaptálásra kerüljenek. 

A Pedagógiai Oktatási Központokat mutatta be Merklné Kálvin Mária, az Oktatási Hivatal főosztályvezetője.  Mint mondta, a 16 POK kialakítása igényfelmérés alapján történt és a korábbi pedagógiai intézetek pedagógiai-szakmai szolgáltatási feladatait vette át. Fontos feladata a POK-oknak a helyi szervezés és egyes feladatok helyi lebonyolítása, így például 69 tanulmányi versenyt, pedagógus-továbbképzéseket szerveznek. Ez utóbbival kapcsolatban kifejtette az előadó, hogy az Oktatási Hivatal és a pedagógiai intézetek által akkreditált korábbi képzések mellett nőtt a továbbképzések száma azáltal, hogy az Educatio Kft. által fejlesztett és az OFI TÁMOP 3.1.5 projektjében fejlesztett képzések is bekerültek a kínálatba.

A szakmai munka ezután két szekcióban folyt tovább. Az intézményvezetők egy moderált kerekasztal-beszélgetés keretében az Arany János Tehetséggondozó Program célrendszeréről és a megvalósítás módjairól beszélgettek, míg a programfelelősök a felfedeztető tanulás mibenlétét, módszertanát ismerhették meg Réti Mónika kutató-elemzőtől, Koncz Gábor pedagógus bemutatta intézménye jó gyakorlatát a természettudományok iránti érdeklődés felkeltésére, Rózsa Gábor és Vaszta Pál (OFI) pedig bevezette az érdeklődőket a Nemzeti Köznevelési Portál tartalmaiba. 

A második nap Horváth Péter elnök (Nemzeti Pedagógus Kar) beszámolójával zárult, ahol a pedagógusok első kézből hallhattak a Köznevelési Kerekasztalon és az egyes szakmai bizottságokban folyó munkákról.

***

A harmadik napon Schanda Tamás helyettes államtitkár tájékoztatta a résztvevőket arról, hogy a Nemzeti Tehetségügyi Koordinációs Fórum legutóbbi ülésén egyhangúlag elfogadta a Nemzeti Tehetség Program keretében 2016-ban kiírásra kerülő pályázatok forrásfelosztásának és ütemezésének javaslatát. Jelezte, hogy idén a hazai költségvetési források keretében - a 2015. évhez hasonlóan - ismét 2,8 milliárd forint áll rendelkezésre a Nemzeti Tehetség Program céljainak megvalósítására. Ismertette a 2016. évi kiírások legfontosabb újdonságait, a jelentkezők számára a pályázást könnyítő szabályozások bevezetését. A pályázati felhívások 2016-ban - a tavalyi évhez képest még korábban - várhatóan tavasszal jelennek meg annak érdekében, hogy a tehetségsegítő szervezetek már támogatást nyert programjaikkal tervezve kezdhessék meg a 2016/2017-es tanév szakmai munkáját. Megemlítette azt is, hogy 2016 februárjában elindult a Nemzeti Tehetség Programra felajánlható adó 1%-okról szóló tájékoztató és figyelemfelhívó kampány.

A honlapon található adatbázisban lévő tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művek elektronikus továbbhasznosítását előzetes írásbeli engedélyéhez köti. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést kifejezetten megtiltja.