3
nov
Hegedűs Mihály

„Mindig azt mondták, hogy a földrajz egy olyan tantárgy, amit be kell magolni. Holott erről szó sincs.”

Ember a tankönyv mögött – Interjú Arday Istvánnal, az Eszterházy Károly Egyetem Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (EKE OFI) szerkesztőjével, az Újgenerációs földrajz tankönyvekről, digitális pedagógiáról, földrajztanárságról. 

Miben különböznek az általad szerkesztett tankönyvek a korábbi földrajzkönyvektől?

A kísérleti tankönyvek kapcsán a kipróbáló tanárok visszajelzései és különböző egyetemek módszertanosainak visszajelzései alapján rájöttünk, hogy mindenképpen modernizálni kell a tartalmat és módszertant is. Valamennyire csökkenteni kell a tananyag mennyiségét, és inkább tipikus tájakat, tipikus jelenségeket kell tanítani; a tanultakat pedig alkalmazni tudja a tanuló egy-egy felmerülő probléma, jelenség esetén. A kerettantervtől nem térhettünk el, ennek ellenére ez a törekvés több helyen is tetten érhető a tankönyvekben.

Volt hazai példa ilyen szemléletű tankönyvre korábban?

A fejlesztés kezdetén nem igazán találtunk hazai példát erre a szemléletre, ezért számos, elsősorban német földrajzkönyvet tanulmányoztam át. A nyugat-európai tantervek többsége nagyon eltér a magyar kerettantervektől. Nem törekszik arra, hogy mindent beletöltsön a gyerek fejébe, hanem elsősorban gondolkodásra ösztönöz. Mi megpróbáltuk összehozni az új szemléletet a magyar kerettanterv adottságaival és olyan támogatókra találtam szerkesztőkben és szerzőkben, akik hasonlóan gondolkodtak az irányokról és szívesen részt vettek a munkában.

Mik a legfőbb változások az átdolgozott tankönyvekben?

Csökkentettük a törzsszöveg mennyiségét, az ábraanyag gazdagabbá vált, a feladatokat strukturáltuk, vizuálisan is jól megkülönböztetjük egymástól a különböző típusú feladatokat. Az egyik leglényegesebb változás az, hogy az órai munkában jól használható feladatokat, a változatos módszertani kultúra alkalmazását segítő ajánlásokat is tartalmaznak a kiadványok, de a legkorszerűbb ismereteket is igyekeztünk becsempészni a tankönyvekbe. 

Volt olyan szervezet, amely segítette a munkátokat?

Igen. Például az Országos Meteorológiai Szolgálattól egy szerző, illetve meteorológusok is átnézték a tankönyveket, hogy a gyakorlati életben is jól használható, korszerű ismeretek, praktikus tanácsok kerüljenek bele. De szinte minden egyetemről voltak tanácsadó szakemberek, akik részt vettek a munkában/alkotó folyamatban.

Tegnapelőtt orkán tombolt Magyarországon. Jól értem, hogy akár arról is olvashatunk a földrajzkönyvekben, hogy ilyenkor mi a teendő?

Pontosan. A földrajzkönyveket forgató diákok tudhatják, hogy miért alakult ki ez a légköri jelenség, mit kell tenni, mit nem szabd tenni ilyen helyzetben. 

Milyenek a visszajelzések a tanároktól?

Voltak pozitív és negatív visszajelzések is. Ha egy tanár úgy érzi, hogy az új tankönyvek bevezetésével megfosztották a kedvenc tankönyvétől, akkor nyilván sokkal nehezebben barátkozik meg ezekkel a könyvekkel. De akik esélyt adnak az Újgenerációs tankönyveknek, azoktól egyértelműen pozitív a visszajelzés, értékelik a tankönyvek újításait. Tankönyveink a legfrissebb tudományos eredményeket is közlik, a pedagógusoknak ezekhez is alkalmazkodniuk kell. Fontosnak tartjuk, hogy egy tankönyv lépést tartson a legfrissebb tudományos eredményekkel és megfeleljen a modern módszertani elvárásoknak is.

Miért lettél földrajztanár?

Ez egy jó kérdés, hirtelen nem is tudom.., az biztos, hogy világéletemben szerettem ezt a tantárgyat. Az édesapám is földrajztanár volt, tehát jelen volt egyfajta családi indíttatás, de nem ezt tartom meghatározónak. Az elmúlt három évtizedben – főleg a pályám elején – sok tanítványomat készítettem fel különböző versenyekre, sőt én is szervezek már huszonöt éve egy országos földrajzversenyt. A versenyeztetést és a felkészítést mindig szerettem csinálni, jó kapcsolatom volt a tanítványaimmal. Például földrajztanári pályám elején az első osztályom tanulóinak kb. egyötöde valamelyik egyetem földrajz szakán tanult tovább.  Az elmúlt évtizedekben gyakran hallhattuk, hogy a földrajz egy olyan tantárgy, amit be kell magolni, holott erről szó sincs. Mindig e felfogás ellen küzdöttem. A világ összefüggéseit ezen a tantárgyon keresztül lehet nagyon összetetten bemutatni, ezáltal közelebb kerülünk a mához, és ez az, ami engem igazán megragadott, ez az, ami miatt szeretem, és ez az, amit szeretnék a pedagógiába, illetve a tanításba is átültetni.

Említetted, hogy versenyt is szervezel. Miről is van szó?

Ez a Less Nándor országos földrajzverseny, és már itt is próbáljuk megjeleníteni azokat az újításokat, amelyekről a tankönyvek kapcsán beszéltem. Most már egyre több modern szemléletű, gondolkodtató feladatokat kell megoldaniuk a versenyzőknek, nem „a hol és mit termelnek, mit bányásznak, mit gyártanak” jellegű kérdések a jellemzőek. A verseny kétfordulós, írásbeli és szóbeli része is van. A döntőt három éve már a Debreceni Egyetemen rendezzük. A versenyt a Földrajzverseny Alapítvány szervezi, de csatlakozott szervezőként a Debreceni Egyetem Földrajz Intézete és az Országos Meteorológiai Szolgálat is. Hetediktől tizenkettedikig mindenki indulhat a versenyen, négy kategóriában.

Mit gondolsz, a digitális pedagógiának van helye a földrajz oktatásban? Hogyan látod ezt a területet?

Tapasztalataim szerint a tanárok nyitottak rá, sőt igénylik is; már a hetedikes tankönyvbe is tettük QR-kódokat, valamint az adott témákhoz kapcsolódó linkeket. Személy szerint nagyon jónak tartom ezeket a törekvéseket. Annak vagyok a híve, hogy a gyerek használja a tanórán is a mobiltelefonját, akár feladatmegoldására, akár egy animáció megnézésére. A digitális technika számos lehetőséget biztosít, segíti a tanár munkáját, de azzal nem értek egyet, hogy csak ez legyen. Mindenképpen szükség van arra, hogy egyszerűen kivitelezhető, kézzelfogható megfigyeléseket is elvégezzünk az órákon. Például egyszerű levegőmozgást tudunk kialakítani két helyiség között, ha kinyitjuk az ajtót, és egy gyertyával megfigyelhetjük a levegő mozgásának irányát. Vagy egy kosárlabdát megmérünk leeresztése előtt és után, így máris kimutatható a levegő nyomása. Ezek az egyszerű vizsgálódások segítik a folyamatok megértését.

Záró kérdésként árulja el, melyik a kedvenc földrajzi helye Magyarországon?

Mivel miskolci vagyok, egyértelmű, hogy az egyik az Északi-középhegység a Bükk-kel, az Aggteleki-karszttal és a Zempléni-hegységgel. Beregi származásomból adódóan pedig a Felső-Tisza vidéke. Ezt a területet nagyon kedvelem, mert nagyon szép, Magyarországon a Tiszán csak itt találhatók olyan nagy folyókanyarulatok, amelyek homokpadjai állandóan változnak, elpusztulnak és újjászületnek, ennek köszönhetően  kiváló kikötési lehetőséget adnak a vízitúrázóknak. Leírhatatlan élmény egy ilyen háborítatlan vízparton nézni a naplementét és hallgatni a ragadozóhalak rablását. Egyébként a nyüzsgő Budapestet is kedvelem, de a beregi táj a viszonylagos érintetlensége miatt mindenképpen a szívem csücske. 
 

Forrás: TanTrend

A honlapon található adatbázisban lévő tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művek elektronikus továbbhasznosítását előzetes írásbeli engedélyéhez köti. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést kifejezetten megtiltja.