27
nov
Ijjas Tamás

Műhelykonferencia az anyanyelvi nevelésről

Az anyanyelvi nevelés közös lehetőségei és dilemmái címmel szervezett műhelykonferenciát a Magyar Nyelvstratégiai Intézet az Eszterházy Károly Egyetem Oktatáskutató és Fejlesztő Intézettel közösen.

Pálfi Erika az EMMI Köznevelésért Felelős Helyettes Államtitkárságának főosztályvezetője köszöntőjében hangsúlyozta a Magyar Nyelvstratégiai Intézet oktatásban betöltött szerepét, kiemelve azt, hogy az új Nat tervezetéhez innovatív ötletekkel járult hozzá az Intézet. Nagyon fontosnak tartja, hogy a konferencián külhoni magyar pedagógiai szervezetek és az ő anyanyelvi oktatással kapcsolatos problémáik is képviselve vannak.  

Tóth Attila a Magyar Nyelvstratégiai Intézet igazgatója köszöntőjében kiemelte a nyelv szerepét az emberi világban, hiszen az anyanyelv az a kulturális, vérségi kapocs, ami ugyanúgy összekapcsol minket, mint a család, csak teszi ezt a nemzet szintjén. A világ intézményesített megismerése az oktatás, amit másodlagos szocializációnak is nevezhetünk, amelynek bár másodlagos, egyáltalán nem lebecsülendő az anyanyelvi nevelésben betöltött szerepe. Tóth Attila nemzetközi példákra is hivatkozva felhívta a figyelmet arra, hogy egy nyelvstratégiának mindig legfontosabb pontja az anyanyelvi és az anyanyelvű nevelés. 

Sipos Imre az EKE OFI főigazgatója köszöntőjében ismertette, hogy 2014-ben az EMMI, az OFI és a környező országokban működő magyar pedagógus egyesületek és szervezetek együttműködési megállapodást kötöttek egymással. Ennek az együttműködésnek célja, hogy a Kárpát-medencében élő, a köznevelés területén tevékenykedő magyar pedagógusok és szakemberek kölcsönösen megismerjék és megismertessék egymással oktatáspolitikai céljaikat, szakmai eredményeiket és minél több területen tapasztalatot cseréljenek egymással. Beszámolt arról, hogy az EKE OFI az elmúlt években Magyarország legnagyobb tartalomfejlesztő intézményévé vált. A magyarországi diákok nagy többsége az általános iskolákban és a középiskolákban is olyan tankönyvekből tanul, amelyet az itt működő szerkesztőségek készítettek. Jelenleg pedig e nyomtatott eszközök digitális taneszközökké, ún. „okostankönyvekké” történő továbbfejlesztése zajlik. E körben különösen fontos kiemelni, hogy az új tankönyvek és hozzájuk készült digitális tartalmak, valamint pedagógiai segédanyagok a Nemzeti Köznevelési Portál segítségével az interneten bárki számára ingyen elérhetők. 

Kalóné Szűcs Erzsébet az Eszterházy Károly Egyetem Oktatási Igazgatója bemutatta az EFOP-3.4.3. „Az Eszterházy Károly Egyetem fejlesztése a felsőfokú oktatás minőségének és hozzáférhetőségének együttes javítása érdekében” című projektet. Beszámolt az EKE négy campusán (Eger, Gyöngyös, Jászberény, Sárospatak) végzett felsőoktatási tevékenységéről. A projekt fő célkitűzései: a hátrányos helyzetű hallgatók felzárkóztatása, az egészséges életmódra nevelés. 

Dr. Eőry Vilma a Magyar Nyelvstratégiai Intézet szakmai tanácsadója „A tankönyvek nyelviségének identitásalakító és az anyanyelvi nevelésben betöltött szerepe” című előadásában hangsúlyozta, hogy az oktatás alapvető célja: embernevelés, azaz értékrenddel rendelkező, embertársaihoz és a világhoz kapcsolódni tudó emberek nevelése. Az anyanyelvi nevelést meghatározza, hogy az elsődleges megismerés is anyanyelvi környezetben történik, így a családban, otthon elsajátított nyelvet és ismereteket folytatja az iskola. A magas szintű szellemi teljesítményhez, az elvont fogalmi gondolkodáshoz magas szintű nyelvi fogalomalkotás, tevékeny mentális folyamat szükséges, ezt a közoktatás alapozza meg. Miért van a tankönyvre szükség? – tette fel a kérdést előadása végén dr. Eőry Vilma – amit így válaszolt meg: a tankönyv emlékeztet a már megszerzett ismeretanyagra, kiegészíti a hiányosan maradt ismereteket és médium, amely világ- és értékszemléletre nevel. Egy jó tankönyv Eőry Vilma szerint nem csak tananyagot ad, hanem nyelvi gondolkodási mintát is közvetít. 

Katona József Álmos a Magyar Nyelvstratégiai Intézet szakmai munkatársa „A határon túli nyelvhasználat és a határon túl használt tankönyvek nyelvezetének összefüggései” című előadásának központjában a Magyar Nyelvstratégiai Intézet egyik felmérése állt. A kérdőív fő célja a határon túli oktatási helyzet nyelvi szempontból való felmérése volt. A Külhoni Magyar Oktatási Tanács tagjai körében végezték a felmérést. A kutatás kitért az oktatásjogra és az intézményrendszerre, az oktatási tartalmak beszerzésére, a nyelviségre és a nyelvi szakmaiságra. Katona József Álmos ismertette az egyes külhoni pedagógusszervezetek gondjait, kiemelte, hogy a legtöbb országban problémát jelent, hogy  többségi nyelven írt könyveket nem elégséges minőségű fordításban kényszerülnek használni. A külhoni pedagógusszervezeteknek szükségük lenne mind az „idegen állam” jogi és a magyar állam szakmai támogatására. Katona József Álmos kitért arra is, hogy szükséges lenne kiépíteni egy minőségbiztosítási rendszert, ami a többnyire fordított szaktankönyvek nyelviségének a minőségét garantálja.   

Köllő Zsófia a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének programigazgatója a „Magyar anyanyelvi programok fejlesztése Erdélyben” címmel tartott előadást. Romániában 2017-től zajlik a magyar nyelv- és irodalom tantárgy oktatásának reformja, különös tekintettel a szövegértési és -alkotási képesség fejlesztésére. A szakmai visszajelzések fényében a reform keretében fejlesztett, a marosvásárhelyi Kreatív Kiadó 5. osztályos Magyar nyelv és irodalom tankönyve kommunikációközpontú, kompetenciaalapú, a gyereket partnerként kezeli, integrált szemléletű, valamint bátran használja a kortárs irodalmi szövegeket is a klasszikusok mellett, illetve tematikusan szervezett. 

Dr. Vančo Ildikó a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem adjunktusa „A szlovákiai magyar nyelvtantanítás kihívásai” című előadásában kiemelte, a kisebbségi anyanyelvoktatás egyik fő kihívása a kétnyelvűség megléte, a másik alapprobléma, hogy a helyi nyelvváltozatok az oktatásban használt magyarországi standartól eltérnek. A hagyományos nyelvtanoktatásban problémát jelent – fejtette ki Vančo Ildikó a gondolatmenetét –, hogy nincs tekintettel a nyelvváltozatokra, a grammatikai kategóriák (mivel merevek) nem kapcsolódnak a diák által használt nyelvhez. Kisebbségi helyzetben szinte csak az oktatás biztosítja a regiszterek kialakítását, így a szakterminológiák, a szépirodalmi stílus, hivatali nyelvhasználat és sajátos csoportnyelvek elsajátítását. Tévedés, hogy a nyelvtan elsajátítása az jelenti, hogy helyesen beszélünk – a helyes beszéd meghatározása eleve problematikus, hiszen az mindig csak egy normához képest definiált. 

Dr. Baranyai Katalin az Eszterházy Károly Egyetem Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet főszerkesztője „Az anyanyelvi nevelés dilemmái a 21. században” előadásában hangsúlyozta, hogy a magyar nyelv oktatásának alapelve, hogy egyensúlyt teremtsen a tradicionális és a modern irodalomtudományi és nyelvészeti irányzatok alkalmazása között, célja pedig a korszerű nyelvészeti valamint pedagógiai felfogások ismeretében, a jelenkori társadalmi igényeknek megfelelően értelmezni a tantárgy szerepét. Baranyai Katalin szerint a tanulónak kivétel nélkül mindenféle szöveggel kellene találkoznia az órákon, életszerű helyzetekben, hogy komplex módon szerezhessen információt. Az EKE OFI főszerkesztője szerint fontos, hogy az anyanyelvi standard elsőbbsége ellenére se feledkezzünk meg az oktatásban a helyi nyelvváltozatokról.

Neer-Méhes Edit az Eszterházy Károly Egyetem Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet szerkesztője a „Viták a tankönyvek szerepéről” című előadásában hitet tett amellett, hogy a hagyományos, nyomtatott tankönyv és a digitális taneszközök jól megférnek egymás mellett, mindkettőre szükség van. 
 

(A képeket Kaliczka Gabriella készítette.)

A honlapon található adatbázisban lévő tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művek elektronikus továbbhasznosítását előzetes írásbeli engedélyéhez köti. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést kifejezetten megtiltja.