8
dec
Hegedűs Mihály

Nemzetközi teadélután, 2016. november 15.

Az idei ötödik nemzetközi teadélutánon meghívott előadók beszéltek a fenntarthatóságra nevelés nemzetközi trendjeiről.

Elsőként Nagy Gyula István, a Mezőgazdasági Múzeum közönségkapcsolati főosztályvezetője köszöntötte az egybegyűlteket. Kákonyi Lucia, a teadélutánok szervezője vette át tőle a szót, megköszönve, hogy e patinás helyszín befogadta az eseményt, valamint jelezve, hogy annak másik különlegessége az előadásokat követő műhelymunka lesz. Ezt követően Könczey Réka, a Zöld Óvoda és Ökoiskola programok fejlesztését célzó, svájci szövetségi támogatású projekt vezetője, a délután moderátora, bemutatta a két előadót, röviden ismertetve felkérésük indokát.

Elsőként Czippán Katalin (az IUCN CEC, azaz a Természetvédelmi Világszövetség Oktatási és Kommunikációs Bizottságának elnökhelyettese) tartotta meg előadását Oktatás-nevelési feladatok, kezdeményezések a természetvédelem és a biztonságos ivóvízhez jutás érdekében címmel. Véleménye szerint két szinten tud a köznevelés a folyamatokba beleszólni: egyrészt a széles körben elterjedt katasztrófapedagógia megállításában, egy pozitívabb, biztatóbb képet kialakítva környezetünkről, másrészt a tudás széttagozódásának megakadályozásában. Ezzel párhuzamosan pedig mindannyian tehetünk azért, hogy a fenntarthatóság jelentősége a köztudatban elterjedjen. Ezt követően ismertette a fenntartható fejlődés ENSZ által megfogalmazott 17 célját. Ezek közül kettővel foglalkozott behatóbban: egyrészt a vízkérdéssel, emlékeztetve, hogy alapvető jog lenne mindenki számára a tiszta vízhez jutás lehetősége. Másrészt a szárazföldi ökoszisztémák védelmével, mely a tudatos környezetvédelmi oktatás kidolgozásán túl a jövőbeli fenntartható városok szempontjából is lényeges. Széleskörben elérhető ökoszisztéma-szolgáltatások, a szegénység elleni küzdelem, migráció – ezek csupán e tematika legégetőbb problémái. Czippán Katalin egy játékos gyakorlaton keresztül szembesítette a résztvevőket azzal a ténnyel, hogy mindannyian nehezen változtatunk saját, hétköznapi, berögzült sémáinkon. Ugyanakkor diákjaink számára egy nagyon tudatos tervezés és jövőképalkotás segítése a cél, ehhez pedig folyamatos változásban lévő tanulási környezet fenntartása szükséges.

Bemutatott két innovatív nemzetközi programot: a #NatureForAll kampányt, mely mindenki, de elsősorban a fiatalok természettel való közvetlen kapcsolatának erősítését célozza meg, illetve az ELENA-project-et, mely az élő állatokkal való kapcsolat pozitív érzelmeire építve nevel tudatosságra.

Az előadás egy rövid műhelymunkával zárult, melynek során a csoportok a természet és a víz Fenntartható Fejlődési Célok elérésében játszott szerepét vizsgálták.

Dr. Varga Attila, az OFI tudományos munkatársa és az Iskola és Módszertanfejlesztő Központ vezetője megnyugtatta a hallgatóságot: nem a természet van legfőképp veszélyben, hanem mi magunk, vagyis a saját érdekünkben kell annak megmentésén munkálkodni. A környezeti pusztítás olyan méreteket öltött, hogy az ENSZ a fenntarthatóságra nevelés évtizedét nem tudta 2015-ben lezárni: folyamatos cselekvésre van szükség, mely elsősorban a felismerést – a tudatosulást, illetve a megszokott minták meghaladását szorgalmazza. Nem elegendő továbbá a csupán személyes, vagy épp a globális felelősségvállalás: a helyi, a regionális kezdeményezésekre egyaránt szükség van.  

A fenntarthatóságra nevelésnek Dr. Varga Attila szerint többek között a következő kihívásokkal kell szembenéznie: a fenntarthatóság ésszerű intézményesítésével, valamint az értékelési és politikai paradigmák küzdelmével. Mindennek kulcsa a sikeres együttműködés, hogy az iskolai foglalkozások a tanár és diák közötti párbeszédre épüljenek, illetve, hogy a pedagógus legyen elkötelezett és motivált az egyén társadalmi szerepvállalásában. Ez pedig jelen esetben nem pusztán a saját kezdeményezéseket és ebben a diákok támogatását, hanem a demokratikus nevelést, vagy épp az állampolgári és diákok adatgyűjtő és elemző aktivitásán alapuló részvételi kutatásokat is jelentheti – utóbbira már számos lehetőséget nyújt a magyar nyelvű világháló is (pl. Vadonleső).

Az előadásokat megelőzően is lehetőség volt a múzeum állandó és időszaki kiállításait megtekinteni, botanikai sétán és a Natura 2000 alkalmazás-bemutatón részt venni. A szakmai program végeztével a teadélutánt egy fáklyás vártúra tette kerekké, melyet a múzeum múzeumpedagógiai osztályvezetője, Radics Boglárka vezetett.

 

A honlapon található adatbázisban lévő tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művek elektronikus továbbhasznosítását előzetes írásbeli engedélyéhez köti. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést kifejezetten megtiltja.