21
szep
Hugyecz Enikő

Projektzáró konferenciát tartott a TÁMOP 4.1.2-B projekt

Kedves látogató! Ön egy olyan tartalmat olvas, amelynek információi a megjelenés idején pontosak voltak, de mára már elavultak lehetnek!

Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) a TÁMOP 4.1.2-B projekt záró konferenciájára 2015. szeptember 10-én kerül sor Budapesten azzal a céllal, hogy bemutassa a projektben elért eredményeket és fejlesztéseket.

A konferenciát Dr. Kaposi József, az OFI Főigazgatója nyitotta meg. Előadásában jelezte, a tanárképzés fontos állomáshoz érkezett: azok, akik az osztatlan képzésben tanulnak, már 18 éves korukban eldöntik, hogy tanárnak jelentkeznek, ami a kötelező kétszakossággal együtt a köznevelés számára biztos tanárutánpótlást tud adni. A jelen 4.1.2B projektet zárjuk azzal a jó érzéssel, hogy az itt elvégzett munka lényeges része annak az átalakítási folyamatnak, amivel biztosítani lehet a következő évtizedekben is a korábbi biztonságot a szakos ellátottságban. Az előadó jelezte, szakmai kérdésekről nem szólna, ezt átengedné kollégáinak, ugyanakkor nagyon köszöni azon partnerek közreműködését, akiknek a koordinációját az OFI végezte, hiszen sajátos projektszerep volt az OFI-é. Mint Kaposi József jelezte, a felsőoktatási államtitkárság megdicsérte a pedagógusképzés KKK-it, amiket nem szükséges átdolgozni, mivel az osztatlan tanárképzés KKK-iban megjelentek az EKKR szempontjai. Az előadó kiemelte annak fontosságát, hogy ez az előny a későbbiekben is megmaradjon. Az OFI ezzel kapcsolatban vállalja a kérdés napirenden tartásának és a vonatkozó kiadványok működtetésének feladatait.

A projekt kapcsán végzett szakmai feladatokról Dr. Bodnár Éva, a projekt szakmai vezetője beszélt. Előadásában megjelölte azokat a kulcsterületeket, ahol az OFI legfontosabb koordinációs tevékenységeit végezte. Ezek közé tartozott

  1. A KKK-kal kapcsolatos együttműködések összehangolása, ahol az ehhez kapcsolódó műhelyeken túl egyrészt a NAT krosszkurrikuláris területeivel kapcsolatos képzésfejlesztési modellajánlásokat dolgoztak ki az erre felkért tanárképző központok. Emellett négy NAT-os műveltségterület KKK-i áttekintésre, elemzésre kerültek. További kapcsolódó terület volt a szakmai gyakorlat kialakításának kérdése, melyre külön a mentorok szerepével és képzésével foglalkozó műhelyt működtettünk. Emellett a műhely a jó gyakorlatok és gyakorlóhelyek adatbázisainak kialakítását és ezek használatáról való közös gondolkodást is támogatták.
  2. A pedagógusképzés szervezeti és módszertani támogatása, ahol az OFI – mint minden kulcsterület esetében – tematikus műhelyeket szervezett. Ezzel párhuzamosan az OFI pályázatát elnyerve a MAB a tanárképző központok működési standardjaival kapcsolatos kutatás-fejlesztést végzett, melynek eredményi folyamatosan megvitatásra kerültek a vonatkozó műhelyeken, illetve az OFI által szervezett konferenciákon.
  3.  Az intézmények közötti együttműködések bővítése, ami egyrészt az alapvető koordinációs eszközként választott műhelyeken keresztül került megvalósításra, másrészt egy pedagógusképzési és –kutatási kataszter létrehozása is támogatta. A kataszter fejlesztésének támogatására, és az ezzel kapcsolatos egyeztetésekre külön műhelyt hoztunk létre.
  4.  A képzők képzése, ahol az egyetemeknek a KKK-ik átdolgozásához, és képzési programszinten való felhasználáshoz nyújtottunk segítséget egy olyan képzés keretében, melynek fókuszában a tanulási eredmény alapú képzésfejlesztési logika állt.

Dr. Gordon Győri János arról az OFI által kiírt és általa vezetett kutatás-fejlesztésről beszélt, mely a pedagóguspálya népszerűsítésének nemzetközi gyakorlatait és ezek hazai adaptációs lehetőségeit, tanulságait tárta fel. Mint az előadó jelezte, a kutatás során a témát kitágították, átértelmezték, mert a pedagóguspálya népszerűsítése önmagában nem elég, a pedagógusszakmát is népszerűsíteni kell, ami formális képzésként a tanárképzésben valósul meg. Igyekeztek azokat a toló és vonzóerőket bemutatni, amelyek a pályára vonzzák és ott is tartják a leendő pedagógusokat. Mindennek a nemzetközi vetületét vizsgálták országpárok elemzésén és összevetésén keresztül. A jelen előadás kereti között az előadónak csak néhány fontos eredményt volt módja felvillantani:

  1. Fontos hogy a négy kulcselem – pedagógus képzés választása, mellette való kitartás, pedagóguspálya választása, mellette való kitartás – rendszert alkosson.
  2. Ilyen rendszerek kialakításában nagyon sok a tervezhető és a nem tervezhető elem, ami sok nehézséget okoz az oktatáspolitikusoknak. Több ország esetében azt tapasztalták, hogy csak tervezhető és központi irányításban kivitelezhető dolgokra fókuszálnak, kicsit úgy tesznek, mintha ezek a spontán elemek nem lennének. Olyan oktatási rendszert sem találtak, amely figyelembe vette volna az árnyékoktatást, a nem formális oktatást.  
  3. A legtöbb ország nemzeti oktatási rendszerekben gondolkodik, úgy tesz, mintha nem lennének nemzeteken túlmutató perspektívái ennek a területnek.
  4. A pénz fontos, de nem kizárólagos elem. Megjelentek a vizsgálatban spirituális elemek. Ezek meghatározóak azok számára, akik másodikként választják a pedagóguspályát és a jobban jövedelmező céges világból lépnek be az oktatás világába. Ez sok haszonnal, de sok feszültséggel is jár, főleg azokban az esetekben, amikor ezeknek a pedagógusoknak azt a fizetést ajánlják, amit a céges világban keresnének.

Az előadó néhány vizsgált ország egy-egy konkrét sajátossága is  kitért:

  • A németeknél a kiszámíthatóság, az anyagi biztonság, és az okosan kialakított interaktív információs felületek a legjellemzőbb elemek.
  • Finnországban fontos faktor a tanári autonómia mind egyéni, mind szakmai szinten (erős szakszervezetek)
  • Az Egyesült Államok oktatási rendszere szélsőségesen széttagolt és diverz, de ennek ellenére van egy olyan közös program, amely hatalmas finanszírozással fókuszál a tanárok rekrutációjára. Itt a nagy cégek (Microsoft, McDonald's)
  • Angliában érdekes a Teach First program, melynek keretében a hátrányos helyzetű gyerekekkel való foglalkozás ethoszát emelik fel.
  • Szingapúrban minden egyes tanár mellé a pálya első évétől az utolsó évéig mentort állítanak emellett minden évben néhány száz hallgatót megfizetek, hogy külföldi egyetemen tanuljanak, hiszen a fiatalok nyitott világban akarnak élni, nemzetközi tapasztalatokkal és tudásmegosztással. 

Dr. Csapó Benő a MAB tanárképző központok működési standardjaival kapcsolatos kutatás-fejlesztéséről beszélt. A kutatás keretében széles szakirodalmi feltárást végeztek, ezekből annotált bibliográfiák készültek. Emellett nemzetközi szakértői konzultációk, a tanárképző központok főigazgatóival készített interjúk, illetve más területek ide hasznos gyakorlatainak feltárásával is tágították a kutatás látóterét. Csaknem 20 ívnyi anyag készült el. A nemzetközi elemzések legfontosabb eredményi és tapasztalati a következők voltak:

  1. Jól érzékelhetővé vált egy fontos folyamat: a tanári szakma professzionalizációja, tudományos alapokra helyezése.
  2. Olyan indikátorokat és mozzanatokat kerestek, amelyekkel más országok megérthetőek és jó gyakorlataik adaptálhatóak.
    1. Jari Lavonen finn professzor előadása az MTA-n például rávilágított a jó minőségű tudományos publikációk fontosságára (náluk egy 200 fős kutatói gárda működik a tanárképző tanszéken, és évi 100 publikációt jelentetnek meg), és a szakmódszertani terület tudományos előmeneteli lehetőségeinek fontosságára (Jari Lavonen a kémia és fizika tanításának professzora)
  3. Olyan képzési ágazatokat vetettek össze, amelyek a legjobbak közé tartoznak. persze ezeknek a területeknek (pl. orvosképzés), más a publikációs kultúrája és más a nemzetközi beágyazottsága. 
  4. Végül mindezt lefordították a tanárképző központ működésének logikájára.
    1. A tanárképzés fő komponenseinek (diszciplináris tudás, pedagógia-pszichológia, szakmódszertan, iskolai gyakorlatok) minősége kulcsfontosságú
    2. A gyakorlat az új osztatlan képzésben igazi többlet
    3. Ugyanakkor itt erősödik a szakmódszertan. A világ fejlődése is a szakmódszertan irányába ment el a diszciplináris tudás rovására.
  5. Probléma, hogy a Bologna-folyamat következtében nagyon kevés jelentkező volt a tanárszakon. A jelentkező számának növelése nem az akkreditáció feladata, ugyanakkor ezzel összefüggésben leépítették a tanárképzés oktatói potenciálját, elsősorban a szakmódszertanosok rovására. Ezt a rendszert újra kell építeni, de nem érdemes régi módon újraépíteni.  A legjobb nemzetközi gyakorlatokhoz kell felzárkózni.

A kávészünetet követően Dr. Aczél Petra a retorika pedagógusképzésben betöltött szerepéről beszélt. Az előadó jelezte, ma híján vagyunk a retorikának, ezzel az ismertkörrel történt valami. A fő probléma, hogy ez egy régi kommunikációs terület, ami egy más kor ideáljait hordozza. Egy szó marad belőle: meggyőzés. A tanárnak azonban nem ez a feladata, ő másra fókuszál. További probléma, hogy a retorika területei nem elég jól behatárolhatóak. Szövegek és szövegegységek formájában megjelenő produktumokat várunk el, azonban a kommunikáció nem a szövegnél kezdődik. Az információs és technológiai forradalom eltörli a szerző tekintélyét, és egyfajta személyességet helyez előtérbe. Az előadó egy kevésbé szövegközpontú, inkább folyamat jellegű, gondolkodásmódban és érzékenységen megragadható, társas helyzetekre együttműködésekre építő retorikaoktatást tartana megfelelőnek.

Kojanitz László előadásában a Nemzeti Köznevelés Portálról beszélt. A portál egy olyan projekt keretében készülő digitális tudásbázis, amely összekapcsolta a tankönyvírást és -tesztelést, illetve a digitális anyagok áttekintését. Olyan tanulásra, alkotásra ösztönző tanulási környezet kialakítása volt a cél, ami feltétele az eredményes tanításnak. A portál alkalmas arra is, hogy gyorsan új anyagokat is el tudjunk rajta helyezni. A felület tanárok, diákok és szülők számára külön alfelületeket tartalmaz. A portál lehetőséget nyújt:

  • tudástesztek alkalmazására, korábbi tevékenységek elemzésére, célzott feladatküldésre regisztrált tanárok és diákok között
  • egyénre szabott tanulásirányításhoz való segítségnyújtásra
  • tartalomtípus és követelményterület szerinti keresésre
  • több ezer animáció és film elérésére, melyek már most feltöltésre kerültek a rendszerbe
  • 10.000 interaktív feladat közötti válogatásra

Az ebédet követően panelbeszélgetésre került sor a projektben részt vevő tanárképző központok munkatársaival, melyet Dr. Sass Judit (OFI) és Dr. Horváth H. Attila (OFI) moderáltak.

A moderátorok először saját központjuk projektjének rövid bemutatására kérték a résztvevőket.

Dr. Mrázik Julianna (PTE) a projekt eredményeinek bemutatáskor a tanárképző központ létrehozására irányuló; a nagy neveléstudományi könyvek megírására, létrehozására és komoly tananyagfejlesztésre irányuló; illetve nagyszámú mikrocsoport (tanítási gyakorlat, képzők képzése) munkájához kapcsolódó projektelemeket érintette.

DrÁdám Anetta (ME) hozzászólásában jelezte, régi 4.1.2B-hez képest, ami eléggé keszekuszán alakult, a jelen projekt az egyik legtartalmasabb és legsikeresebben futó projektjük volt. Konzorciumi partnerük volt az Egri Főiskola, így arra kaptak forrást, amit eddig szeretetből, hobbiból csináltak: a HHH területen való szakmai munkára. A projekt így bevégezte, ami náluk évek óta fókusz. Tananyagfejlesztések történtek és olyan iskolákkal tudtak eddig legalizált kapcsolatot létesíteni, akikkel eddig informálisan kapcsolódtak.

Dr. Nóbik Attila (SZTE) szerint náluk az egyik legerősebb terület az egymástól való tanulás volt. Digitális tananyagfejlesztést végeztek, elvégezték az osztatlan tanárképzés struktúrájának és tantárgyleírásainak KKK alapú újratervezését. Ez a fejlesztés ugyan nem volt maradéktalanul sikeres, de határozott elmozdulás a korábbi, alapvetően a felsőoktatásban dolgozókra koncentráló leírásokhoz képest.  Néhány iskolában intenzív tanulószervezeti fejlesztést végeztek, emellett egy mentorháló programot is működtettek.

Dr. Daruka Magdolna (BCE) úgy fogalmazott, hogy munkatársaival egy nagyon tömény és munkaigényes, de eredményes időszakot zártak. A munka során jó kapcsolatok alakultak ki a  konzorciumban részt vevő kollégákkal és ez tartósnak tűnik. 24 tananyag készült el és ezek nem már korábban megírt anyagok, hanem teljesen újak. Egy gazdasági és kereskedelmi területtel foglalkozó tananyagokhoz kapcsolódó módszertani füzetsorozat is készült Agrárképzés is saját füzetsorozattal gazdagodott. Stressz és konfliktuskezelés területén végzett munkát külön kiemelte.  Fontosnak tartotta továbbá a szakképző intézményekkel kialakított kapcsoltatik amelyek szintén tartós, visszaforgatható kapcsolatoknak tűnnek. A KLIK intézményivel is sikerült kapcsolatot teremteni illetve olyan partnerintézményekkel, mint BME.

Dr. Molnár György (BME) beszámolt róla, hogy kollégáival a már meglévő szolgáltató és kutatóhálózatokat továbbépítették, így az ad hoc kooperációk szervezettebbé váltak.  54 tananyag készült az Óbudai Egyetemmel konzorciumban. Ezek közt találhatóak atipikus tanulást támogató tananyagelemek, és sok hiánypótló szakmódszertani munka is. A projekt hálózatfejlesztés és együttműködés oldalát valamint az egymástól tanulás lehetőségét Molnár György egyértelműen hangsúlyozta. Mint jelezte a koordináló OFI felé is próbáltak odafigyelni. A KKK-knak való megfelelés kérdése, KKK-k újragondolása szintén kiemelt terület volt náluk.

Dr. Iker János (NYME) elmondta, hogy a szakmai programot befejezték, és a kancellári rendszer ellenére a gazdasági oldalt is sikeresen lezárták. Az ő megközelítésükben nagyon hangsúlyos volt hogy mi is van a tantervekben, hogy a tantervi munka hogy történik, végre lehet-e hajtani, van-e támogatás. Erre – úgy látták – nem helyeződőt kellő hangsúly eddig.  12 kutatásuk volt melyek kapcsán a kutatás alapú tanulás-tanítás támogatására építkeztek. A köznevelésből problématerületeket jelöltek ki, megoldási lehetőségeket és ezekhez kapcsolódó eszközöket fejlesztettek, majd ezeket bevitték a közoktatás világába. Iker János igen problémásnak találja a tanárjelöltek elégtelen számát. A nyugdíj előtt álló kollégák töredéke kerül be a tanárképzésbe. A legnagyobb pedagógusképző hely, az ELTE pedagógus hallgatói 60%-ának hallgatói jogviszonya megszűnt. Iker János az osztatlan képzés mellett a bolognait is megtartaná és arra is figyelne, hogy kit képzel át tanárnak.

Dr. Hauser Zoltán (EKF) szerint a 4.1.2B legnagyobb eredménye, hogy van. Egerben sok erőfeszítés tettek az I. ciklus fenntarthatóságára a 2. ciklusban. Volt egy 5. moduljuk is, melynek keretében a Comenius Kart építették be a tanárképzés egészébe. Emellett náluk is fontos volt a pedagógusképző központ karakterének kialakítása. A régióközi kapcsolatokat elég hektikusak látta, a régiókon belül viszont túl soknak érezte a formális elemeket. A Türr István Képző és Kutató Intézettel is sok kapcsolatot építettek.  A hálózatosodás kapcsán keszekusza állapotot érzékelt, a központi koordináció kérdése nem volt egyértelmű, hiszen az OFI, az ELTE, a Corvinus, és a BME is megjelent koordináló szerepben.  Az osztatlan tanárképzés láthatóan nem váltotta be a reményeket. A tanárképzés utánpótlása Hauser Zoltán szerint az osztatlan tanárképzéssel garantáltan nem rendezhető . Így viszont sokkal bonyolultabb lett a dolog, mint volt .

Dr. Sass Judit (OFI) ez után arra kérte a résztvevőket, hogy nevezzék meg, mit látnak a legnagyobb veszélynek a projekt kapcsán, illetve mi az, aminek a folytatásában egészen biztosak.

Dr. Iker János (NYME)a kérdésre válaszolva jelezte, a tanárképző központok valóságos operatív szerepét látja problémásnak.  Emellett a pedagógiai-pszichológiai, a szakmódszertani és a diszciplináris területek közötti szimbiózis is ilyen érzékeny terület.

Dr. Mrázik Julianna (PTE) szerint ugyanazok a veszélyek, amik az eredmények. További fejlesztés, frissítés, kutatás nélkül nem megy.  A források biztosítsa döntő lesz, mert az összes eredményt keresztülhúzza, ha nem lehet a munkát folytatni, és a kezdeményezések elhalnak. Problémásnak érezte továbbá a disszemináció és hálózatosság kérdését.  

Dr. Daruka Magdolna (BCE) szerint is a pénzforrás a legkritikusabb pont. A létrejött kapcsolatok fenntartását szintén kulcsfontosságúnak érezte.

Dr. Ádám Anetta (ME) szerint két dolog náluk biztosan maradandó. Az egyik a miskolci komplex instrukciós modell központ (hejőkeresztúri modell) . A 4.1.2B-t ők tudatosan ennek az előkészítésére használták fel. A másik elem, hogy a tanárképzésben részt vevő kollégákkal tanulószervezetté váltak. Ez nem csak pénzkérdés.

Dr. Nóbik Attila (SZTE) szerint alapvető probléma a fejlesztések üteme. Akkor fejlesztünk, amikor pénz van, és azt fejlesztjük, amire kiírás van. Szerinte is kulcskérdés a tanárképző központok szerepe és legitimációja. Az intézményi kultúra is kulcselem. Az intézményi szervezet nem mindig és minden elemében érdekelt a fejlesztésekben, változásokban. További veszélyforrás a diszciplináris területtel való kommunikáció sikertelensége.

Dr. Molnár György (BME) szerint a jó képzésez minőségi oktatók kellenek. Náluk egy komoly minőségfejlesztési program szelete bevezetésre került az oktatók oktatói véleményezése.

Dr. Horváth H Attila (OFI) az eddig elhangzottakhoz kacsolódva jelezte, a sok probléma azt jelenti, hogy még van bőven feladatunk. Ugyanakkor, mint a kapcsolattartás, tudásmegosztás lehetőségére az OFI által fejlesztett kutatási kataszterre hívná fel a figyelmet, és bátorítaná a résztvevőket a rendszer használatára.

Dr. Daruka Magdolna (BCE) jelezte, náluk a módszertani kollégák beesnek abba a néhány százalékba akik nyugdíjba mennek. Hosszú távú pozitívumnak látja, hogy a stratégiáját a tanárképző központ a Corvinuson tudatosan átgondolja. Fontosnak látja továbbá az iskolavezetők bevonását és a generációk közötti különbségek kezelésére irányuló innovációkat (gennováció).

Dr. Hauser Zoltán (EKF) jelezte a beszélgetés résztvevőinek, hogy a tanító- és óvóképzésre eddig nem sok figyelem irányult. A tanítóképzésben van tradíció is de devalválódás is. Sok helyen csinálják, de nem mind ért hozzá. Kérdéses pont továbbá a tanárképzéshez való illeszkedés kérdése.

Dr. Sass Judit (OFI) mindenkit arra kért, hogy emeljen ki egyetlen olyan problémát, amit igazán komolynak lát.

Dr. Iker János (NYME) szerint probléma, hogy míg egy köznevelésben dolgozó mestertanár havi 400.000-et keres, egy egyetemi docens havi 300.000-et. Így nem lesz utánpótlás. Emellett még mindig nagyon nehéz a módszertanosokon kívül embereket kiküldeni köznevelési terepre.

Dr. Molnár György (BME) szerint a legkomolyabb probléma, hogy az oktatók néhány százalékának van pedagógiai végzettsége. A bérezés kérdése szerinte is komoly gond.

Dr. Daruka Magdolna (BCE) szerint a gyakorlóiskolai hálózat újraszervezését emelte ki. Emellett a hátrányos helyzetű tanulókkal való foglakozás kérdését emelte ki.

Dr. Nóbik Attila (SZTE) szerint alapvető fontosságú lenne eredményes professzionális szakértő pedagógusokat képezni.  A pedagógusok értelmiségiek is.  

Dr. Ádám Anetta (ME) jelezte, hogy az ő hallgatóik nagyon sokat vannak kint közoktatási gyakorlaton. A kint lévő pedagógusok összehangolása a saját pedagógiai szemlélettel igen problémás.

A honlapon található adatbázisban lévő tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művek elektronikus továbbhasznosítását előzetes írásbeli engedélyéhez köti. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést kifejezetten megtiltja.