9
ápr
Ijjas Tamás

SNI-s tankönyvszemle – Önkiszolgálás

Sorozatunkban az EKE OFI legújabb, SNI (sajátos nevelési igényű) tanulók számára fejlesztett taneszközeit mutatjuk be, melyek pedagógiai módszertanukban a gyógypedagógia modern szemléletét képviselik. A mostani interjúban Velkey György, az Önkiszolgálás 1–2. című gyűjtemény szerkesztője nyilatkozott a TanTrend számára.
 

A taneszközök a jelenleg hatályos, középsúlyos fokban sérült értelmi fogyatékos tanulók számára készült kerettanterv (11.2.06.) szerint készültek.

Mit jelent az Önkiszolgálás cím, kinek szól az Önkiszolgálás című gyűjtemény?

A Nemzeti alaptantervben meghatározott Önkiszolgálás nevű tantárgyat az első és második osztályukat végző, értelmileg akadályozott tanulók tanulják. A téma négy nagy területet ölel fel: az öltözködést, az étkezést, a személyi higiéniát és a környezetrendezést, környezetmegóvást. A legfőbb fejlesztési feladat az öltözködés esetén az öltözet fel- és levételekor történő együttműködés és az időjárásnak megfelelő ruhadarabok kiválasztása; az étkezésnél az evőeszközök rendeltetésszerű használata, az önálló étkezés és az alapvető ételek megismerése; a személyi higiéniával kapcsolatban a tisztálkodóeszközök és a zsebkendő kis segítséggel való helyes alkalmazása, a tisztálkodás szükségességének felismerése, időpontjainak megtanulása és a fokozódó önállóságú WC-használat; a környezetrendezés tematikájában pedig a rendtartás, a takarítóeszközök funkciójának ismerete, a saját tulajdon és a más tulajdona közötti különbségtétel, a szemét megfelelő helyre való elhelyezése és a növények alapvető gondozása.

Hogyan segítheti mindezt egy taneszköz?

A kérdés teljesen jogos, hiszen az önkiszolgálás elsősorban gyakorlati foglalkozásokon keresztül fejleszthető, a tantárgy oktatásához bármilyen taneszköz csak kiegészítő, megerősítő segédletként járulhat hozzá. Az alkotási folyamat kezdetén Onódi Ágnes gyógypedagógussal, a gyűjtemény szerzőjével mi is alaposan mérlegeltük mindezt, és arra jutottunk, hogy ha módszertanában, technikai kivitelezésében igazán újszerű, a legújabb nyomdai lehetőségek megoldásaira épülő gyűjteményt alkotunk, akkor valódi segítséget nyújthatunk az iskolai, 45 perces órakeretbe ágyazott fejlesztésnek. Az önkiszolgálás tevékenysége ugyanis technikai tudást és gyakorlatot igénylő műveletek sorát foglalja magába. A didaktikailag lebontott, részmozzanatonként elemzett cselekvések megtanulására, a technikák elsajátítására, az ok-okozati összefüggések megmutatására, a figyelememlékezet kialakítására, a célzott mozgásformák megtanítására a tanórai keretekben szervezett gyógypedagógiai fejlesztések alkalmasak, amelyek a szituációban végzett tevékenységeket egészítik ki. A feladatlapokon összeállított gyakorlatok, gyakorlatsorok a tematikusan kijelölt, megerősíteni kívánt képességek fejlesztéséhez adnak segítséget. És mivel a gyermekek legközvetlenebb élményei épp az önkiszolgálás tevékenységi szituációihoz, az azok során megtapasztalt test- és térélményekhez kapcsolódnak, a témához illesztett feladatok nagyon jó fejlesztési potenciállal rendelkeznek. 

Az alkotás során alapvető szempontunk volt az is, hogy az önkiszolgálás megtanítása az iskolai oktatási-nevelési munkán túl a család feladata. Értelmileg akadályozott gyerekek esetében különösen fontos, hogy a rutin kialakítása lényegét tekintve azonos módon történjék otthon és az iskolában, segítve az önkiszolgálás generalizált cselekvéssé válását. Ezért gyűjteményünk a szülőket is megszólítja, hogy az iskolai tevékenységbe módszertanilag is be tudjanak kapcsolódni. Ezt segíti a gyűjteményhez csatolt, nemcsak pedagógusoknak, hanem szülőknek is szóló módszertani kézikönyv, amely átfogó fejlesztési koncepciót dolgoz ki, és számos további feladatötletet tartalmaz a feladatlapokhoz kapcsolódóan és azokon túlmenően.

Milyen nyomdatechnikai, kivitelezési megoldásokat jelent mindez a gyakorlatban?

A feladatlapok keménypapírból készültek, ellenállóak. Egy részük mágneses képek rögzítésére alkalmas, ezeken a feladatvégzés egyszerűbb, a lapok könnyebben elhelyezhetőek, kevésbé mozdulnak el. Másutt sztatikus fóliás megoldást alkalmaztunk: az ezekhez kapcsolódó feladatok többször ismételhetőek, a fóliák áthelyezhetőek, kezelésük irányítható, az általuk végrehajtott feladatmegoldások látványosak, jól értelmezhetőek. A kihajtható kartonlapos feladatok, a külső-belső megjelenés, az apró különbségek vagy az előtte-utána állapot érzékeltetésére szolgálnak, a kipattintható kártyák pedig sorozatok elemeit jelenthetik. A lapok többféle cselekvést indukálnak: rakosgatást, illesztgetést, formaegyeztetést, csoportosítást, formabehelyezést, rajzi aktivitást, mozgásos aktivitást. A feladatlapok között található tasakokban az apróbb képek témakörönként tárolhatóak. Mindezt egy nagy fűzős dossziéban helyeztük el, ezért is tekinthető a könyv inkább gyűjteménynek, mint hagyományos tankönyvnek, hiszen a lapokat külön-külön kivéve használhatjuk, nem kell a vaskos dosszié egészét mozgatnunk. 

Hogyan épül fel a gyűjtemény? Milyen szempontok szerint alakult ki a megjelenése, szerkezete? 

A gyűjtemény struktúrája követi a kerettantervi felosztást. A négy fejezet lapjai azonos logika szerint és hasonló grafikai elemekből építkezve dolgozzák fel a különböző tevékenységi területeket, így a különböző egységek tárgyképei összekapcsolhatók, csoportosításokra, azonosítási feladatok elvégzésére adnak lehetőséget. A képanyaga, amely Nagy Diána grafikus alkotása, a tevékenységekhez kapcsolódó alapképekből és egyszerű cselekvések rajzaiból tevődik össze. A színes, a valóság karakteres jegyeit kiemelő, játékos rajzok a képi látás tanulásának kezdetén álló gyermekek vizuális észleléséhez igazodnak, az adott tartalmi elem lényeges jegyeit helyezik előtérbe, nem terjednek ki minden részletre. A feladat végrehajthatósága és az egyes tárgyképek kezelhetősége, tapinthatósága miatt a tárgyak arányainak pontos ábrázolása kisebb hangsúlyt kap. A grafikai ábrázolásmód finom színeivel, szerethető alakjaival és tárgyaival érzékenyen alkalmazkodik a gyerekek világához, szelíden szólítja meg őket, egyszerűséget, nyugalmat sugároz.

A tanulócsoportok heterogén összetétele miatt a gyógypedagógus munkájánál szakmai követelmény a pontosan felállított, differenciált foglalkozásmenet. A kiadvány lehetőséget ad az adott témák többszintű feldolgozására, a feladatlapon belüli megoldások variálására. Azok a tanulók, akik megértik a képek, rajzok, szimbólumok jelentését, jobban kommunikálnak, kézkoordinációjuk fejlettebb, összefüggéseket látnak, akár játékos, önálló munka keretében is tudják használni a gyűjtemény egyes lapjait. Ez a feladatvégzés a gyakorlati tevékenységeik pontosítását, tudatosítását segíti. Azok számára, akik mozgásképességük, kommunikációjuk, kognitív képességeik súlyos elmaradása miatt nem állnak ezen a képességszinten, a feladatlap színes, képi eszközt nyújt, amely által elindulhat az absztrakció, tárgy és kép azonosítása, az egyszerű kommunikáció, vagy fejlődhetnek a differenciáltabb mozgáselemek.

(A képeket Kaliczka Gabriella készítette)

A honlapon található adatbázisban lévő tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művek elektronikus továbbhasznosítását előzetes írásbeli engedélyéhez köti. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést kifejezetten megtiltja.