31
máj
Hegedűs Mihály

Szakmai fórum az európai uniós kulcskompetencia-keretrendszer felülvizsgálatáról

Az elmúlt 10 év gazdasági, társadalmi, technológiai, ökológiai és számos egyéb változása szükségessé tette a 2006-ban elfogadott kompetencia alapú oktatás újragondolását Európa szerte, melyre 2017. február 22. és 2017. május 19-e között minden uniós tagállam polgárának - akár egyénileg akár intézményi szinten - módja volt.

A véleményezés az unió összes nyelvén elérhető kérdőíven keresztül történik, melyet az OFI nevében a „nemzetközi teadélután” résztvevői közösen töltöttek ki.

Kákonyi Lucia, bevezetőjében ismertette a jelenlegi uniós kulcskompetenciákat, valamint a megújításukkal kapcsolatos javaslatokat. Ezeket a résztevők véleményezték, kiegészítették, illetve feltehették az azokkal kapcsolatos kérdéseiket. Megvitatták az egyes készségek és képességek helyi relevanciáját és fejlesztési lehetőségeit, például az anyanyelvi és az idegen nyelvi kompetencia egyetlen, úgy nevezett „literáció” (literacy) kompetenciába olvasztását, illetve első (anyanyelv), második (állam hivatalos nyelve) és harmadik (idegen) nyelv megkülönböztetését az anyanyelv és az idegen nyelv helyett. A változtatást az indokolja, hogy az anyanyelvi és idegen nyelvi kompetencia megkülönböztetése már nem felel meg Európa sokszínű kultúrájának és soknyelvűségének. A legutóbbi PISA eredmények azt mutatják, hogy az alapvető matematikai, természettudományos, és technológiai készségek implementációjának, valamint a szakterületek integrációjának a felülvizsgálata is szükségessé vált, noha ezek megvalósítása a tradicionális diszciplináris oktatásból fakadóan sokszor nehézségekbe ütközik, ráadásul a műveltségterületenként különböző értékelési rendszer szintén bonyolítja a helyzetet.

Varga Attila kiemelte, hogy a kompetencia leírása nem utal az egészségmagatartásra. Az egészség csak a szociális kompetenciáknál jelenik meg, ugyanakkor a természettudományi kompetencia az egyén egészségmagatartása szempontjából is fontos, hogy a fiatalok képesek legyenek felismerni az áltudományos egészségpraktikákat. Továbbá azt is kiemelte, hogy az ENSZ elfogadta a fenntartható fejlődési célokat (https://sustainabledevelopment.un.org/?menu=1300) és a megfogalmazottakat komplex módon tanácsos figyelembe venni a kulcskompetenciák megújítása során, nemcsak a természettudományi, hanem a többi kulcskompetencia esetében is. Ez a két dokumentum alapos összevetését, és annak meghatározását igényli, hogy kiderüljön, hogy az európai oktatás hogyan járulhat hozzá az ENSZ célok eléréséhez, és az is, hogy ennek a hozzájárulásnak az elősegítése milyen változásokat tesz a kulcskompetenciák leírásaiban szükségessé.

A digitális kompetencia újragondolása is indokoltnak látszik, hogy egyszerűbb és rugalmasabb legyen, valamint hogy képes legyen felölelni a most születő technológiákat is – legyen szó például a robotikáról vagy a kiterjesztett valóságról (augmented reality), továbbá hogy megfeleljen az európai digitális kompetenciakeretrendszernek https://ec.europa.eu/jrc/en/digcomp.

A tanulás tanulása kompetencia meghatározásában a társadalmi életben növekvő szerepet játszó transzverzális készségek (kritikai gondolkozás, problémamegoldás vagy csapatmunka) megjelenítése mellett a legmagasabb szintű gondolkodás, az alkotás megvalósulásának is hangsúlyosabb szerepet kell kapnia a bizonytalanság kezelésének képességével és a szociális kompetenciákkal együtt.

A társadalmi és állampolgári felelősségvállalás kulcskompetenciája szintén az új viselkedésformák, új szociális stratégiák kialakítására ösztönöz. Ehhez társul a kezdeményező- és vállalkozókészség. A vállalkozókészség kulcskompetencia kereteit időszerű lenne összehangolni és kiszélesíteni az azóta elkészült Európai Vállalkozói referenciakeret leírásainak megfelelően.

Halász Gábor arról számolt be, hogy nemrégiben tagja volt az Európai Bizottság által finanszírozott és támogatott munkacsoportnak, melynek feladata a kulcskompetenciarendszer felülvizsgálatának támogatása volt. A résztvevő szakértők – döntő többségben az oktatási ágazaton kívüli szereplők – radikális javaslatokat fogalmaztak meg és a meglévő keretrendszer módosított implementálása helyett sokan egy merőben új struktúra kialakítását szorgalmazták. A körvonalazódó, az eddig meglévőket kiegészítő új kulcskompetenciák súlypontjai e szakértői csoport javaslatai szerint a következők lennének: a jövő kezelése (future’s literacy), a személyes világ „menedzselése”, avagy a belső integritás megteremtése (personal competencies), illetve egy olyan perspektíva, mely a kompetenciákat általában nem individuális, hanem közösségi szempontból közelíti meg (collective competences). Halász Gábor arról is beszámolt, hogy OECD jelenleg futó „Education 2030” projektje a PISA-t annak idején orientáló DeSeCo revíziójaként szintén a kulcskompetenciarendszer felülvizsgálatát tűzte ki céljául. Itt szintén egy részleteiben is új struktúra kialakítását szorgalmazzák, ami a PISA jövőbeni értékelési keretrendszerére is hatással lehet. Ebben a munkában megjelent a student agency perspektívája is, amely azt az álláspontot fejezi ki, hogy nemcsak a kompetenciák meghatározására van szükség, hanem annak (felül)vizsgálatára is, hogy a tanulók milyen szinten vesznek részt a tanulási folyamatokban és a kurrikulum alakításában.

A honlapon található adatbázisban lévő tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művek elektronikus továbbhasznosítását előzetes írásbeli engedélyéhez köti. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést kifejezetten megtiltja.