20
máj
Hegedűs Mihály

A tanárok szeretik a Történelem 10. kísérleti tankönyvet

Kedves látogató! Ön egy olyan tartalmat olvas, amelynek információi a megjelenés idején pontosak voltak, de mára már elavultak lehetnek!

Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) többi kísérleti tankönyvéhez hasonlóan, a Történelem 10. tankönyv esetében is megtörtént a tanárok és diákok véleményeinek és javaslatainak összegyűjtése.

Az OFI-ban folyó tankönyvfejlesztés legfőbb újdonsága éppen az, hogy a kipróbáló tanárok részletes véleménye és munkanaplója alapján van mód a tankönyvek továbbfejlesztésére. Így biztosítható ugyanis teljes mértékben, hogy az új tankönyvek minden téren megfelelhessenek az iskolai gyakorlat igényeinek és feltételeinek.

A Történelem 10. kísérleti tankönyvet 46 középiskolai tanár részletesen értékelte és véleményezte. A pedagógusok pozitívan értékelték, hogy a tankönyvben bemutatott törzsanyag jól tagolt, könnyen áttekinthető, gondosan megszövegezett, és így a diákok túlnyomó többsége számára érthető és megtanulható. Fontos pozitívumként említették a tankönyvi térképeket és a jól megválasztott ábrákat, képeket és az összefoglaló táblázatokat. Többnyire megfelelőnek tartották a források kiválasztását és mennyiségét is. A pedagógusok megfelelőnek tartották a leckékben az ismeretközlő szövegek, a források, a képek/ábrák és a térképek mennyisége közötti arányokat is.

Ezzel szemben kritikaként fogalmazódott meg a lecke végi összefoglalások hiánya, és néhány esetben a képek, ábrák, térképek méretét sem találták elég nagynak. Felmerült az is, hogy még több összefüggéseket szemléltető ábra is szerepelhetne a könyvben.

A pedagógusok úgy látták, hogy a tanulók motivációjára, aktivitására, az osztályon belüli interperszonális viszonyaira a könyv jó hatással volt. Azt is elmondták, hogy a tankönyv magyarázó ábrái sokat segítettek a szövegértési nehézségekkel küzdő diákoknak, tehát a szemléltető ábrák ebből a szempontból is hasznosak voltak. Ugyanakkor a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására, a sajátos nevelési igényű tanulók oktatására alkalmas célzott feladatok hiányát problémaként jelezték a készítőknek.

A pedagógusok összességében, kifejezetten pozitívan nyilatkoztak a tankönyv belső felépítéséről, arányairól, tartalmi és vizuális elemeiről. Mind a taníthatóság, mind a tanulhatóság szempontjából jónak értékelték, és alkalmasnak tartották az érettségire való felkészítésre/felkészülésre.

Az OFI munkatársai ezúton szeretnék megköszönni a kipróbáló pedagógusok munkáját! Természetesen minden kritikai észrevételt, vagy javító szándékú javaslatot, amely a tankönyv kapcsán érkezett, messze menően figyelembe fognak venni a készítők a tankönyv most kezdődő továbbfejlesztésekor.

A kísérleti tankönyveket kipróbáló tanárok véleményéről készült kutatói összefoglalók megtalálhatók honlapunkon. http://ofi.hu/vezetoi-osszefoglalok-az-egyes-tankonyvek-kiprobalasarol

Végül néhány tételes cáfolat a Történelemtanárok Egylete (TTE) által megjelentetett tankönyvkritikára reagálva:

1. A TTE kritikája szerint „sok a nem megtanulandó adat, a megmagyarázatlan fogalom, a fölösleges évszám”.

Válasz:
Az események menetének megértéséhez a szövegben megjelenő évszámok nagyon sok segítséget tudnak adni. Sokkal egyszerűbben érzékelhetővé teszik a bemutatott események sorrendjét vagy egybeesését, mintha ugyanezt valaki évszámok említése nélkül mutatja be. A tankönyvi szövegben előforduló évszámok nem válnak automatikusan tartósan megtanulandó adattá. Annak érdekében, hogy ez ne is történjen meg, minden tankönyvi fejezet olyan összefoglalókkal zárul, amelyek a tanárt és a diákokat is emlékeztetik arra, hogy melyek azok a nevek vagy évszámok, amelyeket a kerettanterv valóban megtanulandónak ír elő.

2. A TTE kritikája szerint: „A Habsburgok megítélése elfogult. A tankönyv néhány ponton eltávolodik ugyan a régi, „kurucos" nézőponttól, ami fontos és üdvözlendő, de még mindig nagyon erős benne az elfogultság a Habsburg politikával szemben és a Bécs ellen fegyvert fogók mellett. A tankönyv a széles körben ismertté vált újabb kutatások ellenére megmaradt amellett, hogy Bocskai a törököktől kapott koronát csak ajándéknak tekintette, nem valódi koronának. Valójában a felségjelvénnyel (és nem a tankönyvben hibásan fenségjelvényként leírt koronával!) Bocskai megkoronáztatta magát, a mellőzött ajándék verziót az általa is szorgalmazott propaganda vitte be később a köztudatba.”

Válasz:
A középiskolai tankönyv tudományos lektorai Dr. Pálffy Géza és Dr. Pelyach István voltak, ez önmagában is kizárja, hogy e tankönyv „erősen elfogult” lehetne a Habsburg politikával szemben, és ne a történettudományi kutatások szemléletét közvetítse. A TTE által említett példa olyan kérdést érint, amiről még maguk a történészek is vitatkoznak:

„Amikor Bocskai István oly sok aggodalommal közelített kíséretével a Rákosmezőre, ahol Lala Mehmed nagyvezírrel találkozott, nem is annyira az izgatta, hogy a nagyvezír rosszalja majd, hogy a koronát csak ajándékként fogadja el. Kétségtelen, hogy a fenségjelvényt még tavasszal maga kérte a Portától, és problémát jelentett, hogy hogy nem királyi jelvényként fogadja el. […] Bocskai és kísérete nagy megkönnyebbüléssel vette tudomásul, hogy a nagyvezír nem állta útját a fejedelem békére hajló politikájának, amely a korona ajándékként való elfogadtatásában is kifejeződött.”

(G. Etényi Nóra – Horn Ildikó – Szabó Péter: Koronás fejedelem. Bocskai István és kora. General Press Kiadó, 202. oldal)

Természetesen a TTE felvetését az átdolgozás során megfontoljuk, és ha a történész szakértőink is egyetértenek vele, akkor odaírjuk, hogy elsősorban Bocskai propagandája hangsúlyozta az ajándék verziót.

3. A TTE kritikája szerint: „A 19. század új eszméi című leckében a liberalizmus nem kap még külön alcímet sem, nincs nevesítve egyetlen liberális sem. A lényeg itt zárójelbe került, mintha mellékesek lennének az egyéni szabadságjogok: „(a tulajdonhoz való jog, a szólás- és véleménynyilvánítási szabadság, a vallásszabadság)”. Összegzésül a tankönyvi szöveg alapján az iskolai tábla képe így nézne ki: liberalizmus=eltorzult demokrácia, ahol szűkíteni akarják a választójogot. Mindez történelmietlen és messze van egy előítéletmentes nézőponttól.”

Válasz:
A TTE elemzői is tudják, hogy a kerettanterv 1849-nél kettévágja a 19. századot. Márpedig így nem lehet teljes képet adni a liberalizmusról, amely 1848 előtt még valóban a vagyoni cenzust támogatta. A liberalizmus bővebb kifejtése értelemszerűen a 11.-es tankönyvben megtörténik, amit a TTE ugyancsak ismer már. Ezért ez a kritika így tudatos és manipulatív kísérletnek tűnik a tankönyv készítőinek politikai lejáratására.  

4. A TTE szerint: „A kerettanterv és az érettségi elvárásai miatt is kiemelten fontos lenne a társadalom- és művelődéstörténet, a kultúra, a mindennapi élet témáinak bemutatása. Ebben a tankönyvben azonban 46 leckéből életmódtörténettel csak kettő (a 9. és 41. lecke), azaz az érettségi elvárás 25%-os aránya helyett kevesebb, mint 5% foglalkozik. Eszmetörténet csak négy (a 2., 3., 20., 29.) lecke témája. Abszurd az is, hogy művelődéstörténeti vonatkozásokat a reformkort tárgyaló leckéken túl alig találunk.”

Válasz:
A tankönyvben nem kettő, hanem öt lecke foglalkozik túlnyomó részt a társadalom- és művelődéstörténet, a kultúra, vagy a mindennapi élet témáival (9., 16., 28., 32., 40. lecke). Ezeken kívül is számos olyan lecke van, amelyen belül találhatók még ilyen témájú részek szervesen összekapcsolva az egyéb jellegű ismeretekkel. A tankönyvi törzsanyagot minden lecke végén valamilyen történelmi érdekességet bemutató Kitekintő rész zárja. Ezek között is sok kifejezetten a mindennapi élet egyes vonatkozásait mutatja be: pl. Élet a hajókon; Hétköznapok Angliában; Élet a Napkirály udvarában; Ausztrália benépesítése.

A honlapon található adatbázisban lévő tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művek elektronikus továbbhasznosítását előzetes írásbeli engedélyéhez köti. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést kifejezetten megtiltja.