29
máj
Ijjas Tamás

Történelmi atlasz középiskolásoknak – a megújult taneszköz

A jelenlegi érettségi vizsgaidőszak végeztével a jogszabályok értelmében a továbbiakban a történelemérettségin kizárólag „az állami tankönyvfejlesztésért és -kiadásért felelős szerv által kiadott, kronológiai adattáblázatot nem tartalmazó középiskolai történelmi atlasz” – közismertebben az új OFI-s atlasz – lesz használható segédanyagként.

Az atlaszt 2017-ben jelentős mértékben átdolgozta az EKE-OFI, majd 2018-ban az EMMI szakértőinek javaslatára kisebb mértékű javítások még történtek az anyagban. A 88 oldal terjedelmű kiadvány megfelel a történelem érettségi tartalmi és fejlesztési követelményeinek, és az atlasz nagy mértékben segíti a tananyag feldolgozását is amellett, hogy érettségi segédanyagnak is kiváló.

ATLASZ AZ ÉRETTSÉGIN

A történelmi atlaszok használatának lehetősége az érettségi vizsgán azért fontos, hogy a tanulók az évek során elsajátított térképhasználati kompetenciájukat is használhassák válaszaik elkészítéséhez.
 
A korábbi atlaszok 20-25 oldalas kronológiai adatárral zártak, amelyek nemcsak egy-egy esemény dátumát rögzítették, hanem sokszor két-három mondatos leírást adtak az eseményről. Ennek használata tulajdonképpen nem kompetenciafejlesztés, hiszen a diákok gyakorlatilag kimásolhatták a kulcsmondatokat az esszékhez. Ráadásul ezek a kronológiai adattárak felesleges lexikai információkat is tartalmaztak, gyakorlatilag minden pedagógiai-módszertani szempontot mellőzve.
 
Az EKE OFI atlaszaiban nem kronológiajegyzékben, hanem a térképeken szerepelnek a dátumok, mert az EKE OFI azt tartja kompetenciafejlesztésnek, ha a diák a térképekről szerez információkat. Az atlasz felhasználásával – a térkép jelzései segítségével például leírja a tavaszi hadjárat irányait, kiemeli a csatákat, és mindezt nem kimásolja az adattári mondatokra támaszkodva. De a „dátumok” nem csupán az atlasz térképein szerepelnek. A kerettantervben előírt évszámokat (kronológia) az atlasz 82-85. oldalán található Képes térképkereső évszámokhoz című rész tartalmazza. 

 
A történelmi atlaszokat a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának Történettudományi Intézete készítette és minden tekintetben megfelelnek a kerettanterveknek és a fenti pedagógiai célnak. Továbbá az új középiskolai történelmi atlasz megfelel az érettségi követelményeknek is, mivel a vizsgán elvárt minden topográfiai adat megtalálható benne az egyes korszakok térképeinél.

A TÖRTÉNELEMOKTATÓK SZAKMAI EGYESÜLETE SZERINT


 A Történelemoktatók Szakmai Egyesülete külön állásfoglalásban méltatja az Eszterházy Károly Egyetem Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetének átdolgozott, Újgenerációs történelematlaszát.

A 2018/19-es tanévtől kezdve a jogszabályok értelmében a történelemérettségin kizárólag az EKE OFI atlasza lesz használható, melynek átdolgozása során az EKE OFI tananyagfejlesztői kikérték a TSZE véleményét is. A Történelemoktatók az állásfoglalásukban jelzik azt is, hogy az atlaszra vonatkozó tanácsaikat az EKE-OFI munkatársai jelentős részben megfogadták, szakmai észrevételeiket tükrözi a történelematlasz átdolgozott verziója. Honlapjukon még az idei évben helyt adnak az új atlasz vezetőszerkesztőjének, hogy részletesen bemutassa az új fejlesztésű segédletet. 

Részlet az állásfoglalásból: „Az atlasz végén található „képes évszámmutató” véleményünk szerint a legbővebb adatforrás, amit a jogszabálynak megfelelve be lehet illeszteni az atlaszba. Tökéletesen egyetértünk abban a szerkesztőkkel (sőt, magunk is ezt javasoltuk), hogy a diákoknak a kerettantervi dátumokat az atlasz térképlapjait értelmezve kell megtalálniuk és felhasználniuk (ha épp a kerettanterv által előírt és ezáltal kötelezően ismerendő évszámot illetően elbizonytalanodnának), hiszen az atlasz maga is forrásként segíti a diákok munkáját, így a térképolvasási kompetenciát kell alkalmazni az atlasz használatakor, nem pedig egyszerűen a kronológiai listából kimásolni az előre megírt mondatokat. Nem mellékesen pedig a történelemtanárok és a társadalom elsöprő többsége is egyetért abban, hogy a történelemoktatásnak alapfeladata egy fajta „nemzeti műveltségi minimum” elsajátíttatása a diákokkal, mely évszámok ismeretét is jelenti.”

A TSZE teljes állásfoglalását ezen a linken érheti el az érdeklődő.


NÉHÁNY RÉSZLET, MÓDOSÍTÁSOK

•    Több új tematikájú térkép található az atlaszban. Például a tananyagban kiemelt helye van XIV. Lajos Franciaországának, mégis mindeddig a középiskolai történelmi atlaszok nem közöltek ilyen témájú térképet (32d térkép).
•    Az atlasz kiemeli a középiskolai tananyagban fontos információkat.
•    A helynévmutatóban kiemelésre kerültek (félkövér szedéssel) azok a térképek, amelyek az adott helységet a tananyag szempontjából fontos időszakban mutatják. Például Eger sok térképen szerepel, de kiemelt jelentősége van a 11. században a püspökség alapítása miatt (15a térkép) és a török időszakban (27b és 35a térképek).
•    Az atlasz végi Képes térképkereső évszámokhoz térképekre utaló időszalagjai jobban fejlesztik a tér- és időbeli tájékozódás képességét, mintha itt hagyományos kronológia kapott volna helyet.
•    Nagyon hasznosak az atlasz egyéb kiegészítői is (Címerek a magyar állam történetéből; 30 magyar vonatkozású történelmi emlékhely a Kárpát-medencében; A kulturális világörökség magyar vonatkozású helyszínei a Kárpát-medencében).


LEGFONTOSABB VÁLTOZÁSOK 12 PONTBAN

Az atlasz mind formájában, mind tartalmában jelentősen változott. Ezt mutatja, hogy a terjedelem a 2016-os első átdolgozáshoz képest 64 oldalról 88 oldalra nőtt. A legfontosabb változások a következők:

1. Az atlaszban 10 új térkép került, 25 térképet jelentősen átdolgoztak, 150 térképen kisebb átdolgozások voltak.

2. Az atlasz szerkezete is változott: az azonos időszak egyetemes és magyar térképei lehetőleg egy oldalpárra kerültek (bal oldal: egyetemes – jobb oldal: magyar). Ez fejleszti a történelem szinkrón szemléletét. (Természetesen, ha a logika úgy kívánta, ehhez nem ragaszkodtak görcsösen a szerkesztők.)

3. A térképlapokon a történelmi korokat színnel és felirattal is megkülönböztették egymástól. 

4. Néhány fontos térkép nagyobb méretű lett (pl. az 1848–1849-es szabadságharc térképei). 

5. A keresés megkönnyítése érdekében a térképek többségét fokhálózattal és keresőhálózattal látták el. 

6. Az atlasz végére helynévmutató került.

7. A korábbinál több térképre került domborzatábrázolás. 

8. Következetesebb lett a térképek színezése, a térképjelek használata, a térképek feliratozása. Az iskolai követelményeket szem előtt tartva némileg csökkentették a térképeken levő adatok (objektumok) számát. 

9. Áttekinthetőbb lett a térkép tartalomjegyzéke.

10. A térkép végén 4 oldalnyi időszalagon tüntetik fel a kerettantervben szereplő évszámokat. Ez nem kronológia, mert az adott évszámhoz tartozó esemény felidézését vagy az atlasz megfelelő térképére történő utalás (pl. 30b), vagy kép segíti. A térbeli és az időbeli tájékozódás összekapcsolása új lehetőséget biztosít az önálló tanulói tevékenység fejlesztésére.

11. A térkép végén egy oldalon áttekinthetjük a magyar állam (magyar királyok) címereit (III. Bélától napjainkig).

12. A térkép tartósabb, ún. flexibilis borítót kapott. Elöl, a belső borítón a Kárpát-medence 30 magyar vonatkozású történelmi emlékhelyét, hátul, a belső borítón a kulturális világörökség magyar vonatkozású kárpát-medencei helyszíneit tüntettük fel.
 

A honlapon található adatbázisban lévő tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művek elektronikus továbbhasznosítását előzetes írásbeli engedélyéhez köti. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést kifejezetten megtiltja.