25
ápr
Hegedűs Mihály

„Vedd kezedbe a Földet!” – a Fenntarthatósági Témahét zárókonferenciája

Kedves látogató! Ön egy olyan tartalmat olvas, amelynek információi a megjelenés idején pontosak voltak, de mára már elavultak lehetnek!

2016. április 22-én, a Föld napján, a Szent Margit Gimnáziumban rendezte meg az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI), a PontVelem Nonprofit Kft. és az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) az első Fenntarthatósági Témahét zárókonferenciáját.

Thaisz Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának főosztályvezetője köszöntőjében reményt adó kezdetnek nevezte a témaheteket, melyek beépülnek a köznevelés rendszerébe. A témahetek (Pénz7, Digitális Témahét) idei záróakkordja a Fenntarthatósági Témahét. Hangsúlyozta, hogy a fenntarthatóság nem más, mint a jelen szükségleteinek kielégítése a jövő veszélyeztetése nélkül. Felhívta a figyelmet arra, hogy a tudatos életvezetés nagyon fontos alapja a fenntarthatóságnak. Egy komplex fejlesztési folyamatra van szükség – mondta, és kifejtette, hogy ez az intézményrendszerek- , a módszertan- és a tartalomfejlesztés során valósulhat meg. Végül kitért az ökoiskolák, a zöld óvodák és az erdei iskolák oktatás-neveléshez hozzáadott értékére, valamint a mindennapi gyakorlatban hasznosítható tudást adó témahetek fontosságára.

Dr. Pompor Zoltán, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet főigazgató-helyettese köszöntötte a megjelent pedagógusokat és érdeklődőket. Hangsúlyozta, hogy nem csak az iskola, nem csak a pedagógusok, nem csak a minisztérium, hanem mindenkinek közös célja, hogy a fenntarthatósággal foglalkozzanak az emberek. Ismertette, hogy az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet milyen projektekkel vesz részt a fenntarthatóságra nevelésben. Elmondta, hogy kiemelt hangsúly van a fenntarthatóságon a tankönyvek tartalmi fejlesztésében, majd kitért az OFI oktatás-nevelési programjaira, többek között beszámolt az Iskolai Közösségi Szolgálat eredményeiről is. Végül rámutatott, hogy az OFI folyóirataiban is rendre megjelenik a fenntarthatóság témája, mind a Mikkamakka, mind az Új Köznevelés folyóiratokban.  

Dr. Makai Martina, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára a klímaváltozásról és hatásainak mérsékléséről, mint az egyik legfontosabb fenntartható fejlődési célról tartott előadást. A helyettes államtitkár asszony számba vette az éghajlat változásainak negatív hatásait, különösképpen a Magyarországon megfigyelhető intenzív melegedést emelte ki. Az éghajlatváltozás elleni fellépésnek két módja lehet, a mérséklés és az adaptáció. A Párizsi Megállapodás értelmében összehangolt nemzetközi fellépésre van szükség ahhoz, hogy az éghajlatváltozás lassítása és a civilizációt fenyegető katasztrofális változások elkerülhetők legyenek. Ismertette a globális összefogás mérföldköveit, majd kitért az ENSZ által megfogalmazott fenntartható fejlesztési célokra. Az új Párizsi Megállapodás, melyet éppen a konferenciával egy időben ír alá New York-ban Áder János, Magyarország köztársasági elnöke, a fosszilis energiahordozók alkonyát vetíti előre a 2050 után elérendő kibocsátás-semleges gazdaságra való átállás igényével. Végül a fenntarthatóságot segítő jogi- és eszközrendszerekről számolt be, valamint hangsúlyozta a klímaváltozás és az oktatás kapcsolatát.

A fenntarthatóságra nevelés lehetőségeiről tartott előadást Galambos Annamária, a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezetője. Elmondta, hogy számára a fenntarthatóságot az ember és a természet viszonya határozza meg, majd személyes élményein keresztül hozta közel a fenntarthatóság fogalmát a hallgatósághoz. Fontos, hogy minél hamarabb találkozzanak az emberek a fenntarthatóság fogalmával, hogy a világról való gondolkodásukba beépülhessen ez az irány – mondta el a főosztályvezető asszony. Azután a Földművelésügyi Minisztérium stratégiai céljairól beszélt, melyek célja egy környezettudatosabb, anyag- és energiatakarékosabb, magas erőforrás hatékonysági szinttel működő, újra feldolgozó társadalom elérése. Beszámolt a Nemzeti Környezetvédelmi Programról, melynek célja az ország fenntartható fejlődési pályára való átállásának biztosítása. Figyelmeztetett, hogy a társadalmi részvétel az egyik legfontosabb alappillére a fenntarthatóság koncepciójának.

Dr. Vida Gábor akadémikus, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács tagja Kihívások a fenntarthatóság megvalósításában címmel tartott előadást. Az elmúlt három hónapban kapott spam e-mailjeinek vásárlásra buzdító, humoros soraival kezdte beszédét az akadémikus, így hívva fel a figyelmet a jelenlegi fogyasztási attitűdre, amely igen káros a fenntarthatóság szempontjából. A világ mai állapota fenntarthatatlan – jelentette ki az előadó, mivel veszélyes klímaváltozás felé tartunk, fogynak a föld ásványkincsei, fogy az édesvíz, az élővilág változatossága csökken, a tengereket túlhalásztuk és az emberiség létszámát a Föld eltartó képessége fölé emeltük. Felhívta a figyelmet a környezetterhelés egyenletére, mely a népesség, a fogyasztás és a technológia szorzatából adódik. Bármelyik egyenleti elem nő, akkor a szorzat is nő vele együtt. Vázolta a széndioxid kibocsátás negatív környezeti hatásait, melyek leginkább a globális hőmérséklet emelkedéssel szemléltethetők. A kibocsátott széndioxid mennyiséget egy körülbelül másfél Indiányi területnek a biomasszát termelő befásításával lehetne ellensúlyozni, ami igencsak utópiának hat, amikor terület híján élelmezési gondokkal küzdenek bizonyos régiók. Végül hangsúlyozta, hogy az ökológiai lábnyom csökkentése anyag- és energiatakarékossággal és hatékonyságnöveléssel érhető el. „Gondolkodjunk hosszabb távon és globálisan cselekedjünk ennek megfelelően lokálisan” – zárta előadását.

Matolcsy Miklós, a PontVelem Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója a fenntarthatóságot érintő Pontvelem Okos Programról számolt be. A program három lábon áll, a Gyűjts velem, a Bank velem és a Segíts velem projekteken – fogalmazott a előadó. A diákok az összegyűjtött hulladékok után (használt elem, papír, stb.) pontokat kapnak, amiket „folyószámlán” tárolnak, leköthetnek, kamatoztathatnak és a megszerzett pontokat később beválthatják ajándéktárgyakra, de jótékonykodhatnak is belőle a Segíts velem projekt keretében, a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal együttműködve. „Sok online és offline játékot szervezünk a gyerekeknek, nyári táborokban is részt veszünk, például az Erzsébet tábor keretében is” – mondta el Matolcsy Miklós a PontVelem Nonprofit Kft. tevékenységéről.

Dr. Kasza Gyula, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) elnöki megbízottja a NÉBIH iskolai programját ismertette. Az évente több mint 10.000 élelmiszer által közvetített megbetegedések körülbelül 75 százaléka a háztartások hibájából történik, ezért is sajnálatos az a tendencia, ami azt mutatja, hogy egyre kevesebb időt töltenek el az emberek a háztartási foglalatosságokkal, az élelmiszer előállításával, elkészítésével. A cél ezért a fogyasztói magatartás jó irányba történő befolyásolása. Dr. Kasza Gyula kiemelte, hogy az oktatásnak nagy szerepe van az élelmiszerbiztonság kialakításában, már általános iskolás és akár óvodai szinttől kezdődően is. Hangsúlyozta, hogy mivel a fogyasztói szokások gyerekkorban alakulnak ki, ezért is fontos az oktatás szerepe az élelmiszer-biztonság tekintetében. Ennek érdekében fejlesztett ki a NÉBIH egy komplett oktatási anyagot az OFI-val és az EMMI-vel együttműködésben, amelyet eljuttattak az iskolákba. 

Dr. Varga Attila, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Iskola- és Módszertanfejlesztési Központjának vezetője az ökoiskola programról tartott előadást. Elmondta, hogy a fenntartható fejlődésre való nevelés helye az iskola. Itt kell megtörténnie az összegyűjtött információk és stratégiák átadásának. Az iskolának olyan helynek kell lennie, ahol a kompetenciáink fejlődnek és ahol a természet megóvása alapérték. Az iskolák egy összetett minősítési kritériumrendszer alapján kaphatnak ökoiskola címet. Hangsúlyozta, hogy az ökoiskolává válás egy hosszabb folyamat és szinte minden iskolai területet érint. Jelenleg a magyar gyerekek közel egy ötöde jár olyan intézménybe, amely rendelkezik az ökoiskola címmel.

A konferencia zárásaként a fenntarthatóságra nevelés módszerei címmmel Saly Erika, ökoiskola témavezető (OFI) és Néder Katalin, pedagógiai fejlesztő (OFI) tartott terepi programot. A gimnázium udvarán öröm-bánat térkép készítésben és a természetre nyitottabbá tevő, rendhagyó „kincskeresés”-ben vehetett részt a konferencia közönsége.

A honlapon található adatbázisban lévő tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művek elektronikus továbbhasznosítását előzetes írásbeli engedélyéhez köti. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést kifejezetten megtiltja.