Kiadványok:

Ajánlások a minőségi iskolai infrastruktúra kialakításához
A könyv, amit a kezében tart az Olvasó, a változó, átalakuló iskoláról szól, amelyet számos kihívás ér a 21. században: olyan iskolákról írunk, amelyek válaszolni akarnak e kihívásokra, valamint az ő gyakorlatukban és a korszerű elméletekben egyaránt gyökerező koncepcióról, amely segíthet a válaszadásban. Hogyan válhat egy iskola adaptív, elfogadó intézménnyé? És legfőképp: miért váljon azzá? – erre kerestük a választ abban a kétéves kutatásban, mely bár lezárult, de az eredményeként megszülető elméleti koncepció nem lezárt: inkább továbbgondolandó.

 

Bővebben >>


Az európai polgár kompetenciái - Az implementáció kihívásai és lehetőségei az oktatás világában
Az érettségi vizsga általánossá válásával egyre több fiatal tanul tovább felsőfokon. A rendszerváltás óta ugyan jelentős mértékben növekedtek a felsőoktatásba kerülés esélyei, ezek mértéke mind intézménytípusok, mind képzési szintek, mind a választott szakok szerint különböző, továbbá a bolognai képzési rendszer bevezetésével a felsőoktatáson belüli továbbhaladási utak is differenciálódtak.

Bővebben >>

Az innováció hálózatai - Az iskolarendszer és az iskolamenedzsment új modelljei
Vajon bővíthető-e az oktatáspolitikai döntéselőkészítés az iskolai tapasztalatok és tudás felhasználásával? A kérdés aktualitását többek között az adja, hogy a szakpolitikai célok az elmúlt években általában a nemzetek feletti szinten megfogalmazott diagnózisokból indultak ki, kevésbé figyeltek az intézmények tapasztalataira, belső útkeresésére. Az irányítók a rendszer alacsony „implementációs képességét” tették szóvá, az iskolák pedig úgy érzékelték, hogy a felülről indított kezdeményezések időnként túlterhelik a pedagógiai praxist.

Bővebben >>

A szavak és a tettek
A kötet olyan tanulmányokat tartalmaz, melyek e célt két oldalról közelítik meg. Egyrészt tartalmilag, a már meglévő tantárgyi keretekből kiindulva, de megmutatva az együttműködés lehetőségeit. Másrészt olyan személyek és közösségek irányából, akik és amelyek a folyton változó élethelyzetek megoldását tekintik feladatuknak, és ehhez eszközként használják a tudás elemeit. A látszólag szemben álló tartalmi és kompetencia-központú kísérletek a gyakorlatban kiegészítik egymást. E tanulmányok gyakorlatias szemlélete ad reményt arra, hogy a szerzők tapasztalatait és ötleteit a kötet olvasói is hasznosítani tudják majd.

Bővebben >>

Beiskolázás és továbbhaladás - Szabályozás és megvalósulási utak
A kötet nyitó tanulmánya a pedagógusok foglalkoztatási és bérviszonyairól ad áttekintést, a következő három pedig a szakmai továbbfejlődésük hazai gyakorlatára fókuszáló kutatás eredményeit tárja az olvasó elé.
Közismert, hogy a tanulói eredményesség legfőbb iskolai zálogát a minőségi tanári munka jelenti. Miközben ennek összetevőit egyre differenciáltabban tudjuk vizsgálni, a legjobbakat nem mindig sikerül a pályára vonzani, megtartani, illetve a gyakorló pedagógusok szakmai továbbfejlődését megfelelő hatékonysággal segíteni.

Bővebben >>

Gondolkodás az oktatásról - Forgatókönyvek
2009 nyarától a TÁMOP 3.1.1 „21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció” 7.1.1-es elemi projektje az 1996-os törvénymódosítással 18 évesre emelt tankötelezettségi korhatár életbe lépésének első tapasztalatait, a legfontosabb szereplők ezzel kapcsolatos véleményét gyűjtötte össze és elemezte. Itt most csak a kutatás eredményeit, téziseit foglaljuk össze pontokba szedve, gyorsan áttekinthető formában. Ezt követően megfogalmazzuk azokat a javaslatainkat, amelyek a jelenlegi konfliktusos helyzet olyan megoldása felé vezethetnek, amely a társadalom, a szakma és a politikusok nagy többsége számára kívánatos: nevezetesen az alacsonyan iskolázott réteg arányának csökkentése, a jól foglalkoztatható rétegek nagyobb mértékű megjelenése a munkaerőpiacon, így a társadalom által eltartott inaktív csoportok visszaszorulása irányába.
Bővebben >>

IKT mozaik - Kézikönyv pedagógusoknak a számítógép tanórai alkalmazásához
E kiadvány fordításával bátorítjuk azokat, akik szerint még nem késtünk le arról, hogy az oktatás világában felvegyük a modern tudásközpontú társadalmak által diktált tempót, előtérbe helyezve az eredményességet, a méltányosságot, valamint a rendszer hatékonyságát szolgáló innovációs eszköztárat.

Az innováció a tanítás-tanulás világában is nélkülözhetetlen, érinti az oktatási intézmények szervezetét, munkamódszereit, szolgáltatásainak kínálatát.

Bővebben >>

 
Iskolaportrék - Iskolák az IKT-használat tükrében
Azokban az országokban, amelyek az oktatást támogató kutatások, fejlesztések és innovációk fejlett rendszerével rendelkeznek, eredményesebb az oktatás, mint azokban, ahol fejletlen e rendszer. Az előbbi országokban jó minőségű kutatások támogatják a döntéshozatalt, folyamatosan fejlesztik az eredményességet szolgáló tudást, támogatják a helyi innovációkat, és sokféle beavatkozással próbálják jó irányba terelni az oktatás fejlődését. Ezekre mondjuk, hogy fejlett oktatási ágazati innovációs rendszerrel rendelkeznek.

Bővebben >>
Letölthető

Javaslat a nemzeti oktatási innovációs rendszer fejlesztésének stratégiájára - Vezetői összefoglaló (magyar)
Letölthető

Javaslat a nemzeti oktatási innovációs rendszer fejlesztésének stratégiájára - Vezetői összefoglaló (angol)Strategy proposal for the development of the Hungarian National Education Sector Innovation System
Letölthető
 

Kívül-belül jó iskola

Az utóbbi két évtizedben az általános és a középiskolák működési feltételeinek alakulásában mind az oktatási kormányzat, mind a helyi önkormányzatok szerepet kaptak. A kettős irányítás akkor lehet sikeres, ha az önkormányzatok többségének oktatással kapcsolatos elképzelései a főbb kérdéseket tekintve egybeesnek a kormányzati szándékokkal, azokat iránymutatásnak érzékelve, alakítják ki helyi oktatáspolitikájukat, amelyhez megfelelő pénzügyi eszközökkel is rendelkeznek. Ilyen esetben az országos jogszabályok és a pénzügyi támogatások rendszere finoman tereli a helyi fenntartókat az oktatási kormányzat által elképzelt irányba.

Bővebben >>

 

Kulcskompetenciák komplex fejlesztése – Modellek és jó gyakorlatok

A kötet az elmúlt évek iskolai integrációs törekvéseivel kapcsolatos szakmai törekvéseket és azok eredményeit mutatja be. Az elemzések arra hívják fel a figyelmet, hogy az esélynövelő és hátránykompenzáló iskolai programok nélkülözhetetlenek a hátrányos helyzetű tanulók számára. E kezdeményezések alapvető feladata egyrészt mérsékelni e tanulók elfogadhatatlanul nagy mértékű iskolai kudarcait, másrészt elősegíteni azon tanulási útvonalak kialakítását, amelyek növelhetik e célcsoport iskolai és későbbi sikerességét.

Bővebben >>

 

Minden iskola kiváló iskola

Napjainkban – mind az egyes országok, mind a nemzetközi szervezetek szakemberei körében – egyre több szó esik az iskola megújulásának kérdéséről. A mai kor kihívásainak való megfelelés egyik lehetséges megközelítési módja az iskola „kinyitása” a társadalom felé. A nyitott iskola elképzelések megvalósulásának ma már számos hazai és nemzetközi példája működik, a kötet közülük mutat be néhányat, mégpedig nem elméleti, hanem praktikus megközelítésben.

Milyen formák, modellek lehetségesek az iskola zártságának feloldására, korlátai lebontására akár időben (például nem 45 perces tanórákban gondolkodva), akár megközelítési módban vagy tantárgyi szinten, akár iskolán kívüli partnerek (például szülők és társadalmi szervezetek) bevonásával? Milyen előnyei és nehézségei vannak e megközelítéseknek? Többek között e témákat járja körül a könyv.

Bővebben >>

 

Oktatás a határok mentén

Mind a hazai, mind a nemzetközi szakirodalom elfogadott tényként kezeli, hogy az iskolából a munkába való átmenet az utóbbi évtizedekben a korábbinál sokkal komplexebbé vált. Ahelyett, hogy az iskola után közvetlenül elhelyezkednének kitanult szakmájukban, a fiatalok közül sokan eleinte másképp cselekednek: továbbtanulnak (felsőfokon, érettségit vagy új szakmát próbálnak megszerezni); ideiglenesnek gondolt (félállású vagy fekete-) munkát vállalnak, mellette esetleg tanulnak is; gyakran cserélnek álláshelyet, és ezek az eltérő élethelyzetek a legkülönfélébb kombinációkban váltják egymást. Ugyanakkor kevés olyan hazai kutatás készült az utóbbi időben, amely az iskolapadból kikerülő, köztük a szakmát szerzett fiatalok pályakezdését vizsgálta volna. Ezt a hiányt igyekezett csökkenteni az a vizsgálat, amelynek legfontosabb eredményeit e kötet adja közre.

Bővebben>>

 

Pedagógusok a pályán

A szakképzés-irányítást mindig is kettőség jellemezte, mert nemcsak az oktatás-, hanem a gazdaságpolitika is befolyásolta. Ez a kettősség az irányítás intézményeiben is megjelenik. Emellett az utóbbi időben az állam a gazdasági érdekcsoportokat is beemelte a szakképzés-irányításba, ami a hatáskörök és a felelősség megosztásához vezetett.

A kötet a magyar oktatási rendszer társadalmi érdekegyeztetés fórumait, tevékenységüket ismerteti, valamint bepillantást nyújt nemzetközi példákba is. Bemutatja a hazai civil- és szakmai érdekképviseleti szféra jellemzőit, történeti, szociológiai hátterét. Empirikus tapasztalatok alapján szemlélteti az országos, a köztes és a helyi szintű oktatásügyi érdekegyeztetést, középpontba állítva a civil-, illetve szakmai érdekvédelmi szervezetek ebben betöltött szerepét.

Bővebben >>

 

Sokarcú implementáció

A tanárképzésben érintett szereplők – oktatáspolitikai szakemberek, képzők, pályakezdőket alkalmazó iskolák, és nem utolsósorban a képzésben részt vevő hallgatók – számára jelentős kihívást jelentett a bolognai rendszer bevezetése. Az átállás folyamata pozitív és negatív tapasztalatokat egyaránt felhalmozott.

A kötet a Bologna-folyamat magyarországi bevezetésével kialakult tanárképzési rendszer belső világának bemutatására tesz kísérletet.

Bővebben >>
 

Tanulás hálózatban - Elméleti összefoglaló és gyakorlati tanácsok az eredményes hálózati tanulás megvalósításához

Az ezredfordulót követően a szakképzés-irányítás szembesült azzal a problémával, hogy a csökkenő volumenű szakképzés növekvő számú szakképző intézményben valósul meg. Fölösleges kapacitások és gazdaságtalanul kis tanulócsoportok voltak az intézmények többségében. A szétaprózottság miatt a technikai infrastruktúra egyenetlen színvonalú volt, összességében nem túl kedvező képet mutatott.

Kiadványunkban először a holland regionális képzőközpontokról összeggyűjtött információkat adjuk közre, ezt követően eddig még nem közölt csoportosításban mutatunk be néhány érdekes adatot a TISZK -ekről, a harmadik fejezetben a 2009 őszi kérdőíves felmérés eredményeit ismertetjük, majd az interjúk tanulságait foglaljuk össze.

Bővebben >>

 

Többcélú küzdelem – Helyzetképek a kistérségi közoktatásról

A rendszerváltást követő évtizedekben hazánkban is növekvő figyelem irányult a fogyatékossággal élő tanulók képzésére, későbbi munkaerő-piaci beilleszkedésének támogatására. Ez részben értékalapú, méltányossági kérdés, amelynek fontossága az Európai Unióhoz való csatlakozással megnőtt, részben pedig gazdasági, amennyiben az értéktermelő és adózó állampolgár az egész közösség számára hasznosabb, mint az inaktív, járulékokból élő. A különböző fogyatékkal élő diákok szakképzése speciális szakiskolákban zajlik. Az első írás ezen iskolatípus történetét és munkaerőpiachoz való viszonya változását mutatja be.

Bővebben >>

 

A honlapon található adatbázisban lévő tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művek elektronikus továbbhasznosítását előzetes írásbeli engedélyéhez köti. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést kifejezetten megtiltja.