A kisgyermekkori nevelés témájában a magyar elnökség kezdeményezésére elfogadott tanácsi következtetések alapján 2012 elején az Európai Unióban munkacsoport jött létre a kisgyermekkori nevelés fejlesztésére és a jó példák megosztására. Nemzetközi kutatások bebizonyították, hogy a színvonalas kisgyermekkori nevelésnek kitüntetett szerepe van az oktatási esélyegyenlőség növelésében és a hátrányok kompenzálásában, közvetetten az iskolát korán elhagyók és a szegénységben élők számának csökkentésében is jelentős szerepet játszik.
A munkacsoport első tanulmányi látogatását 2012. november 19. és 21. között Magyarországon az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet szervezte az Oktatásért Felelős Államtitkárság és a Szociális Ügyekért Felelős Államtitkárság munkatársainak segítségével.
A tanulmányút témája a nevelési programoknak a minőség biztosításában játszott szerepe volt.
Az EU tagországokból és az Európai Bizottságtól hazánkba látogató 28 külföldi szakértő 3 napos tanulmányútja során meglátogatta a budapesti Mályva Óvodát és Bölcsődét, az észak-magyarországi régióban a bükkábrányi BSMK Napsugár Napközi Otthonos Óvodát és Bölcsődét óvodába integrált bölcsődei csoporttal és a szihalmi KIKI Egységes Óvoda-Bölcsődét.
A magas színvonalú kisgyermeknevelés nemcsak a helyi viszonyokat tükröző és az iskolába lépés előtti gyermekkort egységesen kezelő intézményi-pedagógiai programoknak köszönhető, hanem a pedagógusok, az intézményvezetés, a fenntartó és a szülők felelősségteljes együttműködésének is.
Az Egri Regionális Módszertani Feladatokat Ellátó Bölcsőde meglátogatása kapcsán a résztvevők a pedagógusképzésről beszélgettek az egri tanárképző főiskola és az ELTE tanáraival.
Szűk körű konferencia keretében a munkacsoportnak lehetősége nyílt a kisgyermekkori nevelés magyar szakértőivel, a minisztérium szakfelelőseivel és más érdekelt felekkel is eszmecserét folytatni, valamint alkalom adódott arra, hogy a magyar felek is bepillantást nyerjenek más országok, pl. Németország, Hollandia, Luxemburg, stb. kisgyermekkori nevelési rendszerébe.
Fő kérdésként merült fel, hogy miképpen lehetséges a legmagasabb színvonalú ellátás biztosítása érdekében a szakma, a tudomány és a közigazgatás egységes szemléletének kialakítása.
