sevi | 2012. okt. 2.

Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet a kerettanterv.ofi.hu oldalon tette elérhetővé az Emberi Erőforrások Minisztere által jóváhagyott és kiadott kerettanterveket. Az Intézet a tantervek közzététele mellett azok helyi alkalmazásához is igyekszik segítséget nyújtani, többek között egy, a témához kapcsolódó Gyakran Ismételt Kérdések című dokumentum közzétételével.


A kerettantervek és a Nemzeti alaptanterv

A Nemzeti alaptantervben megfogalmazott pedagógia elvek, nevelési célok, fejlesztési feladatok, kulcskompetenciák és műveltségi tartalmak a Magyar Közlönyben közzétett kerettantervekben kerültek meghatározásra. A miniszter által kiadott kerettantervek általában iskolatípusok (illetve pedagógiai szakaszok) szerint tagolódnak (alsó és felső tagozat, négy-, hat- és nyolc évfolyamos gimnázium, szakközépiskola, szakiskola), továbbá egyes sajátos köznevelési feladat teljesítéséhez is készültek külön tantervek.

 

A kerettantervek felépítése

A kerettantervek tartalmazzák a

  • bevezetést, amely magába foglalja az iskolatípusok (illetve pedagógiai szakaszok) tantárgyi rendszerét és a heti minimális óraszámokat;
  • a kötelező tantárgyak kerettanterveit (egy- vagy kétéves ciklusokban);
  • egyes szabadon választható, illetve emelt óraszámú tantárgyak kerettanterveit.


Megtalálhatók továbbá a sajátos köznevelési célú iskolák, illetve programok kerettantervei (Arany János Tehetséggondozó Program, Arany János Kollégiumi Program, sportiskola, nyelvi előkészítő évfolyam). Ezekben az adott program speciális tantárgyai szerepelnek, az egyéb tantárgyak tekintetében a fent leírt kerettantervek érvényesek.

A tantárgyi kerettantervek évfolyamonként rögzítik a tanulók heti kötelező óraszámát és a legfeljebb 10%-os szabadon felhasználható időkeretet. Az egyes tantárgyi kerettantervek a tantárgy rendelkezésére álló órakeret 90 %-át fedik le (kivételnek számít a speciális szakiskola kerettanterve).

 

Javaslatok a kerettantervek helyi alkalmazásához
Gyakran Ismételt Kérdések letöltése


Az iskoláknak a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkt.), valamint a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. Kormány rendelet előírásait is figyelembe véve kell a kerettanterveket felhasználva saját helyi tanterveiket kidolgozniuk.

Bizonyos területeken az iskola választhat a kiadott kerettantervek közül (A és B variációk). A választáshoz fel kell mérni meglevő vagy megteremthető erőforrásokat, illetve azt, hogy a választani kívánt kerettanterv illik-e az iskola profiljához, hagyományaihoz. A helyi tanterv koherenciájára, az ismeretek egymásra épülésére és a tantárgyak közötti kapcsolódási pontokra azonban minden esetben fokozottan ügyelni kell!

A kötelező tantárgyak és óraszámok átvétele mellett a nevelőtestületeknek dönteni kell az évfolyamonkénti órakeret 10%-ának (szabad órakeret) felhasználási módjáról. (Az órakeret felhasználása kötelező.) Dönthetnek például a minimális óraszámmal közölt tantárgyak időtartamának megemelése mellett, vagy szabadon választható tantárgyat vezethetnek be. Választhatnak a kerettantervekben szereplő emelt óraszámú tantárgyi kerettantervet, illetve alkalmazhatnak az iskola gyakorlatában korábban kidolgozott és/vagy használt tantárgyi tantervet, továbbá az iskolák saját tantárgyat/tantárgyakat is alkothatnak.

A fenti döntések együttesen határozhatják meg az iskola, illetve azok egyes évfolyamainak, osztályainak saját nevelési-oktatási arculatát, adott esetben valamely tantárgy. A variálhatóságot a helyi sajátosságok és értékek megőrzése érdekében biztosítják a jogszabályok. Az így létrehozott helyi tantervek alapozzák meg a 2013/2014. évi szeptember 1-jén kezdődő tanév képzési kínálatát, beiskolázási tevékenységét, valamint a nevezett tanév nevelési-oktatási célrendszerét, fejlesztési követelményeit, tartalmait.

A fentieken túl az iskolák dönthetnek a tantárgyi órakeret 10%-ának felhasználásáról is. Például az iskola határozhat úgy, hogy a helyi tantervben nem ír elő további tananyagot és választható tantárgyakat sem épít be a képzésébe, hanem az egyes tematikai egységek között osztja el a rendelkezésre álló időkeretet az alkalmazható tudás megszerzése vagy a képességek fejlesztése céljából.

A két évfolyamra megfogalmazott tantárgyi óraszámok tanévenkénti meghatározása az iskola szakmai feladata közé tartozik. A két tanévre előírt ismeretek és fejlesztési követelmények szétválasztása történhet a tematikai egységek mentén, de bizonyos esetekben (elsősorban képességfejlesztésre irányuló egységek tekintetében) a tematikai egységek meg is bonthatók. A tanévekre történő bontás során a megadott óraszámot annak figyelembevételével szükséges meghatározni, hogy a fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végére teljesüljenek.

Az Nkt. vonatkozó előírásai alapján az iskoláknak 2013. március 31-ig van lehetőségük pedagógiai programjaik és helyi tanterveik felülvizsgálatára annak érdekében, hogy a nevelési-oktatási feladataik ellátása az Nkt. rendelkezéseivel illetve a kerettantervi rendelet előírásaival összhangban valósulhasson meg.

Dobszay Ambrus előadása a kerettantervekről, a kerettantervi adaptációról itt megtekinthető.

 

A tartalmi szabályozás dokumentumai

A legfontosabb dokumentumok listája


Kiemelt változások

A 73/2013 (III.8.) Kormányrendelet módosította az új nemzeti alaptanterv és az új kerettantervek alapján megírt helyi tantervek bevezetésében érintett évfolyamok meghatározását, a 110/2012 Korm. rendelet 10. § (1) bekezdését:

A hatályos szöveg:

Ez a rendelet 2013. szeptember 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit első alkalommal a 2013/2014. tanévben

a) az iskolák kezdő évfolyamán,

b) továbbá az iskolák ötödik, - a hat- és nyolc évfolyamos gimnáziumok kivételével - a kilencedik,

c) hat évfolyamos gimnázium esetében a hetedik évfolyamán is,

d) a Hídprogram keretében szervezett kezdő évfolyamon,

majd ezt követően minden tanévben felmenő rendszerben kell alkalmazni.

Ennek értelmében a 2012/2013-as tanévben nyelvi előkészítő évfolyamon tanulók esetében a 2013/2014-es tanévben már az új kerettantervnek megfelelően kell folytatni a képzést.

 

 

KERETTANTERVEK




Eltérő kerettantervek jóváhagyása

További információkért kattintson ide: http://www.ofi.hu/kerettantervek-jovahagyasa

A honlapon található adatbázisban lévő tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művek elektronikus továbbhasznosítását előzetes írásbeli engedélyéhez köti. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést kifejezetten megtiltja.