A szerző három nemzetközi irányelv – az UNESCO/OECD Irányelvek a határokon át-nyúló felsőoktatás minőségéről (UNESCO/OECD Guidelines for Quality Provision in Cross-border Higher Education), az ESG, végül pedig az INQAAHE „A jó gyakorlat irányelvei” (Guidelines for Good Practice) – szakmai tartalmát és szerkezetét hasonlítja össze. Ezek mellett az UNESCO és az Európai Parlament által elkészített „A jó gyakorlat kódexe a határokon átnyúló felsőoktatás-ban” (the Code of Good Practice in the Provision of Transnational Education) című dokumentu-mot is megvizsgálja.

Ezek közül az ESG és a GGP összehasonlítását részletezi, és vizsgálja meg főként a minőségbiz-tosítási ügynökségek helyzetét a két dokumentum eredete – az előző az EU miniszterei és kor-mányai felhatalmazásával, az utóbbi 65 ország minőségbiztosítási ügynökségeinek közös mun-kájával jött létre –, az érdekeltek részvétele – az ESG az utóbbival szemben nagy hangsúlyt fektet az érdekeltek bevonására –, a jóváhagyás – előbbit a Berlini Nyilatkozat aláírói, utóbbit a 65 tagszervezet hagyta jóvá –, a hatáskör – az ESG a belső és külső minőségbiztosítás alapel-veit és a minőségbiztosítási ügynökségek minőségbiztosítását taglalja, míg a GGP csak a leg-utóbbit –, a felhatalmazás – előbbi a minőségbiztosítási ügynökség rendszeres felülvizsgálatát írja elő, utóbbi csak a GGP elveinek önkéntes alkalmazásait ajánlja –, és a határokon átnyúló felsőoktatásnak szentelt figyelem – a GGP kifejezetten erre fókuszál, de az ESG 3. fejezete is fel- és elismeri az EU-n kívüli ügynökségek EU-n belüli működését és az EU-s ügynökségek ha-tárokon átívelő működésének lehetőségét is –, a minőségbiztosítási hálózatok erősítésének kér-dése – a GGP ezt kihangsúlyozza, míg az ESG csak közvetve említi azt –, valamint az elszámol-tathatóság vs. fejlesztés – melyet csakis az ESG említi (az elszámoltathatóságot célzó minőség-biztosítás tökéletesen összeegyeztethető a fejlesztési célú minőségbiztosítással) – szempontjá-ból.

A honlapon található adatbázisban lévő tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művek elektronikus továbbhasznosítását előzetes írásbeli engedélyéhez köti. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést kifejezetten megtiltja.