Megjelenés éve: 
2014

A tehetségek segítésének, a tehetségek gondozásának Magyarországon évszázados hagyományai vannak, amelyek mára sikeres állami, civil és egyházi formák sokaságát teremtették meg.

A Nemzeti Tehetség Programról szóló 78/2008. (VI. 13.) OGY határozat elfogadásával az Országgyűlés 2008-tól kezdődően 20 évre határozott meg kiemelt feladatokat a tehetségsegítésben, a tehetséggondozásban. Határozatával elkötelezettségét fejezte ki a tehetséges gyermekek, fiatalok hosszú távú segítésére, folyamatos fejlesztésére, valamint kiszámítható támogatására.

A tehetséges fiatalok segítésének formái a teljes társadalmat áthatják, ezért a tehetség érvényesülését szolgáló stratégiai célok csak átfogó célkitűzések megjelölésével bonthatók le megvalósítható és ellenőrizhető egységekre. A célkitűzések és a hozzájuk rendelt konkrét tevékenységek – horizontális és vertikális összefüggéseiket is figyelembe véve – biztosítják a tehetségsegítés közvetlen „alanyai”, a tehetségek és a segítőik, az állampolgárok és szerveződéseik, a tehetségek segítésében érdekelt helyi, térségi, megyei és regionális szervezetek, valamint a program megvalósításában részt vevő állami szervek számára a kitűzött feladatok teljesítését.

A tanulmány megjelent az alábbi kötetben: http://tehetseg.hu/aktualis/lenyugozo-szinvonalon

Nemzeti Tehetség Program cselekvési programjai

 

A tehetségek segítése stratégiai és átfogó célkitűzéseinek állandósága mellett a tehetségsegítésnek egyes célterületei, és az azokhoz kapcsolódó feladatok módosulhatnak, melyeket – a tehetségsegítés kiemelt helyzetének és alapvető célrendszerének változatlanul hagyása mellett – az Országgyűlés a Nemzeti Tehetség Program kétévenként sorra kerülő időszakos áttekintése során végzi el.

A 2009-2010. évi cselekvési program fogalmazta meg azon kiemelt fejlesztési területeket, melyek ma is a Nemzeti Tehetség Program megvalósításának tartalmi pilléreit alkotják:

  • a tehetségsegítő hagyományok őrzése és gazdagítása,
  • a tehetségsegítő programok integrált rendszerének létrehozása,
  • az egyenlő hozzáférés biztosítása a tehetségsegítés területén,
  • a tehetséges fiatalok társadalmi felelősségének növelése,
  • a tehetségsegítő személyek és szervezetek munkájának megbecsülése,
  • a tehetség fejlesztését és hasznosulását segítő környezet kialakítása.

A 2011-2012. évi cselekvési programba – a korábban kiemelt fejlesztési területek mellé – új stratégiai célként került be a hazai és a határon túli magyar tehetségfejlesztő közösségek nemzeti együttműködésének segítése, valamint a magyar tehetségsegítő eredményeknek az Európai Unió tagállamaival és más államokkal való megismertetése.

A 2013-2014. évi cselekvési programban új elemként jelent meg:

  • a tehetséges tanulók/fiatalok számára a 30, illetve 60 órás egyéni fejlesztő programok kidolgozása és megvalósítása; az informatikai kompetenciák, valamint a szakmatanuláshoz szükséges kompetenciák erősítése a köznevelési intézményekben;
  • a magyar kulturális örökség, a hagyományok és a népi kultúra ápolását felvállaló tehetséggondozó programok kidolgozása és megvalósítása;
  • a tehetséges középiskolások felsőoktatási intézménybe történő bekerülését megelőző és követő bekapcsolódását a felsőoktatási tehetséggondozásba (Tehetségútlevél Program);
  • a kiemelkedően tehetséges fiatalok erkölcsi és anyagi támogatása (ösztöndíj, külföldi tanulmányút, mesterkurzus, konferencián való részvétel, tehetségek bemutatkozásának segítése /kiállítás, publikáció/, a tehetség kibontakoztatását szolgáló tárgyi eszközök beszerzése stb.);
  • a tehetséggondozás területén a felsőoktatásban részt vevő hallgatók bevonásával végzett kutatómunka, az eredmények társadalmi hasznosulásának támogatása.

A Nemzeti Tehetség Program keretében rendelkezésre álló összegből pályázati úton részesülhetnek támogatásban a tehetségek felkutatását és fejlesztését célzó programok. A pályázatok kiírásában hatékonyan és eredményesen működik együtt az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI), az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő (EMET), illetve az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI). Az OFI Nemzeti Tehetségfejlesztési Központja felel a Nemzeti Tehetség Program pályázatai szakmai tartalmának meghatározásáért, a pályázatok szakmai értékeléséért, a pályázók szakmai beszámolóinak ellenőrzéséért, a pályázatok sikeres lebonyolítása pedig az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő feladata.

 

Nemzeti Tehetség Program 2011‑2012. évi cselekvési programjának eredményei

A Nemzeti Tehetség Program 2011‑2012. évi cselekvési programjának megvalósítása során a meghirdetett 91 pályázati felhívásra közel 5 000 pályázat érkezett, melyből a 3,1 milliárd Ft-os keret figyelembevételével 2 351 tehetséggondozó program kapott támogatást. A lezárt programokban 777.996 gyermek/tanuló/hallgató, valamint 50.357 pedagógus vett részt.

 

A 2011‑2012. évi cselekvési program pontjainak kiemelt pályázatai

II. A tehetségsegítő hagyományok őrzése és gazdagítása

A Nemzeti Tehetség Program támogatásával a 16 alpontba foglalt feladatokat 47 pályázati felhívás során sokszínű programsorozatokat valósítottak meg a pályázók: tanulmányi-, művészeti- és sportversenyeket, természettudományos, matematikai és műszaki, művészeti, sport tehetséggondozó programokat, műhelyeket, nyári táborokat. A tehetséggondozó programok megvalósítása során a köznevelési rendszerben részt vevő tanulók bekapcsolódtak a felsőoktatási intézmények és a tudományos kutatóintézetek munkájába.

A pályázatok hozzájárultak a köznevelésben tanuló, tehetséges fiatalok természettudományos, matematikai és műszaki kompetenciáinak elmélyítését segítő programok kidolgozásához, megszervezéséhez és működtetéséhez, továbbá személyi és tárgyi feltételeinek megteremtéséhez, a tehetséges diákok korai természettudományos, matematikai és műszaki pályaorientációjának erősítéséhez, valamint természettudományos, matematikai és műszaki gondolkodásmódjuk fejlesztéséhez. A tanulók helyszíni látogatások során gyakorlati példák alapján (üzemlátogatások) vagy gyakorlatorientált foglalkozások keretében (terepen) bővíthették ismereteiket. A megfigyelés (pl. saját mérésen alapuló zuzmótérkép készítése), mérés (jegyzőkönyvvel), a gyakorta előforduló kísérletezés módszere a foglalkozásokon motivációt jelentett, személyiségfejlesztő hatású volt és a motorikus képességeket fejlesztette. (Volt példa IBST − Inquiry Based Science Teaching − alkalmazására, ahol a diákok a kísérletek kivitelezésén és a következtetések levonásán túl a kísérlet megtervezését is maguk végezték.) A megvalósítás során használták az IKT-eszközöket. Alkalmazták a projektmódszert, portfóliót készítettek, a diákok − akár egyéni, akár csoportos formában − elért eredményeikről prezentáció vagy kísérlet formájában tettek tanúbizonyságot.

Az intézményi együttműködésen alapuló programok segítik a tehetséges, motivált hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, köztük roma gyerekek 6 és 8 évfolyamos középiskolákba jutását.

A tanulmányi-, művészeti- és sportversenyek során az együttműködők köre széles társadalmi összefogást tükrözött. A versenyeken külső szakmai zsűri biztosította a magas szakmai színvonalat, a rendezvényeket szakmai konzultációk, előadások kísérték. A művészeti projektek valódi eredménye a produkció létrehozása, bemutatása − kiállítás, hangverseny, előadás formájában. A programba bevont tanulók nyitottabbakká váltak a művészi értékek befogadására, képessé váltak az önkifejezés új, a projekt során megismert különböző, legváltozatosabb formáira. Egyes projekteknél igazából nem is a kitűnő produktum volt a legfontosabb elem, hanem maga a felkészítési folyamat. Az olyan versenyeken, ahol a tanulók párban, csapatban indultak, hangsúlyosabb volt, hogy a résztvevők megtanuljanak csapatban gondolkodni, ne egymás ellen, hanem egymásért küzdjenek, ezzel is hozzájárulva az ilyen típusú rendezvények közösséget erősítő, fejlesztő erejéhez.

A pályázók által kidolgozott és megvalósított, legalább 60 órás programok a tehetséggondozó munka elmélyítését jelentették: az év közben átadott ismeretek gazdagítását és dúsítását, megszilárdítását, a képességek fejlesztését, az adott fejlesztési területnek megfelelő kompetenciák kialakítását, valamint a gyengébb területek fejlesztését.

A pályázók által leggyakrabban alkalmazott tehetség modellek a Renzulli tehetségmodell, a Mönks-féle koncepció, a Czeizel-modell és a Gardner-féle többszörös intelligenciamodell voltak.

A tehetségazonosítás feladatát elsősorban a szaktanárok végzik, esetenként pszichológussal együttműködve. Tapasztalataik alapján és a szülőkkel való egyeztetés után jelölik ki a fejlesztés irányát. A tehetséges gyermekek azonosítását elsősorban a tanórán, a délutáni szakkörökön, a különböző versenyeken mutatott teljesítményük, a tanuláshoz, az adott tárgyhoz, művészeti vagy sport tevékenységhez való hozzáállásuk megfigyelésével végzik, valamint a nyári táborban, amely különösen alkalmas erre, hiszen a gyerekekkel együtt töltött intenzív hét alatt személyiségük, képességeik olyan oldala is láthatóvá válik a képzett pedagógus számára, amely a hétköznapok során rejtve maradna.

A beválogatás módszere leginkább az órai, szakköri és egyéb iskolai foglalkozásokon alkalmazott tanári megfigyelés, tanári jellemzés, ehhez társul a szülők véleménye, valamint az érintett gyermek teljesítménye és attitűdje a tantárgy, vagy tevékenység iránt.

Felkutatták a tehetségígéreteket, ezen túl a tanulók ismereteinek elmélyítését, gazdagítását, képességeik széles skálájának fejlesztését végezték (pl. komplex művészeti nevelés, esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség, térbeli-vizuális intelligencia fejlesztése, problémamegoldó képesség és önálló munka fejlesztése).

A módszerek közt az egyéni és csoportmunka, a projektmódszer, a kooperatív tanulás, dramatizálás, differenciálás éppúgy megtalálható, mint a játékos foglalkozások és a tartalmas szabadidős tevékenységek.

 

A pályázók a tehetséges gyermekek személyiségének és társas kapcsolatainak fejlesztésére, egyéb adottságaik alakulására is figyeltek:

  • a tehetséges gyermekek értékvilágának, attitűdjének formálása,
  • az alkotótevékenység adta sikerélmények által az énkép alakítása,
  • az érzelmi intelligencia fejlesztése,
  • a tehetséges gyermek erős oldalának fejlesztése, a tehetséggel összefüggő gyenge oldal kiegyenlítése,
  • a szülők figyelmének felkeltése a támogató családi háttér erősítéséért,
  • a tehetséges tanulók tudásának bemutatása, ezáltal pozitív megerősítésük,
  • az önmegismerés, az önkontroll, az önfejlesztés igényének kialakítása.

 

III. Az egyenlő hozzáférés biztosítása a tehetségsegítés területén, az értékalapú társadalmi mobilitás elősegítése

Az 5 alpontba foglalt feladatokat 13 pályázati felhívás során valósították meg a pályázók.

A pályázatok támogatták a roma fiatalok tehetségfejlesztését, a fejlesztést végző szakemberek képzését, valamint a roma fiatalok tehetségsegítővé válását. A fogyatékkal élő fiatalok számára lehetővé vált a nyári tehetségfejlesztő programokon való részvétel. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, az otthont nyújtó ellátásban, továbbá utógondozói ellátásban részesülő fiatalok integráló környezetben megvalósuló nyári programjainak támogatása mellett sor került a hátrányos helyzetű térségekben élő tehetséges fiatalok támogatására. Eredményesen zárult a tehetséggondozó szolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférést feltáró és azt célzó kutatás is http://www.mateh.hu/index.php/kutatasi-osszefoglalo.

 

IV. A tehetséges fiatalok közösségformálásának és társadalmi felelősségének növelése

A 4 alpontba foglalt feladatokat 6 pályázati felhívás során valósították meg a pályázók.

Sor került a tehetséges fiatalok nyári művészeti rendezvényeinek, a Tehetségsegítő Tanácsok nyári tevékenységének, a tehetségsegítő programokban korábban vagy jelenleg részt vevő tehetséges fiatalok kortárs tehetségsegítővé válásának támogatására. A diákolimpikonok számára a pályázat tette lehetővé, hogy részt vegyenek a Nemzetközi Nyelvészeti Diákolimpia döntőjén (International Linguistics Olympiad). A tehetséges fiatalok segítése életvitel tanácsadó szolgálatok és segítő mechanizmusok bevonásával.

Felsőoktatási Tanácsadás Egyesület (FETA) „A tehetséges fiatalok segítése az életvitel tanácsadó szolgálatok módszertani támogatásával” című program keretében fejlesztett kézikönyve nyújt módszertani segítséget a tehetségsegítő szakemberek, pedagógusok, pszichológusok, mentorok, programvezetők, koordinátorok és döntéshozók mindennapi munkájához (http://feta.hu/node/84114#attachments).

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem GTK APPI Ergonómia és Pszichológia Tanszéke elkészítette a „Tehetséges fiatalok kapcsolatrendszerének kialakulását segítő programok támogatása” című pályázatának keretében a „Kézikönyv a tehetséges fiatalok segítőinek” és a „Kézikönyv a tehetséges fiatalok számára” c. kiadványokat, melyek kipróbálása is megtörtént a felkészítő tréningeken.

 

V. A tehetségsegítő személyek és szervezetek (oktatási-nevelési intézmények) megbecsülése

A „Bonis Bona – A Nemzet Tehetségeiért” díj 2013 tavasza óta ad lehetőséget a tehetséggondozásban kiemelkedő munkát végző hazai és határon túli pedagógusok elismerésére. A díj elnevezése a Bonis bona discere, vagyis „Jótól jót tanulni” latin közmondásból származik.

A díjat először 2013 májusában vehette át 57 kiváló versenyfelkészítő pedagógus az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyeken elért sikereik elismeréseként.

2013. augusztus 28-án a Nemzeti Színházban rendezett díjátadó ünnepségen 437 pedagógus, tehetséggondozó, tehetségsegítő szakember vette át a díjat, három kategóriában. „Kiváló versenyfelkészítő” díjban részesült 202 versenyfelkészítő pedagógus, „Kiváló tehetséggondozó” díjban 170 tehetséggondozó szakember, „Kiváló tehetségsegítő” díjban 65 tehetségsegítő szakember.

 

VI. A tehetségtudatos (esélyegyenlőséget célzó tehetségsegítő programok, jó gyakorlatok elterjesztését segítő hálózatok) és tehetségbarát társadalom (önkormányzatok, tehetségsegítő tanácsok) kialakulásának elősegítése

Az 5 alpontba foglalt feladatokat 8 pályázati felhívás során valósították meg a pályázók.

A tehetségsegítő szolgáltatások térségi hálózatainak támogatásán túl sor került a tehetségbarát helyi és nemzetiségi önkormányzatok munkájának, tevékenységének elismerésére. Több kulturális, sport, képzőművészeti rendezvényen, valamint a médiában megtörtént a Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Program célkitűzéseit támogató ismeretterjesztés valamint a legkiválóbb tehetséggondozó személyek, programok, közösségek, és az esélyegyenlőséget célzó tehetséggondozó programok bemutatása.

 

VII. Hazai és határon túli magyar tehetségfejlesztő közösségek nemzeti együttműködésének; a határon túli felsőoktatási intézmények tehetséges hallgatóinak támogatása

Az 5 alpontba foglalt feladatokat 10 pályázati felhívás során valósították meg a pályázók.

A pályázatok lehetővé tették a határon túli szakemberek képzésének, a Tehetségsegítő Tanácsok, Tehetségpontok munkájának támogatását.

Sor került a hazai és határon túli együttműködéssel megvalósuló nyári tehetséggondozó programok, tehetséggondozó műhelyek és hozzájuk kapcsolódó szaktáborok megvalósítására. A határon túli hallgatók hazai TDK-programokon való részvételének, a határon túli felsőoktatási tehetséggondozó rendezvények, táborok és a hazai és határon túli TDK-együttműködések támogatásának köszönhetően jelentősen nőtt a határon túli hallgatók száma. 2009-ben 38, 2011-ben 89, 2013‑ban, a XXXI. OTDK‑n már 115 határon túli hallgató vett részt.

 

VIII. A magyar tehetségsegítés eredményeinek az Európai Unió tagállamaival és más államokkal való megismertetése

2012-ben kezdte meg működését a Budapesti Európai Tehetségközpont, melynek tevékenységei között szerepel többek között a magyar tehetségtámogató hálózatos modell (és egyéb jó gyakorlatok) bemutatása; az érdeklődők számára a modell adaptálásának elősegítése. Az európai tehetségtámogató hálózat kialakítása érdekében végzett munka; (európai döntéshozók szintjén az Európai Tehetségtanáccsal közösen is végzett lobbi tevékenység; európai tehetség tevékenység térkép kialakítása stb.), a határon túli tehetségpontok/tehetségtanácsok segítése a hálózatos modell kialításában és továbbfejlesztésében, európai és határon túli tehetségnapok támogatása.

A hálózat kialakításának egyik első lépése a Központ honlapjának http://www.talentcentrebudapest.eu/ létrehozása volt 2012 szeptemberében.

2013 decemberére a http://www.talentcentrebudapest.eu/talentmap tehetségtámogató térképhez a tehetséggondozók 26 európai országból 130 tevékenységgel csatlakoztak. A honlapon helyet kapott a linkgyűjteményből kifejlődő, mára több mint kétszáz tehetséggondozással összefüggő forrásközpont, ahol tehetséggondozással kapcsolatos könyvek, cikkek, nemzetközi konferenciák stb. keresésére van lehetőség. A honlap ad keretet arra is, hogy az összegyűjtött magyar, illetve külföldi jó gyakorlatok megosztása megtörténhessen.

A fentieken túl támogatásra került a Közép-európai Matematikai Olimpia megrendezése, valamint a harsányi Kiss Kata Zenekar által kidolgozott, a „Zene Benned Van” tanórán kívüli oktatási program bemutatkozása Olaszországban, a XI. Nemzetközi Iskola Fesztiválon.

 

A 2013-2014. évi cselekvési program

A 2013-2014. évi cselekvési program első ütemében meghirdetett pályázatokkal tovább folytatódtak azok a tevékenységek, amelyeknek alapjait a korábbi évek programjai rakták le. Az EMMI 2013. évi fejezeti forrásának terhére a beérkezett közel 1 600 pályázatból 537 nyertes program kapott támogatást, ezek megvalósítása folyamatban van. A nyertes pályázók 346.389 tanuló/hallgató, 25.950 pedagógus, szakember, valamint 2513 önkéntes és kortárssegítő bevonását vállalták.

 

II. A tehetségsegítő hagyományok őrzése és gazdagítása

A 19 alpontba foglalt feladatokat 16 pályázati felhívás során valósítják meg a pályázók.

A köznevelést érintő legnépszerűbb pályázati körök:

  • „Az általános iskola, középiskolai, szakiskolai, kollégiumi, valamint a kulturális intézményekben működő tehetséggondozó műhelyek támogatása”.
  • „A hagyományokkal rendelkező és az új általános iskolai, gimnáziumi, szakközépiskolai, és szakiskolai tanulók számára meghirdetett, országos, felmenő rendszerű tehetséggondozó tanulmányi és művészeti versenyek megrendezésének, továbbá hazai tanulók/fiatalok és csapatok nemzetközi versenyeken való részvételének támogatása”.
  • „A matematikai, a természettudományos és a műszaki, informatikai kompetenciák, valamint a szakmatanuláshoz szükséges kompetenciák erősítése a köznevelési intézményekben”.
  • „A tehetséges fiatalok felkészítését végző, kiváló programmal dolgozó alapfokú művészetoktatási intézmények támogatása”.

Először került meghirdetésre „A magyar kulturális örökség megőrzését, a hagyományok és a népi kultúra ápolását felvállaló tehetséggondozó programok támogatása” c. kiírás.

Szintén első alkalommal került meghirdetésre a tehetséges középiskolások felsőoktatási intézménybe történő bekerülését megelőző és azt követő, a felsőoktatási tehetséggondozásba való bekapcsolódását segítő „Tehetségútlevél Program” c. felhívás. A pályázati felhívásokon túl az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT) az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet támogatásával elindította a Tehetségútlevél Programot. A Program célja, a középiskolai tanulmányok során már azonosított és a felsőoktatásba felvételt nyert tehetséges fiatalok számára biztosítsa, hogy felsőfokú tanulmányaik kezdetétől részt vehessenek a tudományos diákköri tevékenységben. Kiépült az OTDT online adatkezelő rendszere, mely az országszerte megrendezésre kerülő intézményi TDK-konferenciák, az OTDK, a Pro Scientia Aranyérem és a Tehetségútlevél programok támogatására szolgál. (https://online.otdk.hu/)

A felsőoktatási intézményekben folyó tehetséggondozást ebben az évben is egyrészt „A felsőoktatásban működő minősített szakkollégiumok támogatása”, másrészt „Az Országos Tudományos Diákköri Tanács által elismert TDK-műhelyek támogatása” c. pályázatok segítik.

 

III. Az egyenlő hozzáférés biztosítása a tehetségsegítés területén, az értékalapú társadalmi mobilitás elősegítése

Az alábbi pályázatok megvalósítása folyik jelenleg:

  • „Roma és szociokulturálisan hátrányos helyzetű fiatalok tehetségfejlesztésének, a mentorálást végző pedagógusok továbbképzésének és különböző szervezetek együttműködésének támogatása”.
  • „A fogyatékkal élő tanulók, integráló környezetben megvalósuló tehetségsegítő programjainak megvalósulását, tehetségsegítő szolgáltatásokhoz történő hozzáférésének és a fogyatékkal élő fiatalokat fejlesztő szakemberek tehetségsegítővé válásának támogatása”.
  • „Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, az otthont nyújtó ellátásban, továbbá utógondozói ellátásban részesülő fiatalok intézményi és integráló környezetben megvalósuló tehetségsegítő szolgáltatásokhoz való hozzáférésének, valamint az ezen fiatalokkal foglalkozó szakemberek képzésének támogatása”.

A fentieken túl a roma szakkollégiumok által megvalósított pályázatok is szolgálják mind a roma, mind a szociokulturálisan hátrányos helyzetű fiatalok számára integráló környezetben megvalósuló tehetségsegítő programjainak megvalósítását.

 

IV. A tehetségek és a tehetségsegítő személyek megbecsülése

Első alkalommal került sor a „Bonis Bona – A Nemzet Tehetségeiért” életműdíjak átadására az Európai Tehetségnap keretében 2014. március 25-én. A hét életműdíjast, akik több évtizeden át tartó, példaértékű tehetséggondozó munkájuk elismerésért részesültek a díjban, az Új Köznevelés című havilap 2014. áprilisi száma is bemutatta (31-37. oldal). Az ünnepségen további 56 pedagógus, tehetséggondozó, tehetségsegítő szakember is elismerésben részesült.

2014. május 30-án került sor az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2013/2014. évi díjkiosztó ünnepségére, ahol negyvenkilenc pedagógus, oktató részesült sok éves eredményes tehetséggondozó munkájáért a Nemzeti Tehetség Program által alapított „Bonis Bona – A Nemzet Tehetségeiért” elismerésben.

 

V. A tehetségtudatos és tehetségbarát társadalom kialakulásának elősegítése

A 4 alpontba foglalt feladatokat 4 pályázati felhívás során valósítják meg a pályázók. A Nemzeti Tehetség Program célkitűzéseit népszerűsítő ismeretterjesztő rendezvények szervezése, tanulmányok, tanulmánykötetek megjelenése, a Nemzeti Tehetség Program, valamint a legkiválóbb tehetséggondozó személyek, programok, közösségek és az esélyegyenlőséget célzó tehetséggondozó programok bemutatása, a tehetségsegítő tanácsok működésének támogatása mellett a tehetséggondozás területén a felsőoktatásban részt vevő hallgatók bevonásával végzett kutatómunka is segíti az eredmények társadalmi hasznosulását.

 

VI. Hazai és határon túli magyar tehetségfejlesztő közösségek nemzeti együttműködésének segítése

A 6 alpontba foglalt feladatokat 5 pályázati felhívás során valósítják meg a pályázók.

A sokrétű pályázati felhívások közül figyelemre méltó, hogy 2014-ben 300 külhoni, magyar nyelvű oktatásban résztvevő, kiemelkedően tehetséges, szociálisan hátrányos helyzetű tanuló részesült Ady Endre-ösztöndíjban. A határon túli tehetségsegítő tanácsok működését, a tehetségpontokban működő műhelyek munkáját is támogatja a Program.

 

VII. A magyar tehetségsegítés eredményeinek az Európai Unió tagállamaival és más államokkal való megismertetése

A Budapesti Európai Tehetségközpont működésének támogatása teszi lehetővé a magyar tehetségsegítés eredményeinek megismertetését elsősorban az Európai Unióban.

A Nemzeti Tehetség Program eredményeinek bemutatására az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet kampányt szervezett „A tehetség kötelez – Minket, hogy támogassuk!” címmel. Az idei kampány szlogenje „Adónk 1%-át a tehetségekért, a jövőért!” volt. 2014. február 25-én, kedden került megrendezésre a Nemzeti Tehetség Program nyitó sajtótájékoztatója a Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Kutatóközpontjában. „Értékek és dimenziók a Kárpát-medencei magyar köznevelésben – Az együttműködés keretei és lehetőségei” címmel megrendezett műhelykonferencia-sorozatban először Budapesten, majd hét határon túli településen (Szabadka, Komárom, Kolozsvár, Marosvásárhely, Lendva, Beregszász, Eszék) mutattuk be a Nemzeti Tehetség Program eredményeit.

Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet megalapította az Év Talentuma Díjat, melyet először 2013. június 14-én, a Tehetségpark rendezvényének keretében adtak át művészet kategóriában Kalányos Melindának, tudomány kategóriában Szabó Attilának, sport kategóriában Valkusz Máténak.

2014. május 16-án a Nemzeti Színház Kaszás Attila-termében immár második alkalommal kerültek a díjak átadásra. A díjátadó ünnepséget egy mini-konferencia előzte meg, melyen a Bessenyei György Gimnázium és Kollégium, a Szín és Vonal Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, a Weiner Leó Zenei Alapfokú Művészeti Iskola és Zeneművészeti Szakközépiskola és az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet munkatársai ismertették a Nemzeti Tehetség Program sikereit. A konferenciával párhuzamosan a Nemzeti Színház adott otthont a Nemzeti Tehetség Program eredményeit bemutató kiállításnak.

A díjátadó ünnepségen tehetséges fiatalok mutatták be sokszínű produkcióikat. Énekek, táncok, hangszeres előadások követték egymást. A bírálóbizottság – melynek tagjai Dr. Hoffmann Rózsa köznevelésért felelős államtitkár, a Nemzeti Tehetségügyi Koordinációs Fórum elnöke; Dr. Kaposi József főigazgató (OFI); Gubik Petra színművész, a Sugarloaf együttes énekese; Benedek Tibor a férfi vízilabda válogatott szövetségi kapitánya és Horváth Gyula egyetemi adjunktus, a Masat-1 projektmenedzsere voltak – három kategóriában értékelte a Nemzeti Tehetség Programban részt vevő jelölteket. Művészet kategóriában Fodor Mátyás, szólótáncos, tudomány kategóriában Zsombori Balázs, a PictoVerb nevű verbális kommunikációt segítő applikáció feltalálója; míg sport kategóriában Makra Noémi, békéscsabai tornász vehette át a díjat. Az egyedi bronzszobrokat Farkas Flóra és Jenei Szilveszter, a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola végzős diákjai készítették.

„Az a feladatunk, hogy olyan eszközökhöz segítsük a gyerekeket, amelyek segítségével reménnyel és várakozással indulnak neki a jövőnek.” (Hannele Niemi)

A honlapon található adatbázisban lévő tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művek elektronikus továbbhasznosítását előzetes írásbeli engedélyéhez köti. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést kifejezetten megtiltja.