1. A kerettantervi projektelem indokoltsága, illeszkedése az Európai Uniós fejlesztési célokhoz 

A projekt célja a tartalmi szabályozás felülvizsgálatának, a Nemzeti alaptanterv (továbbiakban: NAT) átdolgozásának mentén, a makro- és mikro szintű szabályozási eszközök összehangolásának fejlesztési támogatása, kapcsolódó tartalmai szabályozók, főként a kerettantervek és helyi tantervek áttekintésével, elemzésével, illetve hozzájárulás ezen tartalmi szabályozók átdolgozásához szakmai javaslatok megfogalmazásával.

A tartalmi szabályozók átdolgozásának egyik fő célja a nemzeti és az Európai Uniós kiemelt fejlesztési célok szinergiájának biztosíthatósága érdekében, hogy a kompetenciafejlesztési elvárások és tartalmak összhangba kerüljenek a közműveltségi tartalmakkal és a kimeneti követelményekkel, valamint, hogy az iskola világában a kompetenciafejlesztés és az ismeretátadás tanórai szinten is komplex és kiegyensúlyozott folyamatban valósulhasson meg, illetve hogy ezen célkitűzések a kerettantervekben is megjelenjenek. Fontos célként jelenik meg a projektben az az uniós elvárás is, hogy a közoktatás tartalmi követelményrendszerében és fejlesztésében hangsúlyosabb szerepet kapjon a gyakorlatorientált ismeretek, a természettudományos tudás, valamint az életviteli kompetenciák (egészségre nevelés, testmozgás, pénzügyi, gazdálkodási, vállalkozási ismeretek) fejlesztése. Továbbá hogy ezek az ismeretek és kompetenciák kereszttantervi módon hassák át a tanulási, tanítási folyamatokat, az iskolai pedagógia gyakorlatot, egyszerre biztosítva a tartalmi követelményrendszer egységességét, ugyanakkor teret engedve a differenciált oktatási szükségletek érvényesülésének.

A kerettantervi projekt fejlesztései építenek a tartalmi fejlesztésben releváns korábbi K+F+I eredményekre (például a NAT-hoz illeszkedő kulcsfogalom-rendszer, kulcskompetencia-térkép), illetve a megelőző fejlesztési szakasz intézményfejlesztési pályázatainak tapasztalataira és figyelembe veszik a NAT átdolgozásának prioritásait, különösen a NAT küldetésének újradefiniálását, a kulcskompetenciák és a kiemelt fejlesztési területek kiegészítését, új tantárgyközi ismeretkörök megjelenését és a közműveltség értelmezését. Az eredményeket a fejlesztés felhasználja és érvényesíti a közoktatás különböző szakaszai és iskolatípusai számára készülő kerettantervekben, ugyanakkor reflektál az átdolgozás alatt álló, megújuló Nemzeti alaptanterv célkitűzésrendszerére, illetve az ott megfogalmazódó közműveltségi tartalmakra, ezzel megteremtve az új oktatással szembeni elvárások, új tartalmak és a hagyományos diszciplínák kiegyensúlyozottabb viszonyát, valamint megteremtve annak lehetőségét, hogy a képességek, készségek, kompetenciák fejlesztése a műveltségi tartalmakba ágyazódva valósulhasson meg. Az azonos képzési szakasz, illetve iskolatípus számára készülő kerettantervek a tantárgyi rendszer felépítésében, a tantárgyi rendszerhez javasolt óraszámokban, illetve további tartalmi prioritásokban térnek el egymástól, választási lehetőséget kínálva fel a kerettantervek alkalmazóinak az intézményi adaptációra, ugyanakkor lehetővé teszik azt is, hogy az intézmények választása szabályozott keretek között történjen. Továbbá megteremtődjenek a később kidolgozandó tantárgyi követelménystandardok alapjai.

 

2. A kerettantervi projektelem szerkezete, feladatai

A kerettantervi projektelem 2 ütemben valósítható meg.

Az első ütem a fejlesztés megalapozásához szükséges K+F+I tevékenységeket, a tartalmi szabályozás átdolgozott koncepcióját és a kerettantervek iskolatípusonkénti cél- és feladatrendszerének, valamint a tantárgyi rendszerek kialakítását célozza, míg a második ütem a kerettantervi csomagok részletes kidolgozására irányul. 2012. február 29.-ig az első szakasz megvalósítására van lehetőség.

A kerettantervi fejlesztési projektelem első szakaszában szükséges a különböző iskolaszakaszokra vonatkozó kerettantervek küldetésének a lehető legpontosabb megfogalmazása. Fontos eleme a koncepció kialakításának, hogy erősítse a nevelésközpontúságot, az értékátadást és a kulcskompetenciák fejlesztését. Lényeges szempontja a kerettantervek elkészítésének, hogy definiáljon olyan eszközjellegű elemeket, amelyek hatékonyan támogatják az eredményes nevelési-oktatási gyakorlatot. A kerettantervek fontos kérdése továbbá az, hogy az eltérő képességű, ambíciójú (vagy az SNI) tanulók oktatásához széleskörű eszköztárat biztosítson a pedagógusok számára, illetve az oktatási intézmények helyi sajátosságainak érvényesülésére adjon lehetőséget.

A tantervek kidolgozásában helyet kell kapniuk a korszerű tanulási elméleteknek, a különböző pedagógiai eljárásoknak, és ugyanakkor figyelemmel kell lenni a tanulók életére, környezetére (egészséges életmód, környezettudatos magatartás, tudatos médiafogyasztás és fogyasztóvédelmi ismeretek) közvetlenül ható tartalmakra is.

A kerettantervek lényeges eleme a tantárgyi rendszer és a hozzákapcsolódó óraszámstruktúra, hiszen az egyes tartalmak oktatásához szükséges óraszám meghatározása az egész oktatási struktúrára fontos hatással van. A kerettantervek nélkülözhetetlen részei továbbá a továbblépéshez szükséges követelmények, valamint a szükséges taneszközök megjelenítése is.

A tanterveknek jelentős szerepe van abban, hogy meghatározza, hogy a tanulási folyamat során egyes nevelési célok, mint pl. a társadalmi szolidaritás, az önkéntesség gyakorlata, hogyan épüljenek be az oktatás napi gyakorlatába. A kerettantervek fontos részét képezik a sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztését elősegítő módszerek meghatározása is.


A fejlesztési projektelem első ütemében 4 alprojekt azonosítható:

  • 2.1. A tartalmi szabályozók struktúrájának vizsgálata, koncepcióalkotás;
  • 2.2. A jelenlegi érvényes és hatályos kerettantervek tartalmi, módszertani elemzése;
  • 2.3. A jelenleg érvényes kerettantervek intézményi implementációs gyakorlat vizsgálata;
  • 2.4. A kialakítandó új kerettantervek közös tartalmi és szerkezeti elemeinek kialakítása.

Minden egyes alprojekt eredményei konkrét, jól definiálható produktumokat jelentenek, ebben az értelemben jól elkülöníthetőek egymástól az egyes tevékenységcsoportok. Ugyanakkor a tervezett kerettantervi csomagok figyelembe vétele minden alprojekt megvalósítása során közös elem lesz.

 

A tervezett 10 kerettantervi csomag és az alprojektek:

  Kerettantervi
csomagok
1. alprojekt 2. alprojekt 3. alprojekt 4. alprojekt
1 1-4. évfolyam x x x x
2 5-8. évfolyam x x x x
3 8 osztályos gimnázium x x x x
4 6 osztályos gimnázium x x x x
5 4 osztályos gimnázium x x x x
6 Szakközépiskola x x x x
7 Szakiskola x x x x
8 Nemzetiségi iskolák x x x x
9 Két tanítási nyelvű iskolák x x x x
10 SNI tantervek x x x x


Ezzel a mátrix jellegű felépítéssel biztosítható, hogy már az előkészítő szakaszban a fejlesztést megalapozó K+F+I tevékenységek megfelelő inputot nyújtsanak a tervezett 10 kerettantervi csomag cél és feladatrendszerének, tartalmi kereteinek kialakításához, valamint ezáltal teremthető meg az egyes tantárgyi kerettantervek egymásra épülése és átjárhatósága, az egyes nevelési-oktatási szakaszok koherenciája.


2.1. A tartalmi szabályozók struktúrájának vizsgálata, továbbfejlesztési koncepció alkotása alprojekt

Az alprojekt célja a jelenlegi tartalmi szabályozók rendszerének áttekintése, megfelelőségének vizsgálata, a kerettantervi fejlesztés koncepcionális megalapozása.

Elvárt eredménye egy elemző tanulmány a tartalmi szabályozók jelenlegi rendszeréről, valamint javaslat a szabályozók rendszerének az elemzés során azonosított pontokon való módosítására. Koncepció a kerettantervi továbbfejlesztés irányira, elemeire.


Az alprojekt során szükséges elemezni a jelenlegi tartalmi szabályozást:

  • milyen elemekből áll jelenleg a tartalmi szabályozás rendszere?
  • milyen hatással volta a HEFOP-os/TÁMOP-os fejlesztések a tartalmi szabályozók rendszerére?
  • a tartalmi szabályozók szintjei – kerettanterv, helyi tanterv, programtanterv - milyen szinergiát, koherenciát mutatnak egymással?
  • a tartalmi szabályozók szintjei – kerettanterv, helyi tanterv, programtanterv – milyen szerepet töltenek be jelenleg és javaslat kidolgozása a funkciók átrendezésére,
  • a jelen szabályozási rendszer céljai mennyiben épülnek egymásra, mely pontokon javasolt a módosításuk a jelenleg zajló NAT felülvizsgálat tükrében?
  • a tartalmi szabályozók mennyiben szolgálják az oktatáspolitikai célkitűzések megvalósítását?
  • vannak-e túl- vagy alulszabályozott területek a tartalmi szabályozók rendszerében?
  • a kerettantervi akkreditáció keretei megfelelőek-e?


A kerettantervek továbbfejlesztéséhez szükséges meghatározni, hogy:

  • milyen viszonyban állnak az oktatás központi és helyi alapdokumentumaival?
  • hogyan viszonyul a létező, illetve tervezett iskolaszerkezethez?
  • melyek a deklarált céljai?
  • mely iskolatípusban, mely korosztály oktatására készül?
  • milyen hazai és nemzetközi szakmai előzményei vannak?
  • milyen tananyag-tervezési struktúrában helyezi el a tananyagot


2.2. A jelenleg érvényes kerettantervi választék tartalmi elemzése, alprojekt

Az alprojekt célja a jelenleg érvényes kerettantervi választék tartalmi elemzése, policy-javaslatok és fejlesztési javaslatok megfogalmazása.

Elvárt eredménye a jelenleg érvényes 67 db (OH 2011. Június) kerettanterv elemzésére épülő elemző tanulmány, a kerettantervi fejlesztéssel kapcsolatos policy- és fejlesztési javaslatok, valamint folyamatos szakmai reflexió a NAT-átdolgozás munkálataihoz.


A jelenleg érvényes kerettanterveket több szempontból szükséges elemezni:

  • mely területeken, milyen mértékben támogatja a kulcskompetenciák fejlesztését, és mely területeken vannak hiányosságok a kompetenciafejlesztésben?
  • a jelenlegi kerettantervek milyen mértékben biztosítják a közműveltségi tartalmak közvetítésének és a kulcskompetenciák fejlesztésnek komplexitását? Hiányterületek azonosítása és javaslattétel.
  • a NAT átdolgozás tartalmi változtatásai milyen módosítással járnak a kerettantervekre nézve?
  • milyen kapcsolódási pontok vannak a kimeneti követelményei és a középiskolai kerettantervek között?
  • az esetleges óraszám módosulások milyen tartalmi változtatást tesznek szükségessé a kerettantervekben?
  • milyen mértékben biztosítják a kerettantervek az iskolafokozatok közötti kapcsolódást, a tanulói továbbhaladás sikerességét?
  • egyes tantárgyak tartalma, szerkezete milyen mértékben felel meg a korszerű tantervekkel szembeni elvárásoknak?


2.3. A jelenleg érvényes kerettantervek intézményi implementációs gyakorlat vizsgálata

Az alprojekt célja annak vizsgálata, hogy a tartalmi szabályozók, de különösen a kerettantervek hogyan épülnek be az intézmények helyi tantervébe, pedagógiai gyakorlatába.

Elvárt eredménye kutatási jelentés és összegző tanulmány az iskolatípusonként elvégzett vizsgálatról, javaslat megfogalmazása a kerettantervek intézményi adaptációs folyamatára.

Az alprojekt során a kerettantervi adaptációt és a helyi tanterveket a tervezett 10 kerettantervi csomag iskolatípusaiban szükséges vizsgálni:

  • az intézmények milyen szempontok alapján választanak kerettantervet?
  • milyen jó gyakorlatok azonosíthatóak az adaptációra?
  • a helyi tantervek vizsgálata mennyiben igazolja a kerettantervek alkalmazását?
  • mennyiben támogatják a tartalmi szabályozók, különösen a kerettanterv és a helyi tanterv a helyi pedagógiai gyakorlat érvényesülését?
  • a jelen kerettantervi szabályozás és a helyi tantervi szabályozás milyen módon érvényesül a napi gyakorlatban?

Az alprojekt a feltárt vizsgálati eredmények alapján fejlesztési és tartalmi javaslatokat fogalmaz meg az egyes kerettanterv csomagok kidolgozásához, illetve átdolgozásához, valamint a választható óratervi hálók kialakításához.

 

2.4. Kerettantervi csomagok kialakítása alprojekt

Az alprojekt célja, hogy kialakításra kerüljön az átdolgozott, kiegészített új Nemzeti alaptanterv alapján a 10 db kerettantervi csomag szakmai koncepciója, amely biztosítja az irányítás szintjén az egységes szabályozást, az alkalmazók részére pedig a szabályozott választás lehetőségét.

Elvárt eredménye 10 db kerettantervi szakmai koncepció az alábbi szerkezetben:

  • Bevezetés, sajátos köznevelési funkciók bemutatása
  • Az adott iskolafokozat/típus céljainak, feladatainak bemutatása
  • A tantárgyi rendszer bemutatása és az óraszámok meghatározása
  • A helyi adaptáció feladatainak bemutatása, így különösen:
    • a tantárgyi rendszer kialakításának szabályai;
    • a tankönyvek és taneszközök alkalmazásának elvei és gyakorlata;
    • a tanulók értékelésének elvei és gyakorlata;
    • a szükséges pedagógus-továbbképzések.

 

Az alprojektek közül az első három elemzésekkel, empirikus kutatásokkal alapozza meg a negyedik alprojektben létrejövő fejlesztést.

A kerettantervi fejlesztési projekt biztosítja, hogy a kerettanterv jövendő alkalmazásával egyúttal minőségi intézményfejlesztési prioritások is érvényesüljenek, továbbá valamennyi műveltségterületen/tantárgyi területen emelkedjen a pedagógiai tervezés minősége mellett a tanórák színvonala is, továbbá biztosítható lesz a korábbi intézményi fejlesztések eredményeinek fenntarthatósága az új köznevelési szakpolitikai elvárásokhoz igazítva.

A tantárgyi tantervek részletes kidolgozása azonban már a második ütem feladata lesz.

A kerettantervi fejlesztési projektelem emberi erőforrásigényét az OFI munkavállalói köréből illetve egyes K+F+I tevékenységek esetén külső erőforrás bevonásával kívánjuk biztosítani. A feladatok 200 millió Ft forrásbevonás terhére valósulnak meg.

 

3. A projektelem kapcsolódása a TÁMOP 3. pályázati konstrukcióihoz

A projektelem előfeltétele a TÁMOP 3.1.2. konstrukció megvalósításának, illetve a TÁMOP 3.1.4., TÁMOP 3.1.5., konstrukció keretében megvalósuló fejlesztéseknek, továbbá közvetetten a TÁMOP 4.1.2. konstrukció kimeneti eredményeinek is.

A honlapon található adatbázisban lévő tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művek elektronikus továbbhasznosítását előzetes írásbeli engedélyéhez köti. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést kifejezetten megtiltja.