wadmin | 2009. jún. 17.

Singer Péter

Szövegértés

Bevezetés

E programcsomag egyik alapvető célja gyakorlati segítséget nyújtani a tanároknak abban, hogy a tanulók szövegértési készségét minél magasabb szintre emelhessék és ezáltal elősegítsék a tanulók különböző tantárgyakban való előmenetelét. Nyilvánvaló, hogy a második esély programcsomag (MEP) többi elemével a szövegértés szoros összhangban áll.

A szövegértés mint készség kulcsfontosságú a tanulók iskolai tanulmányainak eredményes elvégzéséhez, valamint – és ez talán az előzőnél is lényegesebb – a mindennapi életben való sikeres eligazodáshoz. Nyilván hosszan lehetne értekezni a szövegértés és az olvasási kedv összefüggéseiről, illetve az olvasás vagy annak hiánya pszichikai és társadalmi következményeiről.

A középiskolai tanulás elképzelhetetlen különböző témájú, tartalmú és nehézségű szövegek olvasása, feldolgozása, mélyebb megértése nélkül. Az utóbbi időben világossá vált, hogy az alapképzésben az olvasás technikáját elsajátító tanulókról a középiskolában vagy a szakiskolában elég hamar kiderül, hogy komoly gondokkal küzdenek már az egyszerűbb szövegek megértésekor is. Nyilvánvalóvá vált, hogy a tanulási kudarcok egyik oka, hogy a tanulók nem tudnak mit kezdeni a tanulásuk során eléjük kerülő szövegekkel. A tanulás leküzdhetetlen akadályát képezik a szövegértésben mutatkozó hiányosságok, melyek felszámolása nélkül egyetlen tantárgy megtanulásában sem lehet eredményt elérni, így feltétlenül szükségesnek látszik, hogy az iskola a korábbinál nagyobb segítséget nyújtson a tanulóinak a szövegértés fejlesztésében.

A szövegértés fejlesztésének gyakorlati lépései

A szövegek feldolgozásához elsőként világos kell hogy legyen, hogy az osztály egyes tagjai milyen szinten állnak a szövegértés területén. Ennek a felmérésnek az első lépése az év eleji szövegértési feladatlap kitöltetése az osztállyal, majd pedig ennek személyre szabott értékelése. A feladatlap értékelése során világossá válik, hogy melyik tanuló milyen szinten áll, illetve milyen hiányosságai vannak, melyek a fejlesztendő területek és lépések. Valószínűnek tekinthető, hogy az osztály tagjai különböző szinten állnak majd, és ehhez kell igazítani a fejlesztés menetét is.

A szöveggyűjtemény különböző nehézségű szövegeket tartalmaz, de a legbonyolultabb szövegekhez is lehet olyan kérdéseket szerkeszteni, hogy a különböző szinten álló tanulók is tudjanak vele dolgozni. Nagyon fontos, hogy a szöveggel kapcsolatban felmerült minden kérdés tisztására kerüljön, vagy úgy, hogy a tanulók megbeszélése nyomán válik egyértelművé, vagy úgy, hogy a tanár adja meg a választ. Nem maradhat meg nem válaszolt kérdés.

Lényeges módszertani kérdés, hogy betartsuk a fokozatosság elvét, azaz kis lépésekben haladjunk az egyszerűbbtől a bonyolultabb feladatokig, szövegekig. Ügyelni kell arra, hogy minden diák előtt – még akkor is, ha csoportmunkában dolgoznak – ott legyen az adott szöveg.

Az itt található szövegek egyfajta mintát jelentenek, igyekeztünk a minél szélesebb téma, stílus és nehézségi fokú palettáról példákat válogatni. A szövegértési órákon feldolgozásra javasolt szövegek gyűjteményén kívül természetesen bármely más szöveg is használható. A szövegekhez kapcsolódó kérdések megalkotásának egyik nagyon fontos szempontja, hogy a válaszok az adott szövegben megtalálhatók legyenek. A szövegen kívüli összefüggéseket a feladat megoldását követő megbeszélésen lehet bemutatni, és ezzel szükség esetén az adott szöveget új dimenzióba is lehet emelni.

  1. Szövegértési feladatok elvégeztetése
  2. A feladatlapok személyre szóló értékelése
  3. A szövegértési gyakorlatok végzése, ezek ellenőrzése, értékelése
  4. A szöveggel kapcsolatos kérdések megbeszélése, esetleg vitája

A kivitelezés lehetséges módjai:

  • frontálisan egyéni munkával, majd közös szövegfeldolgozás, -ellenőrzés, a megoldások összevetése, értékelése;
  • csoportmunkában – csoportonként külön szövegekkel, ekkor a 2-4 fős csoport közös feladatmegoldást végez;
  • preparálatlan (szómagyarázat nélküli) szövegek feldolgozása – segítségül felhasználható eszközök: szótárak, internet (ezek használatának gyakorlása);
  • preparált (szómagyarázatokkal ellátott) szövegek feldolgozása;
  • hosszabb szövegekből vázlat készítése egyéni és csoportmunkában is lehetséges;
  • egyes szöveg jelentésével, tartalmával kapcsolatos vita, tapasztalatok megosztása.

1. Minták

Egy egyszerűbb szöveg háromszintű szövegértési kérdésekkel

(1) A német külügyminisztérium meghirdette az „Európa Rádió 2020” című projektet, amelynek célja, hogy határokon átnyúló ifjúsági párbeszéd induljon meg a kibővült Európával kapcsolatos elvárásokról, kihívásokról és prioritásokról. (2) Németországból és más EU-tagállamokból, valamint a tagjelölt Bulgáriából és Romániából 15–24 év közötti fiatalok pályázhatnak a táborban való részvételre saját készítésű pályaművekkel Európa jövőjéről. (3) A projekt munkanyelve a német. (4) Olyan internetes ötletversenyről van szó, amely július végéig tart. (5) Ezt követően a kiválasztott pályázók 2005. szeptember 18–22. között a berlini Gyermek-, Ifjúsági és Családközpontban európai ifjúsági táborban vehetnek részt.

I. Alapszint

  1. Melyik állam írta ki az „Európa Rádió 2020” című pályázatot?
  2. Miről fog szólni az internetes ötletverseny?
  3. Meddig tart a projekt első része?
  4. Mit jelent itt a „tagjelölt” szó?

II. Középszint

  1. Fogalmazza meg saját szavaival a projekt célját!
  2. Milyen nyelven kell jól tudnia egy pályázónak?
  3. Van-e a szövegben különbség a projekt, a pályázat és a verseny szavak között? Ha igen, írja le a különbséget!
  4. Keressen rokon értelmű szavakat az „ötletverseny” szóra?

III. Magas szint

  1. Hány ország fiataljai vehetnek részt a projektben?
  2. Mi a különbség az „elvárások” és a „kihívások” között?
  3. Az internet milyen szerepet játszik a projektben?
  4. Mi lehet a német külügyminisztérium közvetett célja a projekttel?
Egy tankönyvi szöveg háromszintű szövegértési kérdésekkel.

(1) A bécsi udvart a tavasszal elszenvedett kudarcok késztették arra, hogy támogatást kérjen „Európa csendőrétől”, a cári Oroszországtól. (2) I. Miklós cár 1849. május 9-én ünnepélyes nyilatkozatban jelentette be, hogy az orosz seregek elindultak a magyar forradalom leverésére. (3) Magyarország sorsa ezzel megpecsételődött. (4) Paszkievics tábornagy vezetésével 200 ezer orosz katona vonult az ország ellen. (5) A 132 ezres magyar hadseregnek így az osztrák erőkkel együtt 370 ezer katonával kellett szembenéznie. (6) A császári csapatok élére a kitűnő, de kegyetlen katona hírében álló Julius von Haynau került, akit itáliai rémtettei miatt „bresciai hiénának” neveztek.

I. Alapszint

  1. Melyik két ország hadserege ellen harcolt a magyar sereg?
  2. Melyik hadsereg vezetője lett a „bresciai hiéna”?
  3. Mit jelent a 3. mondatban a „megpecsételődött” szó? Válassza ki a helyes választ és húzza alá!
    1. Magyarország hivatalos iratot kapott Oroszországtól
    2. Magyarország számára nem maradt esély
    3. Az osztrák császár lepecsételt levélben megadásra szólította fel a magyarokat
  4. Hány fős volt az osztrák hadsereg?
  5. Melyik ország uralkodója volt I. Miklós?

II. Középszint

  1. Mekkora túlerőben volt a két hadsereg a magyarokkal szemben?
  2. Miért kért segítséget Ausztria Oroszországtól?
  3. Hol szerzett magának „hírnevet” Haynau?
  4. I. Miklós nyilatkozata egy befejezett tényt vagy egy szándékot tartalmazott?
  5. Mi volt Ausztria és Oroszország közös célja?

III. Magas szint

  1. I. Miklós miért „ünnepélyes” nyilatkozatot tett?
  2. Mi jelent az „Európa csendőre” kifejezés?
  3. Soroljon fel még 3 uralkodói címet a cár és a császár mellett!
  4. Mit gondol, milyen lehetőségei maradtak a magyar politikai és katonai vezetésnek?
Egy szépirodalmi szöveg háromszintű szövegértési kérdésekkel és szómagyarázattal

A keretben olvasható Mikszáth-szöveg megértését a következő elemek nehezítik:

  • a szöveg egy hosszabb műből kiragadott részlet, amiből az következik, hogy a szövegrészlet teljes megértéséhez a mű ismerete lenne szükséges, ugyanakkor a szöveg 12 mondatával kapcsolatban mégis lehetséges értelmezési feladatokat adni;
  • a szövegben Mikszáth korának politikai jellemzői fordulnak elő;
  • a szöveg több idegen szót tartalmaz;
  • néhány szó esetében a mai, hétköznapi nyelvhasználattól eltérő jelentést alkalmaz;
  • a szöveg jellegzetes mikszáthi stílusa a mai olvasó számára már-már idegenül hat;
  • Mikszáth iróniája és mondanivalója a mai köznyelvtől némileg távol áll.

A nehézségek ellenére ezt a szöveget két ok miatt érdemes felhasználni:

  • a szöveg valamilyen szinten érthető minden tanuló számára;
  • a szövegből új információk (idegen szavak jelentése; kultúrtörténeti elemek) nyerhetők.

A feldolgozási mód javasolt lépései:

  1. A tanulók olvassák el szöveget, húzzák alá a nem értett szavakat, kifejezéseket.
  2. Beszéljék meg ezeket a kifejezéseket úgy, hogy ne a tanári magyarázat, „definíció” adja meg a nem ismert szavak jelentését, hanem a tanulók egymásnak magyarázva vezessék rá egymást a jelentésekre, természetesen a tanár ellenőrzésével, irányító kérdéseivel. A tanár ügyeljen azonban arra, hogy a szövegértési feladatokra előre ne akarjanak válaszokat keresni. Aki számára nem elegendő a megbeszélés, az az alábbi szómagyarázat segítségével tisztázhatja a szöveg megértéséhez szükséges szavakat.
  3. A szavak, kifejezések tisztázása után ismét olvassák el a szöveget.
  4. A tanulók olvassák el a három különböző nehézségi szintű kérdéssort, és mindenki válassza ki, hogy melyik szintű kérdésekre tud válaszolni. Azt a szintet érdemes választani, amelyik alatti szinten minden kérdésre szóban azonnal tud válaszolni. Azokkal a kérdésekkel foglalkozzon, amelyekhez újra el kell olvasnia a szöveget és töprengenie kell a pontos feleleten.
  5. A tanár kérjen pontos és részletes, mondatokban megfogalmazott válaszokat.
  6. Beszéljék meg, értékeljék közösen a megszületett válaszokat. A tanár észrevételeivel segítse, hogy mindenki reális önértékelést adjon saját munkájáról.

Az alábbi szómagyarázatot akkor érdemes felhasználni, ha a szöveg elolvasása utáni megbeszélés során még maradnak értelmezési problémák.

A szövegben található és a megértéshez szükséges idegen szavak és egyéb kifejezések magyarázata előfordulásuk rendjében:

klub – a társasági összejövetel színhelye, az azonos politikai párthoz tartozók találkozóhelye
szabadelvű – politikai irányzat, Mikszáth korában a Szabadelvű Párt volt a kormánypárt
kaptár – a szövegben a jelentése: a szabadelvű párt tagjai összejövetelének helye, alapvetően azonos a klub szó jelentésével, jelentéstöbblete: az állandó mozgás, a nyüzsgés képét idézi fel
Házban – a nagybetűvel írt szó a magyar országgyűlést, annak épületét, az ország házát jelenti
hallatlan – sohasem tapasztalt, rendkívüli
incidens – váratlan esemény, zavaró, kellemetlen eset
kikössön – belekössön
legrégibb – legrégebbi, legidősebb
mamelukok – eredetileg az egyiptomi szultánok rabszolgákból összeválogatott hűséges testőrségének tagjai, a szövegben (és a politikatörténetben) a kormányt engedelmesen támogató képviselők, politikusok
aberráció – eltérés, beteges eltévelyedés, hajlam
spártaiaknál – ókori, görög városállam lakói, akik katonai életmódjukról, erkölcsi tartásukról nevezetesek
precedens – előzmény, minta, irányadó eset, amely a későbbi esetekben hivatkozási alapul szolgál
eszméi – gondolatai, elképzelései, ötletei, elvei

(1) Magukkal vitték Zrínyit a klubba, ahol kivételesen nagy nyüzsgés-mozgás volt. (2) Tele volt az egész szabadelvű kaptár, mert reggel botrány történt a Házban. (3) Hallatlan incidens. (4) Mindenki meg van döbbenve. (5) Egy képviselő megbírálta a minisztert. (6) Bizonyosan megőrült. (7) Mert elképzelhetetlen, hogy józan ésszel valaki egy miniszterrel kikössön. (8) És még meg is bírálja. (9) A legrégibb mamelukok sem emlékeztek olyan aberrációra. (10) Mindenki sietett este a klubba, mert kíváncsiak voltak, mi fog történni. (11) A spártaiaknál nem volt törvény az apagyilkosságra, mert apagyilkosság ott soha elő nem fordult. (12) Itt se volt semmi precedens, mert soha még mameluk nem emelte szavát az ő miniszterének eszméi ellen.

Mikszáth Kálmán: Új Zrínyiász. Szépirodalmi Könyvkiadó, Bp., 1962. 169.

I. Alapszint

  1. Mennyire szokott nyüzsgő élet lenni máskor a klubban? Ezt honnan tudjuk?
  2. Mi történt az országgyűlésben, ami kiváltotta ezt a nagy felháborodást?
  3. Kire vonatkozik a 6. mondatban a „megőrült” szó? Válassza ki a helyes választ és húzza alá!
    1. Zrínyire,
    2. a miniszterre,
    3. arra, aki megbírálta a minisztert,
    4. egy mamelukra,
    5. az apagyilkosra
  4. Történt-e tényleg apagyilkosság?
  5. Fogalmazza meg saját szavaival, hogy mit jelent az, hogy „felemelte a szavát valami ellen”?

II. Középszint

  1. Mi okozta a megdöbbenést?
  2. Melyik szót tartja a legerősebbnek az esetre vonatkozók közül: botrány, incidens, belekötés, bírálat, aberráció? Miért?
  3. Keresse meg azt a mondatot, amelyik a szöveg kiindulási pontjául és egyben az egész szöveg magyarázatául is szolgál!
  4. Miért hozza szóba Mikszáth a spártaiakat?
  5. Próbálja meg egyes szám első személyben átírni ezt a szöveget, mintha egy mameluk képviselő lenne! Vigyázzon, hogy információ ne vesszen el, és új ne kerüljön bele!

III. Magas szint

  1. Van-e szerepe Zrínyinek ebben a részletben?
  2. Vesse össze az 5. és 6. mondatot! Magyarázza meg, hogy miért kelt ez feszültséget?
  3. A 11. mondat mire szolgál például?
  4. Miért pont apagyilkossággal hozza kapcsolatba Mikszáth az esetet?
  5. Fogalmazza meg a szöveg alapján, hogy mi Mikszáth véleménye kora politikai kultúrájáról!

A feladatok megoldása:

I.

  1. Nem szokott nyüzsgő élet lenni a klubban. Ezt az 1. mondat „kivételesen nagy nyüzsgés-mozgás volt” részéből tudjuk.
  2. Az országgyűlésen valaki megbírálta a minisztert.
  3. c)
  4. Nem történt.
  5. Nem ért vele egyet; ellenvéleményt hangoztat; tiltakozik

II.

  1. Az, hogy valaki meg merte bírálni a minisztert.
  2. Az aberráció beteges hajlamot jelent, ami az esetre vonatkoztatva azt jelenti, hogy csak nem normális ember cselekszik így.
  3. Ez az 5. mondat.
  4. Ezzel érzékelteti az eset példátlan voltát.
  5. Olyan mondatok helyesek, amelyek éppen annyi információt tartalmaznak, mint az eredeti szöveg, és következetesen alkalmazza az egyes szám első személyű fogalmazást.

III.

  1. Nincs.
  2. A két egyszerű mondat közül az első egy semleges tényközlő mondat, a második pedig az előző mondat alanyára utaló minősítés. A következtetést az olvasónak kell levonnia: aki a minisztert bírálja, az őrült. Ez nyilvánvalóan egy olyan abszurditás, amelyet az író a túlzás eszközeivel igyekszik alátámasztani. Minél jobban erősítgeti ezt, annál inkább világossá válik, hogy milyen lehetetlenséggel állunk szemben.
  3. Arra, hogy az addig példátlan esetre nincs szabály, nincs miért törvényt alkotni olyan dologra, ami nem szokott előfordulni.
  4. Egy szörnyű bűnténnyel állítja párhuzamba a miniszter megbírálását, ezzel a túlzással tovább erősíti a miniszter bírálatának lehetetlenségét és felháborító voltát.
  5. Mikszáth nem sokra becsülte a kormánypárti politikusokat, akik gyávák, nem mernek felszólalni a kormány tagjai, a vezetőik ellen, és ha valaki mégis megteszi, őrültnek tartják a többiek.

2. További szöveg- és kérdésminták

1.

Zsófi ötéves és a Gyermeklánc Óvodába jár. Legjobb barátnője a négy és fél éves Zsuzsi, akit egy kicsit jobban szeret, mint az ő testvérét, Ferikét, aki még csak hároméves. Zsófi testvérét is Ferikének hívják, és már 3. osztályos az általános iskolában. Zsófi 1 órakor ebédel. A csendes pihenő alatt nem szokott aludni, mert Zolival, a legjobb barátjával sokat nevetgél. Emiatt az óvó néni haragszik rájuk.

  • Hány óvodás szerepel a történetben Zsófin kívül? (3)
  • Ki az a Zsuzsi és mennyivel fiatalabb Zsófinál? (Zsófi barátnője, fél évvel)
  • Hogy hívják Zsófi testvérét? (Ferike)
  • Hogy hívják Zsófi barátját? (Zoli)

2.

Kálmán és barátnője, Margó a házasságukat tervezik. Pénteken délután elmentek az IKEA-ba. Kálmánnak nagyon tetszett a kék ülőgarnitúra, de Margó szerint ez a szín nem illik a nappali zöld polcaihoz. Margó inkább a sárga, fejtámlás székeket választotta volna, de Kálmán túl drágának találta. Ezután a szobabútorokhoz, majd az irodabútorokhoz mentek, ahol Kálmánnak megtetszett egy fekete bőrrel bevont forgószék. Ezután pihentek egy kicsit, kávét ittak és habos süteményt ettek. Az edények osztályánál Margó vett két sárga alátétet és három fehér műanyag főzőkanalat. Kálmán a kosárba tett egy piros fazekat is. A pénztárnál látták, hogy Sanyi, a szomszédjuk éppen kifizetett egy mintás zöld szőnyeget és két edényalátétet, pirosakat.

  • Hányféle sárga tárgyat említenek a történetben? (kettőt)
  • Miért nem tetszett Margónak a kék ülőgarnitúra? (mert nem illik a zöld polcokhoz)
  • Hogy hívták a szomszédot, és mit vacsorázott? (Sanyi, nem említi a szöveg)
  • Hányféle piros tárgy fordul elő a történetben? (kettő)

3.

Kati a hat hónapos ikrekkel, Andival és Eszterrel sétált a parkban. Találkozott a szomszédban lakó Lujzával és Péterrel, akik éppen segítettek leporolni kislányuk, Etelka nadrágját. Etelka és barátnője már iskolás, de ha együtt játszanak, gyakran veszekedés lesz a vége. Péter haragszik emiatt a barátság miatt, jobban szeretné, ha a lánya Kati legidősebb kislányával, Adéllal barátkozna. Kati nem szeretné ezt, mert Etelka kicsit neveletlen.

  • Mi történt Etelkával, és hogy hívják az édesapját? (poros a nadrágja, Péter)
  • Hány gyerek van Katinak? (Andi, Eszter, Adél)
  • Hogy hívták Etelka legjobb barátnőjét? (Nem említi a szöveg)
  • Mit szeretne Kati? (Adél barátkozását Etelkával)

4.

Az oxigén (O), a nitrogén (N) és a hidrogén (H) kémiai elemek. A szén (C) is elem, de nem szabad összekevernünk a barnaszénnel vagy a kőszénnel. Az emberi szervezet nagy részben ezekből az elemekből áll. A vas (Fe) vagy a cink (Zn) csak nyomokban találhatók meg a szervezetben, ezért nyomelemeknek hívjuk őket.

  • Milyen kémiai elemek szerepelnek a szövegben? (oxigén, nitrogén, hidrogén, szén, vas, cink)
  • Mi a vegyjelük ezeknek az elemeknek? [oxigén (O), nitrogén (N) hidrogén (H), szén (C); vas (Fe), cink (Zn)]
  • A szénnek milyen megjelenési formáit említi a szöveg? (barnaszén, kőszén)
  • Milyen nyomelemeket említ a szöveg? (a vas és a cink)

5.

A svájci autók nemzetközi jele CH, az ausztriaiaké pedig A. Néhány országnak egy betűből áll az autójele, pl. Németországnak D, Franciaországnak F, néhánynak pedig két betűből, pl. Anglia GB, Románia RO. Gyakran a rövidítés többet rejt, mint gondolnánk. Az FL például arra is utal, hogy Lichtenstein hercegség (Fürstentum), Hollandia jelzése, az NL pedig lefordítva alföldet jelent (Niederlande), Finnország autójeléből, SF pedig kiderül, hogy finnül Suominak hívják. Hasonlóképpen Spanyolország jele azért E, mert spanyolul Espana.

  • Hány ország neve szerepel a szövegben? (10)
  • Melyik ország nemzetközi autójelzése két betűs? (Svájc, Anglia, Románia, Lichtenstein, Finnország, Hollandia)
  • Melyik ország autóinak nemzetközi nevében szerepel az F? (Franciaország, Lichtenstein, Finnország)

6.

A bankkártyákat alapvetően két csoportba sorolhatjuk. Vannak betéti és hitelkártyák, ez utóbbin belül pedig költési kártyák, illetve áruhitelkártyák. A betéti kártyával a bankban vezetett számlánkon lévő pénzünket használhatjuk. A hitelkártyák egy, az ügyfél számára megállapított hitelkeretet tartalmaznak. Kiváltásukhoz az igazolványon túl határozatlan idejű munkaviszony, illetve a minimum nettó jövedelem igazolására (már minimumbérre is felvehető hitelkártya), telefon- vagy közüzemi számlakivonatra van szükség. Van olyan eset is, amikor óvadékra, vagyis saját lekötött pénzünkre veszünk fel hitelt.

A klasszikus hitelkártyánál a kamat felszámítására csak abban az esetben kerül sor, amennyiben a havi elszámolás időpontjáig a hitel összegét nem törlesztjük teljesen. Ha időben visszafizetjük, akkor a bank pénzét használtuk, míg a mienk lekötve kamatozott.

  • Milyen hitelkártyák léteznek? (költési kártyák és áruhitelkártyák)
  • Mire van szükség ahhoz, hogy hitelkártyát válthassunk ki? (igazolvány, határozatlan idejű munkaviszony, a nettó jövedelem igazolása, telefon- vagy közüzemi számlakivonat).
  • Miért jó, ha van hitelkártyánk? (a bank pénzét használhatjuk, amíg a miénk lekötve marad, felvehetünk vele hitelt a saját lekötött pénzünkre, ha törlesztünk a havi elszámolás időpontjáig, akkor kamatmentes)

7.

Ellenállásra született

A Protectorral védett tető felett mintha megállna az idő. Az új Bramac Protector felületnek köszönhetően a tetőn nem jelentkezik mohásodás és algásodás, nem hagynak nyomot sem a mindennapos szennyeződések, sem a rendkívüli környezeti hatások. És a színe is sokáig olyan marad, mintha új lenne. Egyedülálló, ötszörös védelem a tetőt érő hatások ellen.

  • Mi az „ötszörös védelem”? (mohásodás elleni, algásodás elleni, szennyeződés elleni, környezeti hatások elleni, színvédelem)
  • Milyen védőanyagot használnak a szöveg szerint a tetőt ért káros hatások kivédésére? (Protectort)
  • Mit jelent az, hogy a „tető felett mintha megállna az idő”? (az idő múlásával nem jelentkeznek rajta olyan káros elváltozások, mint a többi tetőn – sokáig megőrzi eredeti állapotát).
  • Mi született ellenállásra? (a Protectorral védett tető)

8.

Néhány rakomány kalcium-karbonátot, vagyis mészkövet szállítottak a kemencéhez. Ez az igen közönséges ásvány itt is tömegesen fordult elő a tótól északra elterülő vidéken. Ezeket a köveket erősen fölhevítették, a hő hatására a mészkő zsíros állagú mésszé alakult át. Ezt az oltatlan meszet ezután vízzel keverték és a fehér anyagból sistergő pezsgés közepette olyan tiszta oltott mész keletkezett, hogy krétából vagy márványból sem égetnek különbet. Ha az ilyen oltott mészhez homokot kevernek – ami arra szolgál, hogy csökkentse a száradó, szilárduló pép zsugorodását – akkor kitűnő habarcs válik belőle.

(Verne Gyula: A rejtelmes sziget. Részlet.)

  • Milyen alapanyagból készítettek a történetben habarcsot? (mészkőből)
  • Mit neveznek oltatlan mésznek? (a mészkő erősen felhevítve zsíros állagú, ún. oltatlan mész lesz)
  • Miből lehet oltott meszet előállítani? (oltatlan mész és víz összekeverésével)
  • Miért van szükség homokra? (csökkenti az oltott mész zsugorodását)
  • Mit találtak a tótól északra? (kalcium-karbonátot, vagyis mészkövet)
  • Írja le a történet alapján a habarcs készítésének folyamatát! (mészkő hevítése, a zsíros állagú oltatlan mész elkeverése vízzel, az így keletkezett oltott mészhez homok keverése)

9.

Az éhségérzet azt jelzi, hogy a szervezetünk nem jutott elegendő mennyiségű táplálékhoz. Megkordul a gyomor, majd hamarosan leesik a vérnyomás. A böjt kezdetén ugyanezek a tünetek jelentkeznek. De érdemes kitartani: a kúra végére a legtöbb böjtölő eléri lelki és testi csúcsformáját, csak úgy duzzadnak az életerőtől.

A kúra kezdetén valamennyien átesnek azon az időszakon, amikor az ember kutyául érzi magát: fázóssá válik, néha még szédeleg is. A szervezet ilyenkor kevesebb energiát fordít a testhőmérséklet fenntartására, inkább azzal van elfoglalva, hogy üzemben tartsa az életfontosságú funkciókat: a légzést és a működést.

  • Miben hasonlít a böjt az éhségérzethez? (ugyanazok a tünetei: gyomorkorgás, leeső vérnyomás)
  • Mi az oka a fázósságnak, a szédelgésnek? (a szervezet kevesebb energiát fordít a böjt miatt a testhőmérséklet fenntartására)
  • Hogyan kap szerepet a szövegben a légzés és a működés? (a szervezet ezek fenntartására fordít több energiát a böjt idején)
  • Mire jó a böjt? (a testi-lelki csúcsforma elérésére)

10.

Angliában, Manchestertől 25 km-re Bury álmos kis városában egy takácsmester különösen rossz hangulatban volt.

John Kay-nek olyan széles posztókat kellett szőnie, hogy alig érte el kezével a szövőszék két oldalán a vetélőt, amikor át kellett löknie a túloldalra a szádnyíláson át. Csak hosszas töprengés után jött rá a megoldásra: ostorral kell fürgébb mozgásra serkenteni a vetélőt.

  • Mi a foglalkozása John Kay-nek? (takácsmester)
  • Miért volt rossz hangulatban? (mert alig érte el kezével a szövőszék két oldalán a vetélőt)
  • Mi az a szádnyílás? (a hosszirányú fonalak közti rés)
  • Hol van Bury? (Angliában, Manchestertől 25 km-re)

11.

Cugnot a világ első működőképes gőzkocsijának tervét 1769-ben nyújtotta be Gribeauval tüzérségi vezérlő tábornoknak, és a fogadtatás nem is volt rossz. A tábornok elintézte, hogy a masinát XV. Lajos kincstárának költségére építsék meg – de még nem az eredeti méretekben. A tapasztalatok kedvéért elég, ha a vontató és a szállító jármű négy ember súlyának terhelésével bizonyítja képességeit.

  • Mit építettek meg XV. Lajos költségén? (a világ első működőképes gőzkocsiját)
  • Mit intézett el a tábornok? (a gőzkocsi megépítését – de nem az eredeti méretben)
  • Miből állt a gőzgép? (vontató és szállító járműből)
  • Miért mondjuk, hogy a fogadtatás nem volt rossz? (mert a próbapéldányt megépítették)

12.

1859. november 24-én megjelent Charles Darwinnak a Fajok eredete című könyve Londonban, és szinte napok alatt több tízezer példányt kapkodtak el belőle. Darwin, a zseniális tudós a törzsfejlődés alapgondolataival döbbentette meg az isteni teremtésben hívő angolokat. A fajok kiválogatódásának törvényével bizonyította, hogy a létért való küzdelemben mindig az életképesebb állatfajok maradnak fenn a fejlődés folyamán.

  • Ki írta a Fajok eredete című könyvet? (Charles Darwin)
  • Miért döbbentek meg az angolok? (a törzsfejlődés alapgondolata a hittel ellentétes)
  • Mi bizonyította az életképes fajok fennmaradását? (a fajok kiválogatódásának törvénye)
  • Hány példányban nyomtatták ki a könyvet? (nem derül ki a szövegből)

13.

Többnyire a magyar vállalkozók úgy találkoznak a vállalatközi elektronikus kereskedelemmel, hogy igyekeznek nagy világcégek beszállítóivá válni. Ezeket a cégeket az alacsony árral oda lehet édesgetni ugyan cégünkhöz, de mindenkor tudatában kell lennünk, hogy csak akkor szerezhetjük meg ezeket a vevőket, ha a kedvező ár a világpiacon beszerezhető minőségi és szállítási feltételeket takarja. A lespórolt csomagolás, a lassúbb szállítás, a gyengébb minőség, egyszóval a nem azonos értékű termékből fakadó alacsonyabb árral semmit sem érhetünk el, mert az információakció során úgyis kiderülnek a turpisságok.

  • Hogyan találkoznak a magyar vállalkozók a vállalatközi elektronikus kereskedelemmel? (igyekeznek világcégek beszállítóivá válni)
  • Mit tudunk tenni az alacsony árral? (A cégek figyelmét felkelteni, odacsalogatni a cégünkhöz)
  • Miért kevés az alacsony ár a tartós vevő-eladó viszonyhoz? (mert a minőségi és szállítási feltételek teljesítése nélkül semmit sem érünk el az alacsony árral)
  • Mi derülhet ki az információcsere során? (hogy az alacsony ár oka a lespórolt csomagolás, a gyengébb minőség stb.)

14.

Az 1459-es megépítése óta változatlanul megmaradt kis függőkert a legrégebbiek közé tartozik. A II. Pius pápának készített tervek teljesen a humanista Leon Battista Alberti – aki írásaiban újraértelmezte a görög és római építészet tanításait – elgondolásait tükrözik. Teóriái eleinte a korai reneszánsz toscanai kertépítészetet befolyásolták, később pedig egész Európára nagy hatással voltak.

  • Mit értelmezett újra Leon Battista Alberti? (a görög és római építészet tanításait)
  • Mire voltak hatással az elgondolásai? (a toscanai kertépítészetre és Európára)
  • Honnan tudjuk ezeket ilyen pontosan? (megmaradt az 1459-ben épült függőkert)
  • Milyen elgondolások és elvek alapján élt Leon Battista Alberti? (humanista volt)
  • Mi volt a foglalkozása? (kertépítész)

15.

Mielőtt belekezdenénk, egy kis matematika! Ugye, élénken megmaradt emlékeinkben a derékszög szerkesztésének kétféle módja? Annak idején ehhez a szerkesztéshez egy egyenes és egy derékszögű háromszög vonalzót használtunk. Kétféle módon szerkeszthettünk merőlegest.

Ha a P pont az egyenesen kívül helyezkedett el, akkor az egyik vonalzónkat az egyenesre helyeztük, a másiknak a derékszögét pedig P-ig csúsztattuk és onnan megszerkesztettük a merőlegest.

Ha a tetszés szerinti P pont az egyenesen volt, akkor jelöltük az egyenesen a P pontot, és a háromszögvonalzónk derékszögét P-be állítva, meghúztuk a merőlegest az egyenesre.

  • Milyen eszközre van szükségünk a merőleges szerkesztéséhez? (egyenes és derékszögű vonalzóra)
  • Hol helyezkedik el a P pont a kétféle merőleges-szerkesztési eljárásban? (vagy az egyenesen kívül, vagy az egyenesen)
  • Melyik esetben kellett a derékszögű háromszögvonalzót csúsztatni? (amikor a P pont az egyenesen kívül helyezkedett el)

3. Feladatok elkészítéséhez ajánlott szövegek

1.

Olyan erdőkben, amelynek talaján fű sincs és sertések sem túrnak, találhatunk föld alatti gombát. Főleg ott, ahol a korhadó lombtakaró alatt humuszréteg van, leginkább a gyéren álló öreg fák mellett, az erdőszéleken. Löszös, agyagos talajban azonban ne is keressünk szarvasgombát, mert ott nem terem meg. Ha nyáron sok a csapadék, már júliusban vagy augusztusban találhatunk érett szarvasgombát, máskor csak később, ősszel, egészen januárig. A nagyobb gombák néha fel is púposíthatják maguk felett a talajt, esetleg olykor kissé ki is látszanak, de egyéb jelek is elárulhatják. Így pl. őszi délutánokon a gombaszúnyogok a gombatermő foltok felett rajokban táncolnak, ahol pedig vaddisznó vagy mókus turkált gomba után, gyakran találunk még otthagyott további föld alatti gombát.

A gomba kiemeléséhez kis kapát, növényásót vagy erős pengéjű kést használjunk. A lombtakarót kotorjuk félre, és kis kapával keresgéljünk a homokban, humuszban.

(Kalmár Zoltán–Makara György: Ehető és mérges gombák.
Natura, Bp., 1978. 299–300.)

2.

Tehetségre és szerzett szakmai tudásra egyaránt szükségük volt a színészeknek, mert ezekben az üzletszerűen működő színházakban minden az előadások sikerétől függött, s állandó veszélyt jelentett a kíméletlen konkurencia. A színházi évadban, mely csak a böjt idején szünetelt, a színészek – vasárnap kivételével – minden délután játszottak, és műsorukat sűrűn kellett változtatniuk. Általában két hét jutott egy új darab betanulására. Gyakran előfordult tehát, hogy egy színész több szerepet játszott, különösen olyankor, ha csökkentett személyzetű társulattal vidéki turnéra mentek. Rendkívüli memóriát és munkabírást kívánt ez a hivatás. Az 1594–95-ös évadban például az Admirális Színészeinek Társulata 38 darabot játszott, s ezek közül 21 új bemutató volt.

(Laroque, Francois: Shakespeare, ahogy tetszik.
Park Kiadó, Bp., 1993. 76.)

3.

Egy délután taxiba ültünk – akkor gurultak az első taxik a városban, s az óramű mutatója ijesztő gyorsan ugrott –, s a budai nevelőintézetbe hajtottunk. Apám utolsó pillanatig mellettem maradt. Én is szorongattam kezét, szűköltem, most már nem lehetett félreérteni a pillanatot. Az irodában fekete reverendás pap fogadott, hivatalos udvariassággal; ez a pap vezette az intézetet, neves ifjúsági író volt és élemedett pedagógus. A tekintélyes épület társalgójából látni lehetett a Dunát, Pest szürke háztömbjeinek egy kivágását; a szobák falán sűrűn váltogatták egymást feszületek és társadalmi előkelőségeknek, az intézet patrónusainak keretezett fényképei. Beírták nevemet egy nagy könyvbe, az igazgató udvariaskodott apámmal, s aztán okos, gyakorlott és szelíd mozdulattal karon fogott, mint aki megnyugtat: „No, nem fog úgy fájni! – s tapintatosan jelt adott, hogy ideje lesz elbúcsúzni…”

(Márai Sándor: Egy polgár vallomásai, I–II.
Helikon, Bp. 163.)

4.

Szobránci tartózkodásunk nem volt ok nélkül való. Tankcsapdákat készítettünk és az úttestek alá aknákat fúrtunk, amelyeket felrobbantani már az utászok feladata volt. Leástuk az aknalyukakat, majd betonkoszorút készítettünk a nyílásokra, és kézi deszkaformázással kiöntöttük cementből a fedlapokat is. Hogy mit ért az egész, azt már felszabadulásunk után, hazajövet láthattuk. A szovjet T–34-esek egyszerűen kikerülték a felrobbantott szakaszokat, és úgy mentek át az utat kísérő házakon, mintha azok gyufaskatulyából készültek volna.

(Radó Dezső: Töltsön 70 évet Magyarországon.
Cartaphilus Kiadó, Bp., 2003)

5.

Valaha csak Kapolcson zajlott annak az eseménysorozatnak az előzménye, ami holnap kezdődik, és amit már Művészetek Völgye néven emlegetünk. De talán nem véletlen, hogy sokan még mindig csak azt mondják, Kapolcsra mennek. Én is nosztalgiázom arról az időszakról, amikor igazán meghitten találkozott a falusi és a városi kultúra, amikor a parasztasszonyok még a házuk előtt árulták a maguk által készített marhapörköltet és rétest. Akkor még a Fekete Doboz szekéren járva forgatott, s csak Sanyi rendőr felügyeletére volt szükség az egész rendezvényhez.

(Magyar Hírlap, 2005. július 28. 32.)

6.

Henry Ford

Ez a híres amerikai nagyiparos honosította meg a modern iparban a sorozatgyártás technikáját, s ezzel nagymértékben javított kezdetben csak nemzete, majd később az egész világ életszínvonalán.

Ford, aki Dearborn mellett Michigan államban született, nem végzett egyetemet. Középiskolai tanulmányainak befejezése után először Detroitban gépészinasként, később autószerelőként, majd mérnökként dolgozott. 1885-ben még fiatalember volt, amikor Karl Benz és Gottlieb Daimler egymástól függetlenül feltalálták az automobilt és elkezdték piaci értékesítését.

Fordot nagyon érdekelték a „ló nélküli kocsik”, és 1896-ra elkészített egy saját tervezésű automobilt. S bár igen tehetséges volt, első két üzleti vállalkozása nem járt sikerrel. Ford azonban nem adta fel könnyen. 1903-ban harmadik nekifutásra született meg a Ford Motor Company, mely maradandó értéket hozott létre, s Ford számára meghozta a gazdagságot és a hírnevet.

(Hart, Michael H.: 100 híres ember – A kezdetektől napjainkig.
Magyar Könyvklub, Bp., 1994. 310.)

7.

Az újabb kor műveltsége irodalmi jellegű, az olvasáson alapszik. Egy nép kultúrájának a mércéje e készség elterjedtségének foka – nem pedig a szép beszéd elterjedtsége, ami sokkal természetesebbnek tűnne –, számít egy nép kultúrájának mércéjéül. Ez hallgatólagosan előfeltételezi, hogy már jelen van az, amit olvasni érdemes, amiből azután a műveltség kifejlődik. Előfeltétel tehát a műveltséget terjesztő (klasszikus) könyvek léte. A műveltséget ugyanis nem az olvasás maga és nem is a tetszőleges művek olvasása hozza létre. Az olvasás készségét haszontalannak vagy károsnak tartanánk, különösen a nagy tömegek számára, ha nem volnának adva mérceként az olvasásra érdemes művek. Vagyis minden kor irodalmi műveltsége valamiféle klasszikus irodalmi alap elismertségén alapul. Csak erre vonatkozólag van értelme az olvasásnak mint követelménynek.

(Nietzsche, Friedrich: A görög irodalom története.
In: Szóbeliség és írásbeliség. Szerk.: Nyíri Kristóf–Szécsi Gábor.
Áron Kiadó, Bp., 1998. 23.)

8.

Ferenc József 1852-ben magyarországi látogatásra készül. A fogadtatást illetően az apparátus nagy gondban. Báró Augusz Antal helytartóhelyettes sok töprengés után felkérte báró Eötvös Józsefet, hogy adjon neki valami ötletet a ceremóniához. Báró Augusz csak azt kívánta, hogy a dolog ne kerüljön sokba, de azért a felséget lepje meg, és szerezzen örömet a népnek is. Eötvös kelletlenül vállat vont, és közölte, hogy nem jut az eszébe semmi. Kis szünet után azonban, némi reményt adva a helytartóhelyettesnek, halkan megjegyezte: talán mégis lenne egy ötlete. Augusz felcsillanó szemmel biztatta. Eötvös megkérdezte, hogy őfelsége a Lánchídon hajtat-e át. Az igenlő válasz után Eötvös – mintegy további biztatást nyújtva – rákérdezett, hogy látni fogja-e a hídfőnél lévő két oszlopot is. „Természetesen” – mondta várakozásteljesen Augusz. „Nohát akkor minden rendben – kezdte Eötvös. – Az egyikre akasztasd fel Protmannt, a másikra magadat. Nem is kerül valami sokba, őfelségét megfogja lepni, s a népnek is örömet szerez.”

(Gerő András: Egy rendszer névadója.
In: Szürke eminenciások. Szerk.: Szvák Gyula.
Kozmosz Könyvek, Bp., 1989. 262.)

9.

2005-ben Verne Gyulára, azaz Jules Verne-re emlékezik egész évben a Francia Intézet. A július 16-i Utcabál is a nagy író szellemiségének jegyében szerveződik. A programok felidézik Verne regényeinek varázslatos világát, játékos formában megjelennek majd hősei; Nemo kapitány, Willy Fogg és a többiek. A nézőknek a „80 perc alatt a Francia Intézet körül” című játékban alkalmuk nyílik kipróbálni a híres történetek megannyi különleges találmányát a Nautilustól kezdve a holdjáró rakétáig, s mindezt tehetik az 1800-as évek második felének Párizsát idéző környezetben. A Verne-évhez kötődő műsorok mellett idén is találkozhatunk francia muzsikával, sanzonokkal.

(Népszabadság, Jövő 7; 2005. július 15. 3.)

10.

A lakáspiac az idén már markánsan érzékelhető pangását az illetékbevételeken is látni lehet. Az idén hatmilliárd forinttal, azaz 15 százalékkal csökkent a kiszabott illeték, de az áthúzódó, korábban engedélyezett részletfizetések miatt a tervezettből várhatóan év végén „csupán” 600 millió fog hiányozni – tudtuk meg. Év végéig még sok minden történhet, de a két évvel ezelőtti váratlan rekord, amikor a telekáfa bevezetése előtt december utolsó hetében 22 ezer szerződést adtak be hirtelen a földhivatalhoz, az idén nem tud megismétlődni. Ráadásul az adásvételi szerződésekből kitűnik, hogy jelentős vevőköre igazából csak az olcsó, kis lakásoknak van.

(Népszabadság, Lakáskulcs, 2005. július 15. 2.)

11.

Biciklire pattannak a londoniak

Egyes kerékpárboltok forgalma az ötszörösére nőtt Londonban a július 7-i terrorakciók óta, de a városi biciklisszövetség becslései szerint a meglévő drótszamarakat is 10-30 százalékkal többet használják a brit főváros lakói. Az ok: sokakban erős félelmet kelt a robbantások óta a metró, sőt még a busz is, így inkább maguk tekernek. Szakértők azonban arra figyelmeztetnek, hogy a kerékpár a baleseti statisztikák szerint összehasonlíthatatlanul veszélyesebb közlekedési eszköz. (BBC)

[Világgazdaság Online]

12.

Fejtámasz

Ha fejünket megtámasztjuk, általában asztalnál ülünk, könyökünk az asztal lapján nyugszik, és valószínűleg fáradtak vagyunk. A gesztus általában egy hosszú munkanap után jelentkezik, amikor már alig várjuk, hogy hazamenjünk. Nemcsak fáradtak lehetünk azonban, amikor ezt a gesztust alkalmazzuk, lehet, hogy nagyon unatkozunk, de valószínűleg ugyanannyira szeretnénk hazamenni. Természetesen ez egy olyan önkéntelen gesztus, amelyet érdemes kontrollálni. Valószínűleg nem vetne jó fényt, ha főnökünk a testbeszédet ismerve belép az irodába, és azt látja, hogy az egész személyzet az asztalon könyököl.

(Testbeszéd.
Jószöveg Műhely Könyvkiadó, Bp., é.n.131–132.)

13.

Becsüljük meg egymást! Ne azt kérdezzük, hogy ki a magyar, ne azt vizsgáljuk, hogy ki mondja, hogy ki teszi ezt vagy mást, azt nézzük, hogy mit mond, mit tesz, mit kérdez, mit alkot! Kevesen vagyunk. Nem a vérében, hanem a lelkében és szellemében értékes a magyar. Éppen most, amikor a nagy és talán a legnehezebb feladat a magyar szellem, a magyar nyelv, a magyar civilizáció, a magyar kultúra megmentése, védelme, támogatása és ápolása, a magyar állam határain kívül élő, oly sokszor meggyötört milliónyi magyar élete és jövője során. Idegződjön be minden magyar fejébe és szívébe, hogy mi Európához tartozunk, mert a mi nyugatunk nemcsak földrajzi helyzetünk, hanem hagyományaink és gondolati világunk miatt Európa. Mint ahogy ezer év előtt országalapító Szent István király látta és tette.

(Részlet Varga Béla 1990. május 2-i országgyűlési beszédéből.
In: Országgyűlési napló, 1990–2000.
CD-ROM, Arcanum Adatbázis Kft.)

14.

A riói konferencia

A környezetvédelem nemzetközi jogi szabályozásának jövője szempontjából is meghatározó jelentősége volt az 1992-ben Rio de Janeiróban megrendezett ENSZ környezet és fejlődés konferenciának. Ezen fogadták el a környezetvédelmi jogok alapelveit rögzítő Riói nyilatkozatot, és a fenntartható fejlődés részletes feladatait tartalmazó „Feladatok a XXI. századra” című programot. E két dokumentum jogi értelemben nem kötelező érvényű ajánlásokat tartalmaz, de meghatározza a következő évtized nemzetközi környezetvédelmi együttműködését. E programra hivatakozva kezdődött meg az elsivatagosodás és az aszályok elleni küzdelemmel foglalkozó egyezmény kidolgozása, létrejött az ENSZ új intézménye, a Fenntartható Fejlődés Bizottsága. A program elemei fokozatosan beépülnek a szakosított és a regionális szervezetek feladatterveibe. A környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenységek koordinációját a Fenntartható Fejlődés Bizottság, illetve az ENSZ környezeti programja vállalta fel.

(Tények könyve – Zöld.
Szerk.: Kereszty András.
CD-ROM, Arcanum Adatbázis Kft.)

15.

A kiegyezéstől az első világháborúig tízévenként ismétlődő népszámlálások minden egyes faluról feltüntették, hogy ott hányan tudtak írni és olvasni. 1869-ben Magyarországon a lakosság 58 százaléka még olvasni sem tudott. Az országos átlag azonban elrejti a hatalmas különbségeket. Ezúttal is fényévek választják el Sopron és Moson megyét, ahol a férfiak 16, illetve 22 százaléka analfabéta, a románlakta erdélyi megyéktől, ahol ez az arány 90 százalék körüli. A „sereghajtó” Zaránd, Doboka, Hunyad vármegyékben a férfiak alig 5 százaléka, a nők közül még ennél is kevesebb tudott legalább olvasni.

A századfordulóra az általános iskolakötelezettség, a népiskolák hálózatának bővítése megtette hatását: először a magyar történelemben az írástudatlanok aránya 50 százalék alá szorult. Mintegy félmilliónyian azonban megrekedtek a félanalfabétizmus szintjén, azaz olvasni tudtak, írni nem.

(Tóth István György: Az írástudatlanságból az alfabetizált világba.
Rubicon, 1990. 5. sz. 1990–2000.
CD-ROM, Arcanum Adatbázis Kft.)

16.

Újabb kori utcanevek

A 19. század közepétől egyre jobban terjed az utcanévadásban az a szokás, hogy a név és elnevezett között nem keresnek kapcsolatot, s így a megjelölési cél mellett nagyobb szerepet kap az emlékállítás. Magyarországon először az 1848-as forradalom hőseiről, a szabadságharc mártírjairól és – a Habsburg királyokról neveztek el tiszteleti céllal utakat, utcákat. Kossuth Lajos halála, Rákóczi Ferenc hamvainak hazahozatala, a Millennium évei számtalan helységben tettek személyneveket utcanévvé, s azóta ez a szokás csak terjed, bármennyire is megpróbálják a névtudománnyal foglalkozók ezt a lehetőség szerint lassítani, elfogadható mederbe szorítani. Természetesen világjelenségről van szó, s ebben a magyarság nem áll egyedül, de elkerülhetővé kell tenni a minden politikai rendszerváltozás utáni utcaátkereszteléseket! Kétségtelen, hogy nagyobb városban rengeteg közterületet kell névvel ellátni (Budapesten hatezernél többet), s ez nem történhet meg személynevek nélkül, jóllehet rengeteg más módja is van az elnevezésnek. Általános volt a két világháború között a trianoni békeszerződés következtében elcsatolt magyar város- és falunevek utcanévül adása, aminek célja a magyar névalakok megőrzése, ismertté tétele érthető. Természetesen a mai Magyarország helynevei is alkalmasak utcanevek számára, s ezzel is éltek az elnevezők szinte minden városban. Szegeden a nagy árvíz után (1879) az újjáépítést adományaikkal segítő világvárosokról nevezték el a körút egy-egy szakaszát: Londoni, Brüsszeli, Berlini körút.

(Pannon enciklopédia. Magyar nyelv és irodalom.
Főszerkesztő: Sipos Lajos.
CD-ROM, Arcanum Adatbázis Kft.)

17.

Az államok határai az államterületet veszik körül, az államterület azonban valójában egy térség, amelynek háromdimenziós kiterjedése van, és csak megszokásból használjuk a terület kifejezést. Mivel a határ ezt a térséget veszi körül, a határ sem egy vonal, hanem kétdimenziós felület. Az államterület tehát lefelé és felfelé is terjed, lefelé elvileg a Föld középpontjáig, felfelé a légtérben pedig a nemzetközi jogban eddig pontosan még meg nem határozott magasságig, mely a gyakorlatban kb. 80-100 km magasságot jelent. Az államterület tehát egy abszolút szabálytalan, kúpszerű képződmény, melynek csúcsa elvileg a Föld középpontjában van. A határ ennek megfelelően egyrészt a „kúpnak” a palástját, a légtér fölött pedig a kúp alapját jelenti, mely utóbbi – a Föld görbült felszíne miatt – a geometriában gömbsüvegnek nevezett képződményt jelent. A gömbsüveg felett a világűr terül el, mely nem tartozik egyetlen államhoz sem.

Az államhatár tehát nem szükségképpen államok között húzódik, minden állam határos a világűrrel is, melyet a nemzetközi jogban mindenki által szabadon használható területnek tekintenek. Vannak olyan államok is, amelyek semmilyen más állammal nem határosak. A Föld középpontja ugyan elvileg valamennyi állam közös határpontja, de mivel a Föld belseje folyékony és tüzes anyag, az államok felségjogukat legfeljebb néhány km mélységig érvényesíthetik, ennélfogva ennek a közös határpontnak nincs gyakorlati jelentősége.

(Nagy Károly: Az államok közötti határok.
Rubicon 1997. 2. sz. 1990–2000.
CD-ROM, Arcanum Adatbázis Kft.)

18.

Már 1956-ban is állítottak több vidéki városban az elesetteknek emlékművet, a forradalom leverése miatt azonban ezek tiszavirág-életűnek bizonyultak. Az első emlékművet Baján állították Pátzay Pál ledöntött Sztálin-szobra helyén a Déri kertben. A forradalom első szoboremlékművét Keszthely Fő terén állították fel 1956. november 1-jén. A gipszszobrot – melynek bronzba öntését későbbre tervezték – egyetlen nap alatt készítette el egy amatőr szobrász, Marinkay István. A zászlóvivő, harcba induló fiatal felkelő figurája ötméteres téglatalapzaton állt, előtte egy kisebb talapzaton emlékmécses és emléktábla volt elhelyezve a következő felirattal: „1956 október. Az elesetteknek az élők, akik talán holnap halnak meg a szabadságért.” Az emlékmű néhány hétig állt, míg egy reggelre nyomtalanul eltüntették. Később derült ki, hogy darabjait a Balatoni Múzeum munkatársai a múzeum gyűjteménye számára megmentették. (A megmentett tábla másolatát 1989-ben a Fő téren újra felállították.) E korai mementókat is megelőzi a forradalom legelső emlékműve, amely Olaszországban található: Bolzanóban egy katolikus munkásegylet emlékművet készült állítani a Mindszenty bíborost szabadságától megfosztó magyarországi kommunista rendszer mártírjainak, végül az október 24-én felállított rusztikus kősziklát – a Budapestről érkező híreknek köszönhetően – a magyar forradalom áldozatainak szentelték.

(Boros Géza: 1956 emlékművei.
Rubicon 1998. 4–5. sz. 1990–2000.
CD-ROM, Arcanum Adatbázis Kft.)

19.

Minden tényezőt figyelembe véve megállapítható, hogy napjainkban Magyarországon a legjelentősebb károsanyag-kibocsátó a közlekedés (az ágazat 1996-ban a szén-monoxid, a nitrogén-oxid és a szénhidrogének közel 50 százalékát juttatta a levegőbe). A második számú szennyezőforrás az ipar (ezen belül a legnagyobb kibocsátók a hőerőművek), majd a kommunális és a háztartásienergia-források, fűtési rendszerek következnek. Utóbbi káros hatását növeli a nem környezetbarát energiahordozók használata, a szennyezőforrások kis magassága, korlátozott hígulása, lakókörnyezetre való káros hatása.

(Tények könyve – Zöld.
Szerk.: Kereszty András.
CD-ROM, Arcanum Adatbázis Kft.)

20.

A világ vízkészlete

A világ vízkészletének 97 százalékát a sós vizű óceánok teszik ki, a maradék 69 százaléka hó és jég formában található. Az emberi fogyasztásra alkalmas édesvíz a folyókban, tavakban és mocsarakban csupán a Föld vízkészletének 0,008 százalékát tartalmazza. Mivel a víz körforgása megújítja a folyók vizét, a talajvízkészleteket és a gleccsereket, a valóságos vízhozam meghaladhatja a 47 ezer köbkilométert évente, bár egyes becslések szerint az nem nagyobb mint 31 ezer köbkilométer.

(Tények könyve – Zöld.
Szerk.: Kereszty András.
CD-ROM, Arcanum Adatbázis Kft.)

21.

Petőfi Sándor: Uti Levelek
Ungvár, 1847. július 11. – részlet

Ujhelytől félórányira éjszak felé esik Széphalom, Kazinczy Ferencz egykori lakása. Nevét megérdemli, mert festői szépségű táj. Különben pedig szent hely, szent az öreg miatt, kinek ott van háza és sírhalma. Kötelessége volna minden emelkedettebb lelkű magyarnak életében legalább egyszer oda zarándokolni, mint a mohamedánnak Mekkába. És mégis jobb, ha nem mentek oda, mert nagyon erős lelküeknek kell lennetek, hogy azon sírhalmánál meg ne esküdjetek, miszerint a hazáért soha, de soha egy lépést is tenni nem fogtok. Én voltam ott, láttam a pusztulás és feledés legszívszaggatóbb, legelkeserítőbb képét, és letérdeltem a sírra és már fölemeltem kezemet, hogy megesküdjem… ekkor szerencsémre vagy szerencsétlenségemre megfogott jó vagy rossz angyalom, és elvezetett onnan, minekelőtte kimondtam volna az esküt.

(Pannon enciklopédia. Magyar nyelv és irodalom.
Főszerkesztő: Sipos Lajos.
CD-ROM, Arcanum Adatbázis Kft.)

22.

Valamely ország nyelvének és kultúrájának ismeretét, tekintélyét az is alapvetően meghatározza, hogy mennyire hozzáférhető annak nyelve. Különösen fontos ez a körülmény a magyar, mint nem indoeurópai, finnugor nyelv esetében, hiszen az ezen nyelvcsaládba tartozó nyelvek (a finn és az észt kivételével) még egymás között sem teszik beszélőiket képessé arra, hogy közvetlenül megérthessék egymást.

Mindenki, aki magyar anyanyelvűként valaha is megpróbált valamilyen idegen nyelvet megtanulni, tudja, mennyire másként, mennyire „idegenül” működnek e magyarral nem rokon nyelvek rendszerei. Pontosan ugyanezt az „idegenséget” érzik nyelvünkön azok, akik magyarul tanulnak, és anyanyelvük valamilyen nem a finnugor nyelvcsaládba tartozó nyelv.

(Pannon enciklopédia. Magyar nyelv és irodalom.
Főszerkesztő: Sipos Lajos.
CD-ROM, Arcanum Adatbázis Kft.)

23.

Sajó (jön): Jó napot, Hacsek úr! Milyen jól le van sülve! Hol volt most két napig?
Hacsek: Bokoralján!
Sajó: Hol van bokoralja?
Hacsek: Hol nincs bokor alja? Felmentem a Svábhegyre és leültem egy bokor aljában.
Sajó: Szóval kirándult!
Hacsek: Csak a lábam! De az viszont bokában!
Sajó: A fene egye meg, hogy mindig van kedve viccelni! Pedig tudja, milyen bajok vannak? Olyan sokba kerül az államháztartás, hogy spórolásból most megszüntetik a Kamarát!
Hacsek: A kamarát?
Sajó: Mit szól hozzá?
Hacsek: Hallatlan! Nálunk is sokba kerül a háztartás, de egy spájzunk azért van!
Sajó: Hogy jön ide a spájz?
Hacsek: A kamara!… Mondja, hol fogják tartani zsírt meg a dunsztost?
Sajó: De Hacsek! A Kamaraszínházról beszélünk!
Hacsek: Miről?
Sajó: A Kamaráról, ahol színészek játszottak.
Hacsek: Hogy lehet egy spájzban játszani?
Sajó (felugrik): Alászolgája!
Hacsek: Holnap bejön?

(Vadnay László: Hacsek és Sajó.
Színházi Élet, 1933)

24.

Akkumulátor

A telefont környezetbarát nikkel-metál-hibrid (NiMH) akkumulátorokkal szállítjuk. Idővel minden egyes akkumulátor teljesítménye csökken, amennyiben azt tapasztalja, hogy a készülék készenléti ideje jelentősen lecsökken, vagy ha az akkumulátor kifolyásának jeleit tapasztalja, az akkumulátort ki kell cserélnie.

A teljesen feltöltött akkumulátorok tartási ideje megközelítőleg 100 óra készenléti üzemmódban vagy megközelítőleg 10 óra hívásidőt jelent (ez nem vonatkozik a kihangosító funkció használatára). A működési idő normális szobahőmérséklet esetén érvényes.

A teljes akkumulátorkapacitás akkor érhető el, ha az akkumulátor 4-5 alkalommal feltöltésre került. Teljesen lemerített akkumulátor esetén körülbelül 10 órára van szükség a teljes újratöltéshez.

Az alapegység automatikus töltőmechanizmussal rendelkezik, amely megakadályozza az akkumulátorok túltöltését vagy a meghosszabbított töltésből fakadó megsérülését. A kézibeszélők esetében jobb, ha a készülék minden második nap éjjel kerül feltöltésre, nem pedig minden egyes hívás után.

(Használati útmutató vezeték nélküli telefonkészülékhez)

25.

Ahhoz, hogy hosszabb időn keresztül elektromos áramot kapjunk, olyan áramforrásra van szükség, amelyeknek két kivezetése között a potenciálkülönbség hosszú ideig megmarad. Ilyen áramforrások például a generátorok, galvánelemek, akkumulátorok.

Elektromos áram akkor jön létre, ha lehetővé tesszük, hogy a töltések az áramforrás egyik sarkától a másik felé áramolhassanak. Ilyenkor azt mondjuk, hogy áramkört állítunk össze.

Az áramkörben folyó áramokat, illetve az egyes áramköri elemeken fellépő feszültségeket műszerekkel mérjük. Az áramerősségmérő műszert az áramkör megszakításával kell a körbe kapcsolni, a feszültségmérő műszer kivezetéseit azokra a pontokra kell csatlakoztatni, amely pontok közötti feszültségre kíváncsiak vagyunk.

(Honyek Gyula: Fizikai próbafelvételi gyűjtemény.
DFT, Bp., é.n.)

26.

Egyszer s másszor megtörtént velem, hogy barátságot kötöttem valamely csavargó-társammal. És oly nagy lett közöttünk a megértés, hogy rávettem, dolgozzon velem mint cinkosom. Kettesben könnyebb egy csomó trükköt végrehajtani, és így mindensokkal meggyőzőbben hat. Itt van például a kopaszodás elleni kenőcs: amíg csak a szavammal ajánlottam, hetente mindössze néhány tégellyel sikerült eladnom belőle, de ha egy atyafi segítségével bebizonyítottam a hatásosságát, vett belőle az összes kopasz férfi, aki ott volt a téren.

Hogy milyen módon csinálja az ember? Nagyon egyszerű: a cinkos haját le kell vágni egészen rövidre, aztán a fejére kell kenni egy vékony réteg folyékony viaszt, ami ugyanolyan színű, mint a bőre. A viasz megszárad, és a férfi koponyája olyan lesz, mintha lecsiszolták és kifényesítették volna.

Amikor az atyafi úgy tesz, mintha vásárolni akarna a kenőcsömből, sokáig ott tartom őt fecsegéssel és kérdezősködéssel, hogy az emberek megjegyezzék az arcát, emlékezzenek rá és szőrtelen kobakjára. Személyesen csinálom meg neki az első pakolást, ott, mindenki szeme láttára, és megesküszöm rá, hogy bizonyos esetekben a kenőcs azonnal hat, de nehezebb esetekben a haj csak egy év múlva kezd nőni. Az emberek nevetnek, meg vannak győződve róla, hogy a kopasz ember kicsit ütődött, és én ott, előttük teszem lóvá.

Viszont másnap, amikor a cinkosom megérkezik a térre, gyönyörű hajzattal a fején (a hajszálaknak rövideknek kell lenniök, mintha most nőttek volna ki), csak úgy ömlik markomba a pénz.

(Campanile, Pasquale Festa: A lator.
Ulpius-ház, Bp., 1999. 45–46.)

27.

Az éttermek kapcsán essék még szó a portugálok étkezési szokásairól, amelyek sok mindenben eltérnek, de sok mindenben megegyeznek a mieinkkel. A reggeli általában nem olyan kiadós, mint nálunk, inkább csak egy tejeskávéból és egy kis süteményből áll, amit viszont előszeretettel fogyasztanak el az „utcán”, azaz egy kis bárban, illetve presszóban, munkába menet. Az ebédidő 1-2 óra is lehet, ilyenkor étteremben étkeznek. Leveseket nem nagyon esznek, annál több salátát és zöldfélét. A hal az egyik fő ételük. Legalább annyi halat fogyasztanak, mint amennyi egyéb húst, s ezért az étlapokon szinte mindenhol egyenlő arányban találhatóak a hús- és a halételek. Aki nem szereti a halat, egy idő után nagy bajban lesz, hogy mit is válasszon. Érdemes megkóstolni, mert mindenhol nagyon finom és friss. Az ebéd tehát általában egy főételből (hal vagy hús), egy salátából és egy édességből vagy gyümölcsből áll. Az ebéd végén pedig elfogyasztanak egy jó erős kávét és egy tönkölypálinkát.

(Kultúra, viselkedés, kommunikáció.
Szerk.: Hidasi Judit.
Közgazdasági és Jogi Könykiadó, Bp., 1992. 308.)

28.

Napjainkban nemcsak az üzleti, de a magánéletben is újból fénykorát éli a névjegy-használat. Meghatározott munkakörökben, helyzetekben ma már elengedhetetlen, hogy a kommunikáló partnerek bemutatkozáskor, a tárgyalás folyamán névjegyet cseréljenek. A névjegy nem új keletű találmány. A XIX. században például az úriemberség egyik fokmérője volt, hogy van-e az illetőnél mindig névjegy. Még az 1930-as években is, aki látogatóba ment egy előkelő családhoz, kellett hogy vigyen magával névjegyet, amelyet akkor használt, ha a szolgáló nyitott ajtót. Ugyanis ilyenkor a névjegyével kellett bejelentkeznie a háziakhoz. Ma már nincsenek ilyen merev szokások, de jó, ha tisztában vagyunk a névjegy használatának szabályaival.

(Langer Katalin–Raátz Judit: Üzleti kommunikáció.
Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 1999. 54.)

29.

Magyarország dinnyenagyhatalom

Magyarországon 8,5–9 ezer hektáron termelnek dinnyét. Dr. Mártonffy Béla, az [origo]-nak elmondta: idén 200-220 ezer tonnányi dinnyetermést jeleztek a termelők a szezon előtti egyeztetésen. Tavaly összesen 208 ezer tonna dinnye termett Magyarországon.

Kevesen tudják, hogy a magyar dinnyetermés több mint felét külföldre szállítják. „Európa legnagyobb exportőrei vagyunk” – állítja Dr. Mártonffy. Magyarország a negyedik a világ hat legnagyobb dinnyeexportőrének sorában. Olyan államokkal versenyzünk, mint Olasz-, Görög- vagy Spanyolország, illetve Törökország és Marokkó. A magyar dinnyetermés mintegy 65 százaléka megy külföldre: elsősorban Lengyelországba, Cseh- illetve Németországba szállítanak a hazai termelők.

A magyar dinnyetermelők helyzete ráadásul duplán szerencsés nem csak abban, hogy közel van a külföldi felvevőpiac, de a hazai dinnye pont akkorra érik be, amikor a mediterrán dinnye szezonja véget ér. Ilyen módon jóformán konkurencia nélkül szállíthatunk Európa nagy dinnyekedvelő államainak piacaira. A magyar termelők most kezdik felfedezni a skandináv és a balti piacban rejlő lehetőségeket is.

Magyarországon 5-6 ezer ember foglalkozik dinnyetermeléssel. Van, aki fél hektáron termeli a gyümölcsöt, keresetkiegészítésképpen, és van, akinek 50–100 hektáros dinnyeföldjei vannak. Az általános tapasztalat szerint körülbelül 10 hektár fölött lehet megélni a dinnyetermelésből. A térségben, Szlovákiában és Szerbiában termelnek még dinnyét, az ottani termelők azonban csak a hazai fogyasztást tudják kielégíteni.

[Origo hírportál]

30.

A bukaresti éjszakai életben is megmutatta harcművészeti tudományát Jean-Claude Van Damme, amikor egy keményfiúkból álló tízfős csapattal egyedül állt szemben.

A 45 éves hollywoodi sztár békésen iszogatott a román főváros egyik éjszakai bárjában, amikor arra figyelt fel, hogy egy izomagyúakból álló társaság taszigálni kezdett egy fiatal nőt. Az utcai harcos szerepében világhírűvé vált Van Damme nem sokat habozott, ledobta ingjét, s félmeztelenül rávetette magát a csapatra.

A szemtanúk szerint a színész emberesen küzdött, bár a filmvászonnal szemben a valóságban a tíz ellenfél soknak bizonyult.

Már-már a földre került volna a lovagias Van Damme, amikor az utolsó pillanatban megérkezett az időközben riasztott rendőrség.

A bátor világsztár egyébként filmforgatáson vesz részt Romániában, de a Sun beszámolója szerint ez a verekedés nem volt a forgatókönyvben.

[Stop hírportál]

31.

Minden embernek szüksége van nyaralásra ahhoz, hogy kipihenje az éves munka fáradalmait. Az emberek többsége pedig annyira vágyik a pihenésre, hogy a nyaralás alatt legszívesebben semmit se tenne, csak napozna, enne és aludna. A pszichológusok ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy ha valóban frissen és felüdülve szeretnénk visszatérni a nyaralásból, akkor aktív pihenésre van szükségünk.

A nyaralás alatt nem pusztán más, de újszerű dolgokat kell csinálni, olyanokat, melyek jótékonyan ingerlik idegrendszerünket. Azért nem kell feltétlenül izgalmas afrikai szafarira mennünk, a lényeg az, hogy kitörjünk a mindennapokból, olyan dolgokat csináljunk, amiket egyébként nem szoktunk. Nagyon jótékony hatással lehet idegrendszerünkre például az év során elhanyagolt emberi kapcsolataink ápolása, egy tengerparti álomnyaralásnál pihentetőbb lehet találkozni rég látott barátokkal, rokonokkal.

[Ma hírportál]

32.

A milliomos, kezében a vödörrel, egy másodpercre megállt.

Ezt nyomban nagyon megbánta, miután egy erőteljes lökés figyelmeztette, hogy siessen, mert a műhelyben már várják. A műhelyben csakugyan várták lakótársai a milliomost, a vödörrel. A lakótársak ugyanis üres idejüket papírzacskó-készítéssel ütötték agyon, és ehhez az időtöltéshez állandóan csirizre volt szükségük, amelyhez a fent inzultált milliomos útján jutottak.

E gazdag úr társadalmi osztályához nem illő közönnyel vette tudomásul azt a tényt, hogy oldalba lökték. A milliomos ugyanis, bármilyen hihetetlenül hangzik ez, a Dartmoor nevű helységben fennálló angol fegyház lakója volt. Már nyolc esztendeje élt pillanatnyilag ebben a környezetben. Azt, hogy milliomos, senki sem tudta róla. Általában nem tudtak róla mást, csak annyit, hogy zárkózott, hallgatag, kissé nehézkes öregúr, akit elég tiszteletre méltó korban, a bűnözés terén betöltött harminc teljes szolgálati év után helyeztek jól megérdemelt nyugalomba, életfogytiglani teljes ellátással Dartmoorba.

Itt már a nyugalmazott bűnöző egyszerű, békés életét éli: cellatakarítás, séta, zacskóragasztás, néha élelmiszercsomag és olykor látogató. Jimmy Hogannak csak egy látogatója volt: miss Evelyn Weston. Mióta egykori iskolatársa meghalt, a leány látogatta meg kéthónaponként, ilyenkor néhány szót beszélt az öreg fegyenccel, aki csak barátságtalanul, komoran dörmögött rá valamit.

Miss Weston bölcsészetet tanult az egyetemen, ami nem a legkedvezőbb fényt veti egy fiatal hölgy gyakorlati érzékére. Különös, de így van: akik a legnagyobb mesterektől tanulnak bölcsen gondolkozni, azoknak általában a legritkább esetben jut az eszükbe olyasvalami, aminek hasznát vehetik. Evelyn Weston például abból próbált megélni, hogy régi francia balladákat fordított angolra. Ha tekintetbe vesszük, hogy történetünk idején Angliában pánikszerűen csökkent a kereslet francia nyelvből átültetett balladákban, nem csodálkozhatunk azon, hogy miss Weston és édesanyja nagy szegénységben éltek a Kings Road egy bérházának manzárdjában. Az elhunyt Weston nyugdíjából alig futotta megélhetésre. Szerencsére Mrs. Weston fivére, ha nem is volt vagyonos ember, arra tellett a jövedelméből, hogy időnként kisebb-nagyobb összegekkel segítségére legyen húgának. Ez a fivér, Mr. Bradford: úri szabó volt. Elég jómódú, mert iparán kívül tőzsdei spekulációkkal is foglalkozott, általában sikeresen.

Az elmondottakat csak annyiból tartom fontosnak, hogy az olvasó érzékelni tudja Evelyn Weston áldozatkészségét, amellyel szerény körülményei dacára sem hagyta sorsára a vén bűnös Jim Hogant, és időnként egy-egy csomag élelmiszert vitt el hozzá Dartmoorba.

(Rejtő Jenő: A szőke ciklon.
Könyvkuckó Kiadó, Bp., 1997.)

33.

Nem is olyan régen beszélgettünk egy baráti körben arról, hogy ki szereti és ki nem Jennifer Anistont. Az ellentábor azzal érvelt, hogy a színésznő jóformán nem is szerepelt másban, mint a Jóbarátok több száz részében, s ez alapján nem lehet megítélni népszerűségét és tehetségét. S noha az állítás továbbra sem látszik bizonyítottnak, a Derült égből Polly mindenképpen azt mutatja, hogy Pittné képes barátai nélkül is sikerre vinni egy komédiát. Persze vitathatatlan, hogy partnerválasztásai is segítenek ebben, hiszen Jim Carrey után most Ben Stillerrel került össze, s a többi mellékszereplő sem piskóta! A produkció ehhez mérten január közepének legnagyobb sikere lett, néhány hét alatt jókora hasznot termelve a Universalnak. A szakmai vélemények ettől függetlenül nem preferálják Stiller és Aniston ezen szerepvállalását, mivel John Hamburg forgatókönyvíró és rendező a kritikai vélemények szerint nem állt éppenséggel a helyzet magaslatán a Derült égből Polly elkészítésekor. Tömören fogalmazva a film „lapos és semmitmondó”.

(Vox Mozimagazin, 2004/3. sz. 24.)

34.

– Jó reggelt, Füles! – mondta Micimackó.
– Jó reggelt, Mackó! – mondta mélán Füles. – Ha erről egyáltalán lehet szó a mai időkben. A magam részéről erősen kétlem. De semmi. Szót sem érdemel. Bocsánat.
– No mi baj már megint?
– Semmi, Mackó, semmi. Csak úgy mondom. Sokféle népek vannak. Egyik nem akar, a másik nem tud. Ennyi az egész.
– Mit nem tud? – kérdezte Mackó, és megdörgölte az orrát.
– Mulatni. Vidulni. Énekelni és táncolni. Itt van a kutya eltemetve.
– Vagy úgy – mondta Mackó. Gondolkodott, hosszasan. Aztán megkérdezte: – Melyik kutya?
– Az a kutya, azzal a kutya jókedvvel – magyarázta borongva Füles. – Nem panaszképpen mondom. Csak úgy. Nem tesz semmit.
Mackó leült egy lapos kőre, és eltűnődött. Olyan volt ez az egész dolog a számára, mint egy képrejtvény. Sose volt nagy rejtvényfejtő. Lévén ő egy Csekélyértelmű Medvebocs.

(Milne, A. A.: Micimackó.
Láng Kiadó, Bp., 1995.)

35.

A francia király igen öreg. A mi történelmünkben nincs is példa rá, hogy egy fejedelem ilyen sokáig uralkodott volna. Azt mondják, rendkívül nagy képessége van rá, hogy az embereket engedelmességre szorítsa; egyforma tehetséggel kormányozza családját, udvarát és államát; gyakran hallották tőle, hogy a világ valamennyi kormányzata között legjobban a törököké vagy a mi fölséges szultánunké tetszik neki: ilyen nagyra tartja a keleti politikát!

Tanulmányoztam természetét, s olyan ellentmondásokat találtam benne, amelyeket képtelen vagyok megoldani. Van például egy minisztere, aki csak tizennyolc éves, és egy szeretője, aki nyolcvan; szereti vallását, de nem állhatja azokat, akik azt mondják, hogy szigorúan aszerint kell élni; noha kerüli a városok forgatagát s elég zárkózott, reggeltől estig egyéb gondja sincs, mint hogy beszéltessen magáról; szereti a diadalokat és a győzelmeket, viszont éppúgy fél tőle, hogy jó hadvezér álljon hadai élén, mint amennyire ugyanettől az ellenség oldaláról kellene félnie. Azt hiszem, ő az egyetlen, akivel megtörtént, hogy több a gazdagsága, mint amennyit uralkodó egyáltalán valaha remélhet, s ugyanakkor olyan szegénységben szűkölködik, hogy azt a legegyszerűbb ember sem bírná ki.

Szereti megjutalmazni azokat, akik szolgálják; de ugyanolyan bőkezűen fizeti meg udvaroncainak nyüzsgését, jobban mondva naplopását, mint kapitányainak fáradságos táborozásait; sokszor jobban kedveli azt, aki vetkőzteti vagy asztalkendőjét nyújtja neki, ha étkezéshez ül, mint azt, aki városokat foglal el vagy csatákat nyer meg a számára; úgy véli, az uralkodó hatalmát semmi sem feszélyezheti kegyei osztogatásában; s anélkül, hogy megvizsgálná, érdemes ember-e, akit javakkal elhalmoz, meggyőződése, hogy választása majd érdemessé teszi; így aztán megesett, hogy annak, aki csak két mérföldet szaladt az ellenség elől, kis kegydíjat adott, annak meg, aki négyet futott, egész tartományt.

Fényűző, főként építkezéseiben; palotájának kertjeiben több a szobor, mint egy nagy városban a polgár. Testőrsége éppoly erős, mint ama fejedelemé, aki előtt meginognak a trónok; seregei éppoly népesek, jövedelmei éppoly nagyok, és pénzforrásai éppoly kiapadhatatlanok.

Párisban, Muharrám holdjának 7. napján, 1713-ban.

(Montesquieu, Charles-Louis de: Perzsa levelek. XXXVI. Levél.
Európa Könyvkiadó, Bp., 1980) .

36.

Ki tudja közületek, hogy mi az a lóvasút? De minthogy épp most fordult be a sarkon, s megáll a ház előtt, mivel Emil intett neki, tehát egy-két szóval leírom, mielőtt továbbmászik.

Fura egy dolog, annyi szent. Sínen jár, mint egy igazi felnőtt villamos, s a kocsija is pontosan olyan, épp csak egy konflisló van eléje fogva. Emil és barátai véleménye szerint a lóvasút szégyenfoltja a városnak. Villamosokról álmodtak, felső- és alsóvezetékkel, elöl öt, hátul három fényszóróval; ám a városi tanács úgy vélte, hogy a mindössze három-négy kilométer hosszú úttal egy eleven lóerő is meg tud birkózni. Villamosságról tehát szó sem lehetett, a kocsivezetőnek nem volt dolga semmiféle fogantyúkkal és emeltyűkkel, hanem a bal kezében a gyeplőt tartotta, a jobbjában az ostort. – Hű! – mondta.

S ha valaki a Városház utca tizenkettő alatt lakott, lóvasúton ült, s ki akart szállni, akkor egyszerűen megkopogtatta az ablakot. Ilyenkor a kalauz azt mondta a lónak: brrr… s az utas kiszállt. Holott a megállóhely talán tíz vagy húsz házzal odább volt. De ezzel a Vasúti Társaság nem sokat törődött. Volt ideje. A lónak is volt. A kalauznak is. A lakosságnak is. S ha valakinek nagyon sietős volt a dolga, akkor gyalog ment.

(Kästner, Erich: Emil és a detektívek.
Holnap Kiadó, Bp., 2005.)

37.

Az ősember és az értelmes ember korai képviselőinek szerszámai, tűzhelyei, konyha-hulladékai a régészek számára nyújtanak felvilágosítást. Természetesen keveset tudunk arról, hogy az egykori embernek mit jelentett a barlang. Annyi bizonyos, hogy kényszerből kereste fel, miután ott védve volt az időjárás szélsőségei és az állatok támadásai elől. Tehát állandó lakóhelyként vagy alkalmi tanyahelyként szolgált a barlang. Főleg külföldi, de néhány hazai példa is igazolja, hogy a barlangoknak kultikus jelentősége is volt. Az istállóskői barlangban és a Kőlyukban medvekoponya temetkezési helyek, a Hillebrand Jenő-barlangban pedig a barlangi medve kaparászását utánzó nyomok maradtak fenn. Ugyanitt későbbi időszakból, a neolitikum bükki kultúrájának idejéből a belső teremben cölöpökre épített kunyhók nyomait lehet felismerni. Érdekes jelenség, hogy a bükki kultúra embere a barlangok bejáratához közelebbi, az ún. hidegponton temetkezett, s a belsőbb, védettebb, kiegyenlítettebb klímájú termeiben lakott.

(Kordos László–Jakucs László–Gádoros Miklós: Magyarország barlangjai.
Gondolat, Bp., 1984)

38.

A szakácskönyvekben szereplő ételek jelentős részét egész egyszerűen nem lehet úgy elkészíteni, hogy valóban ízletesek és eredetiek legyenek. Egy pisztráng kékre főzve, szigorúan nézve, kívül esik a gasztronómia körén, valahogy úgy, ahogyan a vadon termő málna, amely lehet nagyon ízletes, de mégiscsak a természet ajándéka, és nem a szakácsé, nem is a kertészé. Aki szereti a pisztrángot, az élvezettel fogja fogyasztani, nem érdekli őt, hogy mennyire van „kékre főzve” (ami végül is a pisztráng és az ecet magánügye: kettőjük kölcsönhatásán múlik a színhatás), s itt valóban nincs is különösebb szerepe a szakácsnak. Ahogyan egy szalonnával megtűzdelt csirke nyárson, parázs fölött megsütve kiváló étel; bár ennek azért már van némi fortélya, hiszen nem is olyan könnyű elérni azt, hogy az állat bőre ne égjen szénné, mielőtt még belül a hús teljesen megpuhult volna.

A jó recept azért fontos, mert a nyersanyagoknak, azok arányának, továbbá az elkészítés pontos módjának a közzététele nélkül eleve reménytelen dolog egy kicsit is összetettebb ételt reprodukálni. Számos szakácskönyvi leírás nyomán szerzett keserű tapasztalat tanított meg arra, hogy egyáltalán nem könnyű szabatosan és mindenre kiterjedően leírni egy-egy étel elkészítésének módját. Sokan azt mondják, erre nincs is szükség, bízzuk bátran az „előadóművész” fantáziájára, improvizációs képességére azt, hogy mit hoz ki a receptből. Az improvizációnak valóban megvan a maga szerepe. De kérdem én, milyen előadás kerekednék ki egy olyan – amúgy kiváló – zeneműből, amelynek a kottája itt-ott hiányos?

(Andor Csaba: Ízes étkek.
Madách Irodalmi Társaság, Csesztve–Bp., 2005)

39.

Hogyan keresünk meg és választunk ki egy-egy lelőhelyet? Sajnos sokszor csak véletlenül jut a szakemberek tudomására egy újabb lelőhely, hiszen építkezések vagy az intenzív földművelés során kerülnek a felszínre leletek, településekre, temetőkre utaló nyomok. Ezek mindig az adott ország történeti múltjához tartoznak, s igen nagy tudományos értéket jelentenek. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a megtalált leleteket bejelentsék a múzeumoknak, hogy a szakemberek megvizsgálhassák a lelőhelyeket, s eldönthessék a további sorsát. Sokszor nem ismerik fel a jelentőségét annak, hogy a szántásban téglák, faragott kövek, csontok vagy cserepek kerülnek elő, s még rosszabb, ha a szükségessé váló feltárás miatt az építkezést egy időre abba kell hagyni, esetleg áttervezni, az utat másfelé vezetni, hogy a hozzá nem értő számára értéktelennek tűnő maradványokat megóvják.

Néha a kapzsiság rombol. Ha értékesebbnek látszó lelet kerül elő, akkor nem viszik be a múzeumokba, hanem belekerül a műkereskedelembe. Számos értékes, tudományos eredmény pusztult el így a tudomány számára, de vesztettek értékükből azok is, melyek hosszú, kalandos út után gyűjtők, kereskedők révén végül múzeumba kerültek.

(Vaday Andrea, H.: Múltra nyíló ablakok)

40.

A kolibri

A kolibri olyan kis madár, hogy ha valaki például egy kolibrit akar ebédelni, annak előbb két sült csirkét kell megennie, hogy egy kolibrival jóllakjék. A kolibri maga szégyenli is kicsiny termetét, s ezért a ragadozó madarak elől, amelyek sokkal nagyobbak, mint ő, szemérmesen elrejtőzik.

Kétféle kolibri van, úgymint eleven és döglött kolibri; a döglött kolibri az elevenből keletkezik haláleset által.

A kolibri hazája Dél-Amerika, de ezenkívül máshol is előfordulhat, ha odaviszik.

A kolibri bogarakkal táplálkozik, mivel pedig oly kicsiny, hogy akárhány bogár nagyobb nála, hát a bogarakat a kolibri szempontjából két csoportra oszthatjuk: 1. olyanokra, amelyeket a kolibri eszik; 2. olyanokra, amelyek a kolibrit eszik. Ezzel a példával, remélem, az állatok fölosztásának egy új módját vezetem be, mely hivatva van arra, hogy a régi avult rendszereket, különösen a Linné-félét, teljesen kiszorítsa.

A kicsi kolibrinak kedves kis csipogó hangja van, amellyel lágyan csipog a nőstény fülébe, és ez a csipogás komoly dolog, mert ebből keletkezik aztán a kolibritojás, ami oly kicsiny, mint egy nagyobbfajta gombostűfej, tehát ha földobják is fehér, ha leesik is fehér, s éppen ebben különbözik a tyúktojástól.

(Nagy Lajos: Képtelen természetrajz és más karcolatok.
Szépirodalmi Kiadó, Bp., 1985)

41.

A híd az emberiség egyik legősibb és legnagyszerűbb találmánya – amióta az ember csak épít, épít hidakat is. Egy-egy korszak, ország, civilizáció fejlettségét messzemenően jellemzik azok a műszaki, technológiai és esztétikai minőségek, amelyeket hídjaikon látunk és tapasztalunk. Ez az előadás a legkorszerűbb hídszerkezetekről, építési eljárásokról és néhány olyan körülményről szól, amellyel napjaink építtetőinek, tervezőinek, építőinek és felhasználóinak kell szembenézniök, amikor csak egy-egy új híd terve felmerül. Korunk tipikus hídtervezője egyre kevésbé az inkább statikai számításokkal bajlódó építőmérnök; a feladat egyre inkább építészt, művészi tehetséggel is megáldott tervezőt kíván. Sőt manapság mintha a másik irányba mozdulna ki azt inga – az esztétikai szempont eluralkodása olykor öncélú, műszakilag indokolatlan és pazarló megoldásokra csábít.

Részlet Agócs Zoltán: Híd – mérnöki szerkezet vagy szobor?
[Mindentudás Egyeteme Online]

42.

Okos szemüveg profi úszóknak

Egy angol mérnökhallgató olyan, intelligens úszószemüveget tervezett, amely segít az úszóknak lemérni a medencében megtett távot.

Az Inview úszószemüvegek lencséjén belülről látható a körök száma, illetve a megtett idő, így az úszók azonnal maguk ellenőrizhetik teljesítményüket. Katie Williams, a feltaláló ipari design stúdiumokat folytat. Találmányában beépített iránytű van, amely egyértelműen beméri, mikor teljesítenek az úszók egy teljes távot. Az ifjú tudós szerint az úszók így a tempókra koncentrálhatnak ahelyett, hogy számolgatnák, hányadik fordulón vannak túl…

Katie Williams elmondta, hogy az ötlet saját korábbi tapasztalatainak köszönhető, amikor egy helyi uszodában életmentőként dolgozott. Sok szenvedélyes úszó kénytelen karórát hordani, netán folyton a falon lévő órát figyelni, hogy megfelelő gyorsasággal teljesítsék a hosszokat, de természetesen mindez kártékonyan befolyásolja az úszás minőségét.

Williams szerint „Ha az úszók bal kezükön órát viselnek, megváltozik a kar mozgása csak azért, hogy figyeljék, milyen gyorsan úsznak. Ez elpazarolt energia számukra.” Számos úszó panaszkodott arra, hogy nehezen tudja fejben tartani, hányadik hosszon van túl, különösen, ha a sokadiknál tartottak már, vagy ha arra összpontosítottak, hogy minél tökéletesebb tempóban ússzanak. A feltaláló hozzátette: „Én magam sem tudtam soha, mennyit úsztam.”

Az Inview úszószemüveg működésének alapja egy beépített iránytű, ami akkor állapítja meg helyzetét, amikor az úszó először csobban a medencébe. Az iránytű pontosan feljegyzi az úszó irányváltását, így számolva a megtett köröket.

A prototípus, amely az iránytűből és egy számolóeszközből állt, egy kisebb kő méretű volt, s ez egy kissé kényelmetlenné tette volna az úszást, nyilatkozta Katie Williams. A végül elkészült modell nem nagyobb egy 50 pennys érménél, és minden különösebb gond nélkül felerősíthető az úszószemüveget rögzítő szalagra.

[Mindentudás Egyeteme Online]

43.

A húsételek a legnagyobb becsben tartott ételcsoport az utóbbi évszázad paraszti értékrendjében. Az értékelés fő indítéka a húsételek viszonylag ritka volta. A húsfogyasztás mértékéről Mo.-on megbízható statisztikai adatokkal egyelőre csak a 20. sz.-ból rendelkezünk, a korábbi időszakra vonatkozó becslések elfogadható összképet még nem nyújtanak. Az évi fejenkénti átlagfogyasztás az 1930-as évek első felében 28,8 kg (1970-ben 57,6 kg). Az átlagnak megfelelt a birtokos parasztrétegek átlagfogyasztása, melynél magasabb volt az alföldieké. Az átlag felét sem érte el viszont az aratómunkások, summások családjainak húsfogyasztása. (…)

A parasztság elsőrendű húsállata a sertés, ez nyújtotta a háztartás egész évi biztos tartalékát. Húsából igyekeztek minél többet konzerválni, amely így elsősorban füstölt húsként került a konyhára. A téli disznóölést követő időszakban átmenetileg javította az étkezést a belsőségek, gyorsan romló töltelékek sűrűbb fogyasztása. A fejet, lábat sokfelé már farsangi kocsonyának, az orját farsangi káposztába tartogatták. A marha, borjú igen széles paraszti rétegek számára olyan érték volt, amelyet étkezés céljából nem vághattak. (…)

A közhiedelemmel ellentétben tyúk sem állt korlátlanul rendelkezésre. A vasárnapi „tyúkhúsleves” néhány alföldi körzetben e célból tartott galambokból is készült. Az alföldi tanyás gazdálkodás baromfinevelésben kiemelkedő körzetében ez az előnyös helyzet az étkezésben is kifejezésre jutott. (…)

A vadhús a paraszti táplálkozásban alkalmi volt; választéka egészen alacsonyan, a varjúnál, pelénél, sündisznónál kezdődött és a fogolyig, túzokig, szarvasig, vaddisznóig terjedt. A nagy testű túzok olyan váratlan húsérték, amit füstölve is tartósítottak.

Halételek a halászok körében voltak gyakoribbak, a magyar parasztság étkezésében korábban is csak a – jóllehet kiterjedtebb – halászó vizek közvetlen közelében fordultak elő szerény mennyiségben.

(Magyar néprajzi lexikon.
Szerk.: Ortutay Gyula. I–V. köt.
Akadémiai Kiadó, Bp., 1977–1982)

Ajánló bibliográfia a „Szövegértés” segédanyaghoz

Antalné Szabó Ágnes – Raátz Judit: Magyar nyelv és kommunikáció – Szövegértés és szövegalkotás feladatgyűjtemény. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 2003.

A kétszintű magyar nyelv és irodalom próbaérettségi gyűjtemény – középszint. Szerk.: Bánki István. DTF-Hungária, Bp., 2004.

Budaváriné Béres Erzsébet – Kelecsényi László Zoltán: Szövegértés – szövegalkotás. Corvina, Bp., 1999.

Dr. Kutas Ferenc: Az elbeszéléstől az érettségi dolgozatig – fogalmazás a középiskolában. Mozaik, Szeged, 1998.

Hajas Zsuzsa: Szövegértés – szövegalkotás. 9–10. Pedellus Tankönyvkiadó 2004.

L. Aczél Petra: A szóból épült gondolat – gyakorlókönyv. Krónika Nova Kiadó, Bp., 2001.

Szövegvizsgálat. Szerk.: Maczák Edit. Item Könyvkiadó, Bp., 2004.

N. Császi Ildikó: Példaszövegek a magyar nyelvtan tanításához. Trezor Kiadó, Bp., 1993.

Raátz Judit: Nyelvi-kommunikációs tankönyv a szakiskolák számára. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 2002.

Sztanyó Emese: Szövegértelmezési feladatok és megoldások 11–12. osztályosok részére. Filum Kiadó, Bp. 2004.

Sztanyó Emese: Szövegértelmezési feladatok és megoldások 9–10. osztályosok részére. Filum Kiadó, Bp., 2004.

Trencsényi Borbála: Anyanyelv és kommunikáció. AKG Kiadó, Bp., 1999.

Vasy Géza: Korok, stílusok, irányzatok az európai irodalomban. Krónika Nova Kiadó, Bp., 1999.

Tags: 
Prefix: 

A honlapon található adatbázisban lévő tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művek elektronikus továbbhasznosítását előzetes írásbeli engedélyéhez köti. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést kifejezetten megtiltja.