Tartalom

  • Az inkluzív oktatás fenntartása: a speciális oktatást igénylő gyermekek bevonása a többségi iskolákba • OECD-tanulmány
    A fogyatékos gyermekek többségi iskolákban való integrált oktatása és az azt követő társadalmi beilleszkedésük már 1978 óta a CERI munkájának egyik központi kérdése. Az elmúlt néhány évben a munka középpontjában az iskolarendszeren belüli, valamint a tanköteles kort követő időszakban a továbbtanulás során, illetve felsőoktatásban megvalósuló inkluzív oktatás folyamatának, problémáinak és eredményeinek elemzése állt. 1995 és 1998 között egy (ezzel egyidőben) kidolgozás alatt álló vizsgálati eljárással nyolc országban - Ausztráliában, Kanadában, Dániában, Németországban, Izlandon, Olaszországban, az Egyesült Királyságban és az USA-ban - történt adatgyűjtés, illetve készült részletes esettanulmány. Ezeknek az esettanulmányoknak a tapasztalatain alapul "Az inkluzív oktatás fenntartása" címmel 1999-ben közzétett alábbi tanulmány.
  • Milyen lesz a jövő iskolája?
    Az OECD oktatással és újításokkal foglalkozó központja a tagországok oktatási minisztereinek 1996-os párizsi értekezletén az élethosszig tartó tanulás kérdéseiről vitatkozva feladatául kapta, hogy hitelesen és tudományos igényességgel rajzolja meg a "jövő iskolájának" képét. Az erre irányuló szakmai erőfeszítések terén a szervezet számára újabb és újabb lehetőségeket nyújtottak a következő esztendők rendezvényei és programjai; így például az 1997-es, Hirosimában útnak indított "A jövő iskolája" projekt, a megújuló iskolákkal foglalkozó 1998-as értekezlet, az "Iskola 2020-ban" címmel a franciaországi Poitiersben megtartott szeminárium, a 2000. évi rotterdami "Iskoláztatás a holnap számára" címmel megtartott rendezvény, valamint a tavalyi évben - ugyancsak Párizsban - megrendezett "Kompetenciákba való beruházás mindenkinek" című miniszteri értekezlet, amelyen a tagországok szakemberei már a témával kapcsolatos félévtizedes tevékenység eredményeit is számba vehették.
  • A diákok tudásának és képességének mérése az olvasás, a matematika és a természettudomány terén
    Az OECD PISA-programja (Programme for International Student Assessment) a 15 éves diákok teljesítményének három ciklusosra tervezett felmérése, amelyben a részt vevő országok kutatói azt vizsgálják, mennyire felkészültek a diákok arra, hogy a felnőtt élet kihívásainak megfeleljenek, és alkalmazkodni tudjanak a munkaerőpiac változásaihoz. 2000-ben 32 országot vontak be a felmérés első ciklusába, melynek alapelveiről és módszereiről ez a beszámoló készült. A felmérést minden országban 4500–10 000 válaszadó részvételével végezték el.
  • Gyermekeink gondozása, nevelése • Magyarországi háttértanulmány az OECD „A kisgyermekkori nevelés és gondozás szakmapolitikájának tematikus vizsgálata” című programjához
    1996-ban az OECD oktatási miniszteri találkozó témája Az egész életen át tartó tanulás megvalósítása volt. A miniszteri értekezlet zárónyilatkozata elsődleges célként jelölte meg a kisgyermekellátás és -nevelés színvonalának és hozzáférhetőségének javítását, a családokkal való szoros együttműködést. A miniszterek leszögezték, hogy az egész életen át tartó tanulás nem az iskoláskorral kezdődik, és elismerték a kisgyermekkori gondozásnak és nevelésnek az egész életen át tartó tanulás megalapozásában való fontosságát. A miniszteri felhatalmazás következményeként indult meg a kisgyermekkori gondozásról és nevelésről végzett vizsgálatsorozat, a „Thematic Review of Early Childhood Education and Care (ECEC) Policy” (A kisgyermekkori nevelés és gondozás szakmapolitikájának tematikus vizsgálata) az OECD-országok körében. Eredményeként ma az OECD rendelkezik a legaktuálisabb és legátfogóbb információkkal az iskolás kornál fiatalabb gyermekek intézményes ellátásának, nevelésének rendszeréről, szabályozásáról, színvonaláról, a szakmapolitikai elvek megvalósulásáról a világ 20 országára vonatkozóan.
  • Kulcskompetenciák meghatározása és kiválasztása
    Az OECD, azaz a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, a Svájci Szövetségi Statisztikai Hivatal, és az Egyesült Államok Oktatási Minisztériuma, illetve az USA Oktatás-statisztikai Központja közreműködésével 1997-ben kezdett bele abba a projektbe, mely a Kompetenciák meghatározása és kiválasztása: Elméleti és fogalmi alapok címet kapta. A munkában nemzetközi szakértők vettek részt; elemzéseiket a szervezet ebbe, a lábjegyzetben hivatkozott kötetbe rendezve adta ki, és az összeállítást egyidejűleg megjelentette Kanadában, Németországban, Svájcban és az Amerikai Egyesült Államokban.
  • Biztos alapokon • Kisgyermekkori nevelés és gondozás
    Az OECD Nevelési Bizottsága 1998-ban indította útjára A kisgyermekkori nevelés és gondozás irányvonalainak tematikus áttekintése elnevezésű vizsgálatot, melynek céljából az OECD-országok kisgyermeknevelési és -gondozási politikájának javítása céljából átfogó, nemzetközi szintű információgyűjtést és elemzést végeztek. A vizsgálatban tizenkét ország vett részt: Ausztrália, Belgium (a belga és a francia közösség), a Cseh Köztársaság, Dánia, Finnország, Olaszország, Hollandia, Norvégia, Portugália, Svédország, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia...
  • Az agy működése
    Ez a kiadvány helyzetjelentés egy rohamosan fejlődő tudományterület legfrissebb eredményeiről. A "Tanulás és az agy" elnevezésű projekt keretében az OECD-CERI megkísérelte közelíteni egymáshoz a különböző érintett tudományágakat annak érdekében, hogy ismereteikkel kölcsönösen segítsék egymást.
  • Az oktatásból a munka világába való átmenet kérdései
    Az OECD szakemberei által elvégzett összegzés a résztvevő országok által összeállított célja az oktatásból a munka világába vezető útszakasz egyénenkénti és országonkénti jellegzetességeinek feltárása, a tapasztalatokból leszűrhető tanulságok megfogalmazása. A tanulásból, azaz az ún. 2. szektorból a 3. szektorba, azaz a munkába való - bármely életkorban bekövetkező - átmenet kérdései azért is mondhatnak magukénak ilyen kiemelt politikai és szakmai figyelmet, mert a fiatalok életében erre az időszakra egyidejűleg több, másféle átmenet is esik vagy eshet.
  • PISA 2000: a hivatalos OECD-jelentés tanulságai
    A 2000. március 27. és április 7. között, 31 más országgal együtt a 15 esztendős tanulók reprezentatív mintáján hazánkban is elvégzett PISA-vizsgálat magyarországi eredményei egyaránt hatalmas megdöbbenést váltottak ki a szakmai és a laikus közönségből is. Ezúttal az OECD szakértői által készített hivatalos összegzés nyomán készült elemzéssel ismertetjük meg olvasóinkat
  • Oktatási felmérés Svájcban • A fiatalok alapkompetenciái - a PISA 2000 országjelentésének összegzése
    Az OECD által elindított PISA 2000 nemzetközi vizsgálat szakmai irányító testülete által közreadott összehasonlító értékelésről már sok szó esett; az utóbbi hónapokban Magyarországon is meglehetősen ismertté vált - a szakmai és a laikus közvélemény előtt egyaránt. Minden ország elkészített az óta - a felmérésnek a saját oktatási rendszerére, tanulói teljesítményeire vonatkozó megállapításai - alapján egy országjelentést is. Beszámolónkban Svájc 2002 tavaszán közzétett jelentésének rövidített változatát ismertetjük.
  • A PISA 2000 svédországi eredményeiről
    A PISA 2000-projekt az OECD és az egyes országok kormányai együttműködésében valósult meg; és a széleskörű nemzetközi részvételnek köszönhetően a tanulói teljesítmények eddigi legnagyobb nemzetközi mérése volt. Számunkra is tanulságos lehet, hogyan vélekednek egy eredményei szerint sikeres országban a vizsgálatról. Ezért adjuk közre Svédország PISA gyorsjelentésének rövid összefoglalóját.

A honlapon található adatbázisban lévő tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művek elektronikus továbbhasznosítását előzetes írásbeli engedélyéhez köti. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést kifejezetten megtiltja.