wadmin | 2009. jún. 17.

A közoktatási törvény nyári módosítása jelentős mennyiségű feladat elé állította az intézményfenntartókat. Budapest Zugló Önkormányzata közel félszáz nevelési-oktatási intézmény gazdája. Az oktatásszolgáltatások szervezése ebben a kerületben kiemelt feladat, tekintettel arra, hogy lakóterületről van szó. Jelentős elvárásként fogalmazódik meg a színvonalas oktatás-szolgáltatás.

A fenntartó önkormányzat is számba vette feladatait 2006-ig. Az oktatásszervezési-igazgatási feladattömeg négy jelentősebb csoportba osztható:

  • Feladatot jelent az oktatási rendszer helyi tervezési dokumentumainak módosítása: az intézkedési terv felülvizsgálata és az önkormányzati minőségirányítási program elkészítése.
  • Az intézményirányítási feladattömeg részeként legelsősorban felül kell vizsgálni az intézmények nevelési/pedagógiai programjait, módosítani szükséges az alapító okiratokat és meg kell határozni a pedagógiai szakszolgálatok működési körzetét is.
  • El kell végezni az intézményi házirendek felülvizsgálatát és önkormányzati jóváhagyását.
  • Az oktatási-nevelési intézmények feltételrendszerének biztosítása körében a fenntartók felülvizsgálják a „kötelező és minimális” eszközök jegyzékét. Új feladatot jelent a teljesítménypótlékok bevezetése és az alkalmazotti létszámok felülvizsgálata.

A fenti felsorolás kiegyensúlyozott, biztonságos irányítási és finanszírozási feltételrendszert, környezetet feltételez. Ezzel szemben, a forráshiányos önkormányzatok folyamatosan szűkítik többletfeladataikat, visszafogják működési kiadásaikat, tehát restrikciós önkormányzati oktatáspolitikát folytatnak. Milyen hatással számolhatunk? Az elkövetkezendő 1-2 évben a következő fenntartói lépések várhatók:

  • kötelező feladatok felülvizsgálata – intézménybezárás, összevonások;
  • önként vállalt feladatok szűkítése, megszüntetése – középfokú intézmények átadása a megyének;
  • működtetési kiadások csökkentése óraszámok felülvizsgálata a pedagógiai programok elfogadása során;
  • segítő szakszolgáltatások fenntartásának mérlegelése, fejlesztéseik visszaszorítása;
  • szakmai szolgáltatások fenntartásának megkérdőjelezése;
  • feladat-ellátási megállapodások átgondolása, együttműködési kényszer;
  • ellenőrzés szerepének felértékelődése (értékelési elemek csökkentése);

Tekintettel arra, hogy az önkormányzati oktatáspolitika immáron több mint egy évtizede van kitéve financiális bizonytalanságnak, az intézmények részéről is jól artikulált igényként jelent meg, hogy szakmai munkájuk megítélésének, helyzetük értékelésének kidolgozott eszközrendszere legyen. Zuglóban a helyi irányítás egyik legfontosabb eszközének a tervezett, nyilvános intézményértékelést tartjuk.

A működő intézményértékelés létrehozásának az alábbi indokai voltak:

  • A fenntartó és szervei informáltságának megteremtése.
  • Az intézményfenntartás és -irányítás, valamint az intézmény viszonyának szabályozása, együttműködés kialakítása.
  • Belső és külső értékelés összhangjának megteremtése.
  • Szakmai szolgáltatások újragondolása, helyi szakemberhálózat létrehozása az értékelési feladatok ellátására.

A zuglói intézményértékelési rendszer bemutatása:

Az intézményértékelés területei:

Terület Időpont/vezetői megbízatás éve Végzi
a szülői/tanulói elégedettség vizsgálata 2. év - pedagógiai szolgálat
- külső szakértő
tanügyi-törvényességi ellenőrzés 2. év - köztisztviselő
- külső szakértő
a humán erőforrás felhasználásának vizsgálata 3. év - külső szakértő
gazdasági ellenőrzés 3. év - köztisztviselő
a pedagógiai munka szakmai értékelése 3. év - külső szakértő
vezetői önértékelés 4. év - intézményvezetők
a tanulói teljesítmények mérése tanévenként - pedagógiai szolgálat

Elvégeztük a több éve működő rendszer értékelését, tapasztalataink a következők szerint összegezhetők:

  • a kialakított rendszer tervezett és az intézmények számára is tervezhető;
  • nyilvános, meghirdetett, eredményei publikusak;
  • periodikus, így alkalmas a nyomon követésre;
  • biztonságosan finanszírozott;
  • létrejött az intézményi és fenntartói adatbázis;
  • „felnőttek” a helyi értékelés szakemberei;
  • támogatja az intézményi önértékelést;
  • segíti a fenntartói döntéshozatalt;
  • alkalmas az intézmény belső, szakmai fejlesztésének támogatására;
  • szempontokat nyújt a fenntartói vezetőértékeléshez.

Tennivalók a rendszer javítása érdekében:

  • a gazdálkodási jogszabályok által előírt pénzügyi ellenőrzések rendjét be kell építeni az ellenőrzési rendszerbe;
  • korszerűsíteni szükséges a szülői-tanulói elégedettségmérés mérőeszközeit;
  • folyamatosan figyelemmel kell kísérni az intézményi minőségfejlesztési tevékenységet és össze kell hangolni a fenntartói ellenőrzési és értékelési tevékenységgel.

Összegezve:

A rendszeresen működtetett, kiszámítható, nyilvános fenntartói értékelési rendszer hozadéka az az objektív, szakmai információtömeg, amely segíti az intézmények helyi feladatellátásának szakszerű megítélését. A felhalmozódott tudás segítséget jelent a helyi tervezés feladatainak meghatározásakor és kiindulópontja a vezetői munka fenntartói értékelésének is. A tanulói teljesítménymérések eredményei meghatározzák a szakmai munkaközösségek következő feladatait, alapjául szolgálnak az intézményi fejlesztő tevékenységnek, feladatokat rónak a helyi tantárgygondozó és mentorhálózat szakembereire. Szemponttá vált az intézményi munka megítélése során, hogy a rendelkezésre álló információkat, eredményeket miként építi be az iskola, óvoda a tervező és fejlesztő munkájába.

Tags: 
Prefix: 

A honlapon található adatbázisban lévő tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művek elektronikus továbbhasznosítását előzetes írásbeli engedélyéhez köti. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést kifejezetten megtiltja.