wadmin | 2009. jún. 17.

Nehéz ma az önkormányzatoknak reformról és átalakulásról beszélni. Inkább azt lehet mondani, hogy reform vagy átalakulás. Ennek oka, hogy az elmúlt években az önkormányzatok többsége komoly dilemma előtt állt. A közoktatási törvény változásai számos olyan feladatot jelöltek meg, amelyek végrehajtása a közoktatás jelentős fejlesztését, mondhatni szemléletváltását célozta. Gondolunk többek között a minőségi elvárások megjelenésére a közoktatásban vagy az új típusú érettségire való felkészülésre, de említhetnénk az integráció vagy a sajátos nevelési igényű tanulók kérdését is. Ezzel párhuzamosan a tanulói,- a gyermeklétszámok folyamatos csökkenése és az ehhez szorosan kapcsolódó finanszírozási nehézségek egyre inkább arra szorították a fenntartókat, hogy átalakítsák intézményrendszerüket, ami sok esetben intézménybezárással, pedagógusok elbocsátásával járt.

Miközben tehát az önkormányzatok is látták, látják a közoktatásban szükséges fejlesztések, reformok célszerűségét, ugyanakkor sok esetben ezzel ellentétes lépésre kényszerültek és kényszerülnek még ma is.

1. Bevezetés

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata 2003 tavaszán intézkedési csomagot fogadott el. Az intézkedési csomag elkészítésének a következő legfontosabb okai voltak:

  • Tanuló- és gyermeklétszám csökkenése – kihasználatlan intézményi kapacitások
  • Pénzügyi, finanszírozási nehézségek – működőképesség megtartása

Az intézkedési csomaggal a következő célokat kívánta elérni az önkormányzat:

  • a teljes közoktatási struktúra áttekintése,
  • feladatok meghatározása,
  • hatékonyabb, jobb, gazdaságosabb feladatellátás.

2. Közoktatási feladatellátás (elkövetkező két év közvetlen feladatai)

2.1. Saját hatáskörű döntések:

  • Egységes – nullbázis alapú – finanszírozási rendszer kidolgozása
  • Óvodai szervezet és az óvodában foglalkoztatottak létszámának felülvizsgálata
  • Két általános iskola összevonása
  • Általános iskolai tanulócsoportok számának áttekintése
  • 8 évfolyamos gimnáziumi képzés megszüntetése
  • Enyhén értelmi fogyatékosokat ellátó általános iskola más – középiskola és kollégium – kihasználatlan épületrészébe költöztetése (és a gazdasági önállóság megszüntetése)
  • Pedagógiai szakszolgálati központ létrehozása (szervezetileg egy intézménybe telepítése az eddig ellátott feladatoknak)
  • Szakképző centrum létrehozása (meglévő 3 intézmény bázisán). Első lépésben 2 intézmény összevonása
  • Intézményi étkeztetés áttekintése, óvodai konyhák átszervezése (főzőkonyhák számának csökkentése)
  • Városi Ellátó Szolgálat tevékenységének és létszámának áttekintése (bölcsődei hálózat beintegrálása)
  • Túlmunka, helyettesítés kifizetései felülvizsgálata
  • Intézményvezetői érdekeltségi rendszer kidolgozása
  • Kollégiumi helyzet felülvizsgálata
  • Az összes intézmény létszámgazdálkodásának felülvizsgálata
  • Ingatlanhasználat felülvizsgálata
  • Intézmény-felújítási terv készítése
  • A felszabaduló források ágazati fejlesztési hasznosítása

Összegzés: a feladatok végrehajtása 2 tanév alatt történik meg. Egy részük a működés racionalizálását, más részük ágazati fejlesztéseket irányoz elő.

2.2. A közoktatási törvény által megszabott feladatok

  • Az intézkedési terv felülvizsgálata

    A racionalizálási intézkedéscsomag is követelt egyfajta áttekintést. Megkezdődött az irodán belül a tematikus felülvizsgálat (feladatok leosztása, ütemterv, adatelemzés)

  • Önkormányzati minőségirányítási program

    Intézményi helyzet kérdőíves felmérése. A korábban megkezdett fenntartói minőségbiztosítási munka dokumentumainak áttekintése.

    Tanácsadó cég felkérése.

    Mérések folytatása (már 4 éves folyamatos program az első évfolyamosok év eleji bemenő és év végi kimenő képesség – készség mérése, és ebben a tanévben a negyedikesek kontrol mérése következik).

  • Alapító okiratok felülvizsgálata

    Az átszervezésekkel már számos intézménynél meg kellett tenni (OM számos pontosítást, névváltoztatást írt elő).

  • Kötelező eszköz- és felszerelési jegyzék teljesítésének ütemterve

    Teljes körű felmérés, részletes helyszíni vizsgálat, külső szakemberek bevonása, közgyűlési előterjesztés (kb. 300 millió Ft szükséglet, eddig több mint 200 millió Ft saját erő került felhasználásra).

3. Önkormányzati Minőségirányítási Program

3.1. Eddigi eredmények

Eger város 2000-ben megkezdte helyi fenntartói minőségbiztosítási rendszerének kiépítését. Ennek keretében:

  • Részletes helyzetelemzést és önértékelést készített, amelyben feltárta a helyi közoktatás-szolgáltatás leginkább problematikus elemeit.
  • Elkészítette minőségi nyilatkozatát, amely a közoktatás-szolgáltatással kapcsolatos legfontosabb elveket és elvárásokat tartalmazza, továbbá mindazokat a jogokat és garanciákat, amelyek szükségesek egy minőségelvű közoktatás megvalósításához.
  • Létrehozott egy Minőségi Bizottságot, amelynek feladata a minőség elvének érvényesítése a közoktatás döntéshozói felé. Tagjai a helyi közoktatás kiemelt szereplői.
  • A helyzetelemzésben feltárt problémák kezelésére úgynevezett minőségi köröket hozott létre, amelynek feladata két kulcsterület: a tartalmi fejlesztés és a követelményállítás kidolgozása volt. A körök munkájában a helyi közoktatás megbecsült szereplői vettek részt (pedagógusok, irányítási, szakmai szolgáltatási, szakértői feladatokat ellátók).
  • A követelményállítás keretei között kidolgozásra került egy hosszú távra szóló helyi mérési rendszer.

3.2. Helyi mérési rendszer

A három-négyévenként végzendő mérés információval szolgál a fenntartónak az intézményi nevelő oktató munka hatékonyságáról, minőségéről.

Az iskola első osztályába lépő, tanulmányait megkezdő diákok egyenlők, de nem egyformák. Eltérő a családi háttér, a szülők szellemi tőkéje, másrészt eltérőek képességeik. Mindez ismeret- és viselkedésbeli különbséget és hátrányt jelent. Ezt a már induláskor jelentkező különbséget az iskola – amely terhel, sőt túlterhel – tovább fokozza.

Az iskolakezdési mérés nem ismeretszintet mér, hanem értelmi fejlettséget, neveltségi szintet, szociokulturális hátteret. Alkalmas arra, hogy kiszűrje a tanulási zavart és a magatartási problémát. Ennek elmulasztása tanulási kudarcot eredményez, megfosztja a tanulót a benne rejlő képesség kibontakoztatásától és a tanári munka hatékonysága is elvész.

A probléma kiszűrésekor szakemberek (fejlesztő- és gyógypedagógus) állapítják meg a szükséges fejlesztő pedagógiát. Ezáltal eredményesebb lesz a tanuló és a tanár munkája egyaránt. A szűrésre 3-4 évenként kerül sor, és ennek eredményeként módosul a fejlesztő ciklus.

A mentális szűréssel egy időben történik a tanulók képességszintjének, illetve tantárgyi ismeretszintjének mérése: alsó tagozaton írás-, olvasás-, szövegértési, számolási készség, felső tagozaton és középiskolában mindez a magyar, matematika, történelem, idegen nyelv tantárgyakat foglalja magába.

A komplex mérés és a ráépülő fejlesztő pedagógia prevencióként szolgálja az elérendő célt, az esélyteremtés és az oktatás hatékonyságának eszköze lehet.

A mérést szakemberek végezik – első évben külső szakemberek irányításával történt – a város saját mérési csoportot állított fel. A mérés egységes rendszerben, egy időpontban történik a város összes iskolájában.

Az eredmény nyilvánosságának módjáról és mélységéről a fenntartó megállapodott az intézményvezetőkkel. Ennek értelmében a kódolt adatokat csak a saját intézmény ismeri. Az általános összehasonlításokat minden intézmény megkapja. A saját intézményi eredményeket pedig részletesen, osztályokra, tanulókra bontva (kódolva) kapják meg az iskolák.

Mérési ciklus a következő:

  • első osztály,
  • harmadik osztály,
  • hetedik osztály,
  • kilencedik osztály.

A városi értékelés megújításának egyik alapfeltétele az intézményi mérési kultúra kialakítása és annak „bekötése” a városi és az országos mérési rendszerbe. Az egyes iskolák, iskolatípusok be- és kilépési pontjain aktuális, majd több évre terjedő követő méréseket kell bevezetni.

Az intézményi értékelési rendszer megújításának alapvető feltétele, hogy a tanulókról írásos értékelés is készüljön, amely számba veszi a tanuló erősségeit, hiányosságait és fejlesztési információval szolgál. A teljesítménycentrikus, öt érdemjegybe sűrített értékeléshez képest ez az értékelési rendszer személyre szabott. Jobban szolgálja a tanuló előrehaladását és a szülő tájékoztatását.

Az intézményi mérés másik összetevője a belső vizsgarendszer kialakítása, amelyet összhangba kell hozni a városi minőségfejlesztés mérési rendszerével.

A mérési-értékelési rendszer financiális és személyi feltételek meglétén alapul. A mérések és folyamatok lebonyolítása költségigényes. Az iskoláknak fejlesztő, valamint minőségügyi és mérési szakvégzettséggel rendelkező pedagógusokra van szüksége.

Eddigi tapasztalatok

Három év tapasztalata áll rendelkezésre. Minden évben valamennyi elsős diáknál – függetlenül a fenntartótól (megállapodás alapján) – év elején és év végén került sor mérésre. A mérés tanév elején ahhoz adott segítséget, hogy a pedagógusok egyénre szabottan megállapíthassák a fejlesztési módszereket és eszközöket, kijelöljék azt a fejlesztési utat, amely a gyermek érdekét leginkább szolgálja. Egyben egyfajta általános képet is kapott az iskola a felvett tanulók beiskolázási szintjéről.

Az év végi mérés azt a hozzáadott pedagógiai értéket méri, amelyet a pedagógusok végeztek az év során. Megállapítható osztályra és egyénre szabottan, amely területek milyen mértékben fejlődtek. Az összehasonlításokból az is megállapítható, melyik intézmény milyen hatékonyságot ért el.

A mérések eredményeiről a mérési csoport szakembereitől a pedagógusok, intézményvezetők minden alkalommal részletes tájékoztatást, továbbá szakmai segítséget, ajánlást kapnak munkájukhoz. Ugyancsak visszajelzést kapnak az óvodavezetők a saját óvodásaik úgynevezett bemeneti eredményeiről.

A hároméves munka mindenképpen eredményesnek ítélhető. Az intézmények elfogadták, tudják, hogy a cél elsősorban az ő munkájuk segítése. Ebben a tanévben kerül sor a negyedik osztályosok mérésére, tehát azon tanulókra, akiket már első évben is mértünk. Mi magunk is kíváncsian várjuk, milyen eredményeket mutat majd a négyéves fejlesztő munka.

Tags: 
Prefix: 

A honlapon található adatbázisban lévő tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művek elektronikus továbbhasznosítását előzetes írásbeli engedélyéhez köti. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést kifejezetten megtiltja.