wadmin | 2009. jún. 17.

Sipos János

Új feladatok és kihívások a közoktatásban

Nagy tisztelettel és szeretettel köszöntöm a konferencia valamennyi résztvevőjét. Az önkormányzati konferencia évenkénti megrendezését az Oktatási Minisztérium nemcsak fontosnak tartja, hanem minden évben anyagilag is támogatja. Azért tesszük ezt, mert általában fontosnak tartjuk a kommunikációt a partnereinkkel, azzal a nagyon széles partneri körrel, amellyel a minisztériumnak érdemes és fontos együttműködnie. A konferencia megszervezése lehetővé teszi a fontos problémák felvetését, szekciókban történő megvitatását. Az együttgondolkodás, a közös gondolkodás pedig mindig előrébb viszi a dolgokat. Nem feledjük természetesen azt sem, hogy a sok partnerünk között az egyik legfontosabb az önkormányzati világ, hiszen közoktatási intézményeink nagy többsége önkormányzati fenntartásban működik.

Új folyamatok, eredmények és problémák

Milyen új folyamatok zajlanak ma a közoktatásban? Az egyik a tudásminőségről alkotott fogalom átalakulása, ami a jó iskola mint fogalom lassú, nagyon lassú átalakulását is jelenti. A múltban vagy akár még a jelenben is sokak számára az elitképzés produktuma az egyedüli eredmény. A jövőben – talán néhol már a jelenben is – a tömegképzés is fontossá válik. A másik ilyen folyamat a tanári szerep átalakulása. A múltban – azt tapasztaltam gyakorló pedagógusként is, hogy – a tanár hatalom volt, hatalmát a diplomával együtt kapta, ő volt a tudás kizárólagos birtokosa. Ez a világ mára elmúlt, hiszen jól tudjuk, hogy a gyerekek ma már az információk nagyobbik részét nem az iskolában, nem a pedagógusoktól szerzik. Lehet ezt a helyzetet nem szeretni, de nem alkalmazkodni hozzá bűn. Milyen jövőképünk lehet ezen a területen? A cél a tanár tanulásirányítási szerepének az erősítése, az egész életen át tartó tanulás igényének kialakítása.

Amikor a magyar közoktatásról beszélünk, legyünk büszkék azokra az eredményekre, amiket – elsősorban az elitképzés terén – elértünk az elmúlt években, évtizedekben. Például 2002-ben 5 arany-, 6 ezüst-, 7 bronzérmet szereztek a magyar diákok a nemzetközi diákolimpiákon természettudományokból, ide sorolva most a matematikát és az informatikát is. 2003-ban 3 arany, 5 ezüst, 6 bronz a kiváló teljesítmény. Az innovációs szövetség által 2003-ban szervezett verseny magyarországi győztesei nagyon jól szerepeltek az európai vetélkedésben is, soha nem volt még olyan ország, amelyik egy évben 4 díjat kapott volna az innovációs díjak közül. Ha a magyar közoktatásról beszélünk, akkor nem hallgathatjuk el a létező, valós problémákat sem, például olvasás-szövegértés területén.

A PISA 2000 felmérés adatai szerint 15 éves diákjainknak közel fele nem érti jól az olvasott szöveget. Tehát úgy jár középfokú iskolába, hogy nem tud önállóan tanulni, és sajnos nagy valószínűséggel a többségük felnőtt korára is így marad. A finnek az elsők olvasás-szövegértésben. Az érdekesség kedvéért azok a finnek, akik a fogyatékos gyerekeket is már integráltan oktatják a hagyományos iskolákban. Ezek után kérdés, hogy joggal félnek-e sokan, hogy az okos gyerekek nem fejlődnek úgy, hogyha a kevésbé okosakkal együtt nevelik, oktatják őket? Persze nagyon más feltételrendszerben működik a finn közoktatás, de a magyar közoktatásban is kezd erősödni az a segítő-támogató hálózat, amivel reményeink szerint néhány évtizeden belül hasonló eredményeket érhetünk el mi is. A tanult ismeretek gyakorlati alkalmazásának alacsony szintjéről valamennyien tudunk, meglétét tapasztaljuk – szinte elfogadjuk – az iskolában is. Nem örömteli dolog az sem, hogy az Európai Unióhoz frissen csatlakozó országok között az idegennyelv-tudásban utolsók vagyunk, akár az öt nyugati nyelv egyikét, akár valamennyi idegen nyelvet tekintjük.

Az európai uniós jogharmonizáció kérdését vizsgálva – megnyugtatásképpen – érdemes tudni, hogy nincsenek kötelező, jogszabályi érvényű előírások a nemzeti oktatáspolitikákra, ezért ha Önöknek nem tetszik valami a következő években a magyar oktatáspolitikában, akkor azért nem Brüsszel a felelős.

Nagyon fontos az esélyegyenlőtlenségek csökkenése. Szándékosan használtam a többes számot, hiszen többfajta esélyegyenlőtlenségről van szó, akár a gyerekek közötti, akár az iskolák vagy a települések közti különbségekre gondolunk. Nem volt jó érzés egy évvel ezelőtt azt a grafikont látni Berlinben egy nemzetközi konferencián, ami arról szólt, hogy az egyes országok oktatási rendszere mennyit csökkent a gyerekek otthonról hozott hátrányain. Ezen a területen – kétes értékű dicsőség – dobogósak vagyunk abban, hogy az oktatási rendszerünk mennyit növel a gyerekek otthonról hozott hátrányain.

Az informatikatudás hiányáról is árulkodnak adatok: Magyarországon minden hatodik háztartásban van csak számítógép, míg a nyugat-európai országokban ez az arány 56%.

Nemzeti Fejlesztési Terv, a közoktatás-fejlesztés stratégiája és az EU oktatáspolitikája

A közoktatást érintő legfontosabb jogszabályváltozások – a közoktatási törvény módosításával – lényegében megtörténtek, illetve a fontosabb végrehajtási rendeleteket tekintve a következő hetekben, hónapokban megtörténnek. A felsőoktatási törvény módosításának az a kisebb csomagja, ami közvetlenül érinti a közoktatást is (felvétel a felsőoktatási intézményekbe), a következő napokban kerül a kormány elé. Reményeink szerint decemberben megjelenik a NAT kiadásáról és alkalmazásáról szóló kormányrendelet is.

A megoldást segítő eszközök között természetesen ott vannak a hazai és uniós pályázatok egyaránt.

A jelzett problémák megoldására több lehetőség és eszköz kínálkozik. Az egyik a közoktatás-fejlesztés középtávú stratégiája, a másik a Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjai.

2002 őszén kezdődött a közoktatás-fejlesztési stratégia kidolgozása, és idén a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programja is kidolgozásra került. Voltak szakértők, akik több, a fenti dokumentumokhoz kapcsolódó munkafolyamatban is részt vettek, erősítették a kapcsolatot, a szinergiát közöttük.

Tavasszal készült el a középtávú közoktatás-fejlesztési stratégia első változata, ami több érdekegyeztetési folyamaton ment keresztül. Az Országos Köznevelési Tanács ülésein sokféle szakmai anyagot vitatott meg eddig, azonban ez volt az egyetlen szakmai dokumentum, amit egyöntetűen támogatott. A megvalósítás több elemében van persze eltérő vélemény is, de a megnevezett prioritások egyértelműen szükségesek a magyar közoktatás számára. A stratégia tervezetét feltettük az internetre is azzal a szándékkal, hogy bárki számára hozzáférhető legyen. A véleményeket köszönettel vettük, azt tapasztaljuk, hogy sokan fontosnak tartják a közoktatás fejlesztését, azt véleményükkel is igyekeznek befolyásolni. A minisztérium által felkért szakértők most dolgozzák át a beérkezett vélemények alapján a stratégiát, ezt követően kerül államtitkári értekezletre, majd miniszteri jóváhagyásra. Szeretnénk a stratégiából egy kiadványt is készíteni, hogy mindenki számára világos legyen, melyek az Oktatási Minisztérium középtávú céljai, mit akarunk megvalósítani, és milyen projekteken keresztül kívánjuk elérni ezeket a célokat.

A stratégia prioritásai a következők: az élethossziglan tartó tanulás megalapozása a kulcskompetenciák fejlesztése révén; az oktatási egyenlőtlenségek mérséklése; az oktatás minőségének fejlesztése; a pedagógus szakma fejlődésének támogatása; az információs és kommunikációs technológiák alkalmazása, fejlesztése; az oktatás tárgyi feltételeinek javítása, a közoktatás költséghatékonyságának és irányításának javítása.

Vélhetően nemcsak egy-két prioritás alapján ismertek rá a fenntartók saját intézményrendszerük esetleges problémáira, és főként látják a belőle fakadó feladatokat, és talán több megoldási lehetőséget is látnak ezekhez a területekhez kapcsolódva.

Bár az Unióban nincsenek jogszabályérvényű előírások a nemzeti oktatáspolitikánkra, de mégis érdemes kitérni a 2002-ben kiadott részletes munkaprogramra, amelyben meghatározták a főbb oktatáspolitikai célokat. Közöttük van a tanárképzés és továbbképzés fejlesztése, a készségek fejlesztése a tudásalapú társadalomban, az információs-kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés biztosítása mindenkinek, a műszaki, természettudományos képzésben való részvétel növelése, a források lehető legjobb kihasználása. További oktatáspolitikai célok az oktatási környezet, a tanulás vonzóbbá tétele, társadalmi kohézió erősítése, az egyenlő lehetőségek biztosítása. Fontos „életszagúbbá” tenni az iskolát, amely a munka világához jobban kapcsolódjon, a vállalkozói szellem hassa át annak érdekében, hogy a gyerekek sikeres felnőtté válhassanak.

Érdemes megnézni, milyen az idegennyelv-tanulás és az iskolák közötti együttműködések fejlesztése Európában. Pozitív élmény volt számomra, amikor Stuttgartban tárgyaltam az ottani – a Gimnáziumok Országos Szövetségének megfelelő – szervezet elnökével, aki azt mondta, nagyon nagy érdeklődés van náluk az Unióhoz frissen csatlakozó országok iskolái iránt. Akik iskolában vagy fenntartóként dolgoznak, és vannak információik az iskolai cserekapcsolatokról, azok tapasztalhatták, hogy a rendszerváltás környékén nagy érdeklődés volt Nyugat-Európában a kelet-európai országok iránt. Aztán 5-6 év után ez az érdeklődés folyamatosan csökkent, és szép lassan sok helyen meg is szűnt. Most, új uniós országként újra érdekesek vagyunk számukra, ezért fontos, hogy az intézmények kezdeményezzenek kapcsolatokat, együttműködéseket az európai országok iskoláival, használják ki a lehetőségeket, amelyeket ők ezernyi pályázat formájában támogatnak.

2002 novemberében célul tűzte ki az Európai Unió, hogy 2010-re az oktatáson belül az egyes területeken milyen európai uniós átlageredményt kívánnak elérni. Nyilvánosak lesznek a listák is – ki hogy szerepel –, így mindenki eldöntheti, hogy szeretne-e utolsó lenni valamiben vagy nem. Például cél a matematikai, természettudományos, műszaki tudományos végzettséget szerzők, köztük a nők arányának 15%-kal való növelése 2010-re. Amikor az uniós országokban a természettudományos oktatás fejlesztése a cél, mert úgy látják, hogy elhibázott lépések történtek ezen a területen az elmúlt évtizedben, akkor nálunk többen azt vizsgálják, hogyan lehetne nullára „fejleszteni” a kötelező természettudományos tartalmakat az oktatásban. A matematika és az olvasás-szövegértés területén, különösen az utóbbiban jelentősen elmaradunk az uniós átlagtól. Fontos cél az egész életen át tanuló, tehát felnőttkorukban legalább nyugdíjas korukig, tanulók arányának 12,5% fölé növelése. Magyarországon ma ez az arány 3,3%. Miért fontos ez? Azért, mert 2004. május 1-jén csatlakozunk az Európai Unióhoz, kitárulnak előttünk a munkaerő-piaci lehetőségek, de ma a felnőtt társadalom nagyobbik része nem érti jól az olvasott szöveget, nem tud idegen nyelven beszélni, és nem tudja használni az informatikát. Ezek a szomorú tények, amelyek oktatáspolitikai válaszokat és helyi megoldásokat is kívánnak természetesen.

A napokban véglegesül a Nemzeti Fejlesztési Terv. A Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Programjaiban (HEFOP) lehetősége volt az Oktatási Minisztériumnak jelentős pozíciókat kiharcolni, azonban a legvégén az óvodai, általános iskolai infrastrukturális fejlesztések átkerültek a regionális operatív programba, a ROP-ba. A humánerőforrás-fejlesztés terén két intézkedésben jelenik meg a közoktatás nagyon hangsúlyosan. A 2.1-es intézkedésben, ami a hátrányos helyzetű diákok oktatási esélyeinek javítását eredményezi, és a 3.1-esben, amelyik az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák fejlesztését tűzte ki célul. Ez utóbbi sok mindent tartalmaz, azonban a legfontosabb eleme az oktatási programok fejlesztése, a programkínálat javítása és a tanártovábbképzés. Csak tanártovábbképzésre 5 milliárd forint lesz a következő években a Nemzeti Fejlesztési Terv keretén belül, azon kívül, ami az állami normatíva szerint tanártovábbképzéshez rendelkezésre áll a költségvetésben. Összességében mekkora összegekről van szó, amelyek fejlesztési forrást jelentenek a közoktatás számára? A HEFOP 2.1-es, és 3.1-es intézkedése a ROP-pal együtt – a szakképzésen kívül – három évre, részben hazai önrész, részben uniós forrás együtt körülbelül 40 milliárd forint. Ennek kb. a negyedrészét tudjuk felhasználni az első évben, 34%-át a következő és kb. 40%-át a harmadik évben. Ezek komoly források, hiszen így 2004-ben közel 10 milliárd forint plusz fejlesztés van a Nemzeti Fejlesztési Terv keretén belül közoktatásra.

Hogy lehet ezekhez hozzájutni? Még nincs vége az NFT elkészítési folyamatának, az uniós döntések után január végére várhatók az első pályázati kiírások. Fontos, hogy a helyi irányítók, intézményvezetők, pedagógusok is figyeljék ezeket a pályázatokat, mert közös érdek a sikeres pályázás. A pályázat-előkészítő munkacsoportok dolgoznak, volt már nagyon sok fórum, ahol az előkészítő munkák során találkoztak önkormányzati vezetőkkel is, úgy tűnik, hogy eredményesek voltak az eddigi előkészületek. Az oktatás megfelelően felkészült állapotban várja a Nemzeti Fejlesztési Tervet.

Fenntartói feladatok a következő időszakban

Néhány fontos, aktuális teendőt érdemes számba venni fenntartói szemszögből. A közoktatási törvény módosítását követően az egyik legfontosabb, hogy készüljenek fel a jogi szabályozás változásának alkalmazására. Nagyon fontos teendő helyi szinten az intézmények felkészítése az új szabályok alkalmazására, ne hagyják az irányítók, hogy az intézményvezetők a réseken kibújva ne kövessék az új szabályozást. (Volt olyan igazgatóhelyettes, aki a hat éve működő rendszerrel kapcsolatban azt kérdezte nemrég, hogy a pedagógus-továbbképzési normatívát azokra a pedagógusokra is lehet-e igényelni, akik abban az évben nem mennek továbbképzésre…)

Sok probléma volt szeptemberben a rászorultak ingyenes tankönyvellátásával, de a problémák nagyobbik része nem abból származott, hogy ez a rendelkezés megjelent, hanem abból, hogy az évek óta létező tankönyvellátás rendjéről szóló törvényt sem alkalmazták eddig az intézmények (például azt a szabályt, hogy a tankönyvjegyzékben nem szereplő könyveket csak a szülők, diákok egyetértésével lehet fölvenni a listára megrendeléskor). Lényeges változás lesz a 2004. évi költségvetésben ezen a területen. Tavaly nem sikerült elérni, de az idén igen, hogy sávonként növekedjen a tankönyv-támogatási normatíva, hiszen más összegbe kerülnek a könyvek alsó- és felső tagozaton, illetve a középiskolában. Jelentősen változik e tekintetben a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény. Az új szabályozás részletesen meghatározza azt is, hogy milyen igazolásokkal, hogy lehet a legegyszerűbben hozzájutni a támogatásokhoz.

A tankönyvtámogatás (2500 forint) nem a gyereknek jár, hanem a fenntartóknak, a fenntartó dönt arról, hogy milyen módon oldja meg az ingyenes tankönyv részleges biztosítását. Csak azok a szülő kérhetik a 2500 forint tankönyvtámogatást, akiknek – jogszabály szerint – jár az ingyen könyv, de ők sem a pénzt követelhetik, hanem az ingyenes tankönyv biztosítását, ami lehet akár könyvtári könyv kölcsönzése is.

A kötelező eszköz-felszerelési jegyzékben foglaltak biztosítása 2003. szeptember 1-jéig volt kötelező feladat. A közoktatási törvény módosítása szerint december 31-ig lehet kérni az OKÉV-től öt évre halasztást, ugyanakkor jelzem, hogy az állami költségvetésben 2003-ban is volt és 2004-ben is lesz erre a célra 4 milliárd forint kötött felhasználású normatíva. Vannak a közoktatásban bizonyos intézménytípusok (szakképző intézmények), amelyek más forrásokból is komoly fejlesztésekhez tudnak jutni.

A tanév legfontosabb szakmai feladata a nevelési, pedagógiai program módosítása. A sok intézményt működtető fenntartók április 15-ig kérhetik be a pedagógiai programokat, amelyek módosítását egyébként június 30-ig kell elkészíteniük az iskoláknak.

Ugyancsak fontos feladat az önkormányzati minőségirányítási program (ÖMIP) és az intézményi minőségirányítási program (IMIP) elkészítése. Ehhez kapcsolódóan a minisztérium anyagi támogatásával meghirdettük a Junior Önfejlesztő Programot. Bár kevés volt a jelentkező, mégis ötven intézmény, közte óvodák, szakképző intézmények, kollégiumok kaptak lehetőséget arra, hogy szakértők segítségével elkészítsék minőségirányítási programjukat. Ez, annak ellenére, hogy eddig az időpontig az önkormányzatok még nem készítették el saját minőségirányítási programjukat, valószínűleg nem volt kidobott pénz, elfecsérelt az erre fordított idő és energia. A legjobb programok karácsonyig minden intézménytípusnak megfelelően felkerülnek az internetre, a Minőségfejlesztési Programiroda kozokos.hu néven nyitott portáljára, illetve a kmtp.hu honlapra.

A jövő év végére az intézményi házirendeket felül kell vizsgálni, ez összefügg a gyermeki jogok erőteljesebb megjelentetésével. A házirendet a fenntartónak kell jóváhagynia annak érdekében, hogy kevesebb jogszerűtlenség történjen az iskolákban. Jogi dolgokról van szó, ezt szeretném hangsúlyozni, az iskolákban nincsenek általában jogászok. Így történhetett meg például, hogy egy iskola házirendjében szerepelt a következő mondat: „Csak annak a diáknak vannak jogai, aki a kötelességeit is teljesítette.” Ez 1999-ben volt, tehát nem az 50-es években…

Fontos feladat a felkészülés a kétszintű érettségire. 1996-ban született meg a kétszintű érettségi szabályozása a közoktatási törvényben: két szinten lehet érettségizni magyarból, történelemből, matematikából, idegen nyelvből és az ötödik választott tantárgyból. Tehát nem ebben, és nem is az előző tanévben született meg a kétszintű érettségi gondolata. 1997-ben adtak ki egy kormányrendeletet a kétszintű érettségiről, ami elég részletesen szabályozta az eljárásrendet, az általános követelményeket. A részletes követelmények most jelentek meg először tantárgyanként, a minisztérium honlapján nyomon követhetők.

Miért hangsúlyozott a fenntartói felelősség a kétszintű érettséginél? Már 1998-ban a pedagógiai programban meg kellett jeleníteni a középiskoláknak, hogy a kétszintű érettségire hogyan készítik föl a gyerekeket a tizenegyedik, tizenkettedik évfolyamon. 2001-ben ezt részben módosítani, a kötelező kerettantervhez igazítani kellett. Vagyis 2001 volt a második olyan év, amikor a fenntartók befolyásolhatták, hogy középiskoláik milyen szakmai munkát terveznek. Azok a gyerekek, akik 2005-ben érettségiznek először kétszintű érettségi szerint, ma 11. évfolyamosok. Elvileg fel tudnak készülni heti 33 tanítási óra keretén belül két-három tárgyból emeltszintű érettségire, erre lehetőséget ad a kerettantervi rendelet egyébként elég szigorú szabályozása is. Az Oktatási Minisztérium egyértelműen letette a voksát a kétszintű érettségi mellett, az előző kormány is kétszintű érettségit akart. Lehet ugyan olvasni szakértői véleményeket, miszerint az egyszintű, kompetenciaalapú érettségi az igazi, de a jogszabályok ma nem ezt írják elő. Magyarországon a közoktatást inkább jogszabályok szabályozzák, mint a gyakran egymásnak ellentmondó szakértői vélemények.

Vannak olyan települések, ahol korábban volt egységes helyi középiskolai felvételi a városban továbbtanulók számára azért, hogy a tanulónak ne kelljen minden középiskola más és más felvételi követelményének megfelelni. A nyolcadikosok új központi felvételi rendszerébe eddig 258 középiskola jelentkezett be, negyedrésze körülbelül az érettségiztető középiskoláknak. A középiskolák alig tudnak eleget tenni a felsőoktatási intézmények által támasztott követelményeknek, gyakran olyan tartalmakat tanítanak és kérnek számon főként a szóbeli felvételi vizsgákon, ami nem is kötelező tananyag. Előfordult, hogy felvételi tantárgyként olyan tantárgyat is előírtak (pszichológia), ami nem is kötelező tantárgy a középiskolában. Sajnos ugyanez a probléma létezik az általános és középiskola vonatkozásában is. A középiskolák is gyakran olyan témaköröket kértek felvételiken, ami nem tananyag az általános iskolában. Fontos a szülők, az általános és középiskolák közötti együttműködés. Dolgozzunk együtt annak érdekében, hogy a lehető legkevesebb teherrel tudják a nagyobb presztízsű iskolák is kiválasztani a tanulóikat. Ma a jogszabályok lehetővé teszik, hogy ideális esetben egy nyolcadikos gyerek legfeljebb egy írásbelivel bármelyik középiskolába bekerüljön.

Fejlesztési feladatok

Az együttműködések előnyének tudatosításához tartozik az is, hogyan lehet a kistérségi feladatellátást társulásokkal támogatni? Elindult öntevékeny módon a pedagógiai szakmai szolgáltatások kistérségi regionális megszervezése a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Pedagógiai Intézet kezdeményezésével, valamennyi megyében. Az eddigi viszszajelzések nagyon pozitívak. Bízunk abban, hogy ezek is nemcsak a szakmai szolgáltatásokra kiterjedő együttműködések erősödését segíthetik. Egészen biztos, hogy jobb minőségű szolgáltatásokat lehet kínálni nemcsak az oktatás, hanem az egészségügy és más szolgáltatások területén is a lakosságnak, ha a pozitív ösztönzők hatására a gyakorlatban erősödik az együttműködés az iskolák, illetve a fenntartók között.

A közoktatás tartalmi szabályozása tekintetében fontos elem az, hogy megjelentetünk a kerettantervek írására egy pályázati felhívást: a NAT kormányrendelet megjelenésétől számított 30 napon belül – várhatóan decemberben fog megjelenni – adjanak be akkreditációra kerettanterveket az ilyen munkára képes fejlesztőműhelyek. A beadott kerettanterveket a minisztérium ingyen akkreditálja, amelyeket aztán ajánlás formájában tesz közzé. Ilyen módon tavaszra a jelenlegi egy mellett több kerettantervből választva készíthetik el az iskolák helyi tantervüket. 2004. szeptember 1-jén az általános iskola első osztályában indul a NAT-hoz igazított helyi tanterv szerinti oktatás, ami felmenő rendszerben kerül bevezetésre. A NAT kormányrendelet módosítása szerint a középiskoláknak a tantárgyi helyi tanterveiket nem kell most felülvizsgálniuk, hanem azt annak az évnek a június 30-áig kell elvégezniük, amely év szeptember 1-jén az iskola első évfolyamán – középiskolák esetén például 9. évfolyamon – az új szabályozás szerint felmenő rendszerben felér a módosított NAT szerinti oktatás-nevelés. A NAT kisebb terjedelmű lesz, nem tartalmazza a tananyagot, azt a törvény szerint a kerettantervnek, illetve a helyi tantervnek kell tartalmaznia. A miniszternek kötelessége oktatási programok fejlesztésével is könnyíteni a pedagógusok gyakorlati munkáját. Tavaszra várhatóan megindul a programfejlesztés, a megjelenő programokat az iskolák a következő években beépíthetik helyi tantervükbe.

Kiemelt jelentőséget tulajdonítunk az informatikai fejlesztésnek Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium gondozza a KÖZHÁLÓ programot. Néhány héttel ezelőtt az IHM államtitkárának előadásában láttam egy Magyarország térképet, ami arról szólt, hogy 2004 végéig mely településeket kötik be a KÖZHÁLÓ programba. A terv szerint a települések körülbelül 80%-a – ily módon nemcsak a polgármesteri hivatalok, hanem a közintézmények is – bekötésre kerül. Ez egy jelentős lépés az elektronikus közigazgatás felé, ami a következő években mindenki munkáját jelentősen át fogja alakítani. Erre képzésekkel, továbbképzésekkel fel kell készülni, meg kell szervezni hivatali és intézményi szinten is. A fejlesztést kedvezményekkel is támogatja az állam, például az adótörvények módosításával, de más csatornákon keresztül is komoly fejlesztésekhez juthatnak az informatika terén az emberek.

Eddig nem volt lehetőség a gimnáziumok számára hozzáférni a Szakképzési Alaphoz. Most megegyezés született a szakképzési államtitkárral arról, hogy a decemberben befolyt bevételekből 500 millió forintos pályázatot írnak ki – az NSZI közreműködésével – a gimnáziumok számára informatikai eszközellátottságuk javítására. Reményeink szerint ilyen pályázat jövőre is lesz.

Javasoljuk, hogy a pedagógusok jutalmazására használják fel az internetszolgáltatás megvásárlását, hiszen így a mondjuk 20 000 forint értékben megvett szolgáltatást nem terheli levonás, tehát a pedagógus 20 000 forint juttatást kap. Arra is van lehetőség, hogy munkáltatói utalvánnyal segítsék az informatikai eszközvásárlást, ami szintén adómentes.

Az Információs Technológia az Általános Iskolában pályázat határideje most járt le. Örömteli, hogy az előkészítő munkák sikeresek voltak, több mint 1000 pályázat érkezett be. Persze azok csalódottak lesznek, akik nem nyernek, de jó érzés, hogy sikerült megmozgatni az országot, tehát nem volt kidobott energia a pályázat elkészítése.

A 2004. évi költségvetés néhány jellemzője

Hogyan lehet a magyar közoktatást hatékonyan működtetni? Hogyan lehet minőségi közoktatást produkálni? Amikor ma Magyarországon hétszáz olyan iskola, óvoda van, amelyben csak egy, kettő vagy három pedagógus dolgozik, tehát nagyon széttagolt az intézményhálózat, akkor nehéz beszélni hatékony közoktatásról. A megvalósult 50%-os béremelés után az oktatásra fordított költségeink nagyjából megfelelnek az egy főre jutó GDP-hez viszonyítva az uniós arányoknak. A pedagógusaink mégis lényegesen kevesebbet keresnek a hazai egy főre jutó GDP-hez viszonyítva, mint az uniós országok pedagógusai az ottani egy főre jutó GDP-hez viszonyítva. Mi szegény ország vagyunk, de a kevés pénzzel is rendkívül pazarló módon bánunk, ez tény. Természetesen sok összetevője van ennek a dolognak. A közigazgatás reformja politikai kérdés is Magyarországon. Egészen biztos, hogy a társulások számának növelése, a régiók fejlesztése mindenkinek érdeke, akkor is, ha ezt esetleg nem mindenki látja be. Amikor az együttműködés előnyeinek tudatosítását ajánlom, gondoljanak arra, hogy bizonyos feladatokat mennyivel szakszerűbben lehet ellátni, ha megfelelő források vannak hozzá.

A koalíciós egyeztetések után a Parlament elé a költségvetési törvény olyan változata kerül, amelyben szerepel az ún. középiskolai bejáró normatíva, ami eddig nem volt. A települési önkormányzat számára nem kötelező feladat egy gimnáziumot működtetni, ráadásul úgy, hogy az állami normatíva durván 2/3-ad részét fedezi a tényleges bekerülési költségnek, és a másik 1/3-ot az önkormányzatnak kell hozzátenni. Ezért nem mindenhol fogadják szívesen más települések gyerekeit, mondván, miattuk kell esetleg újabb osztályokat indítani, ami plusz költségvetési kiadásokat jelent. A bejáró normatívára mintegy 1,5 milliárd forintot szánunk, várhatóan ez tanulónként 15-20 ezer forint kiegészítést jelent. Úgy véljük, ez is segíti azt, hogy az együttműködések a települések között erősödjenek, és nem kötelező feladatokat is felvállaljanak a városok. Budapestet ez úgy érinti majd, hogy azokra a diákokra igényelhet ilyen kiegészítő normatívát a fenntartó, akik nem budapestiek, más településekről járnak be a fővárosba. Az egyik kerületből a másikba való átjárásra nem jár kiegészítő normatíva.

A 2004. évi költségvetési törvény tervezete szerint a közoktatás helyzete az előző évihez képest javul. Összességében a közoktatás normatív támogatása 485 milliárdra nőtt 466-ról. A szociális ellátás terén a tankönyv és az étkezés támogatása 29 milliárdról 35 milliárdra növekszik. A minőségi bérpótlék 3900-ról 5000 forintra emelkedik, ez újabb differenciált béremelésre adhat lehetőséget. Az osztályfőnöki pótlék két és félszeresére emelkedik, ami persze még mindig nagyon kevés. A nyelvi előkészítő osztályok indításához normatív támogatást kapnak a fenntartók. Adataink szerint 491 intézményben hirdetik meg a nyelvi előkészítő osztályt, tehát az érettségiztető középiskolák közel felében. Nem biztos, hogy mindegyikben el is tud indulni majd, de nagy valószínűséggel 400 fölött lesz azon intézmények száma, ahol nyelvi előkészítő osztály indul. Béremelésre, dologi kiadásra több lehetőség kínálkozik majd, az önkormányzatok forrása az SZJA, az illetékek, a termékadó formájában 807 milliárdról 880 milliárdra emelkedik.

Emelkednek a normatívák is. A gimnáziumban 243 ezer forint, az általános iskolai normatíva a felső tagozatban 198 ezer forint, tehát egy pici növekedés az alapnormatíváknál is lesz. A kétszintű érettségire való felkészítésre középiskolai tanáronként 10 000 forint kiegészítő pedagógus-továbbképzési normatíva lesz. A napközi 20-ról 22 ezerre, a diáksport normatíva 1200-ról, 2000-re nő, de tartalmában kibővül kulturális, sport, egyéb szabadidős, és egészségfejlesztési feladatokkal. A különleges helyzetben lévő gyerekek, tanulók normatívája 17 ezerről 20 ezerre növekszik. Az alapfokú művészeti oktatásnál a zeneművészeti ágon 100-ról 105 ezerre, a többi ágon 66-ról 68 ezerre nő a normatíva. A kistelepülések, falvak normatívája összességében 1 milliárd forinttal növekszik. Az óvodai normatíva 182-ről 186 ezerre emelkedik. Természetesen a felsorolt számok tervek, hiszen a Parlament dönt az éves költségvetésről.

Néhány szót a béremelésekről. A személyijövedelemadó-csökkenés átlagosan a közoktatásban 2% körüli nettó keresetnövekedést jelent. A pedagógus minőségi bérpótlék 3900-ról 5000-re növekedése már komoly dolog. Az osztályfőnöki pótlék emelése is a pedagógus béremeléshez tartozik – mint már említettük –, ez a pótlék a két és félszeresére nő.

A közoktatás fejlesztésére a Strukturális Alapok bevonásával plusz 10 milliárd forint lesz körülbelül. Kistérségi forrásokból körülbelül 3 milliárd forint fejlesztésre lesz lehetőség.

A közigazgatás reformjával kapcsolatban nincsenek meg a döntések. Vannak elképzelések arról, hogy milyen feladatokat lehet átadni, illetve lehetővé tenni a feladatátadást kistérségi szinten. Ilyen például, hogy lehessen gimnáziumot kistérségi szinten működtetni, az ne megyei kötelező feladat legyen, de a nevelési tanácsadás is ilyen típusú tevékenység.

Noha a Pénzügyminisztérium álláspontja a kötelező önkormányzati reform, jelenleg nincs döntés egyetlen – az önkormányzati rendszer finanszírozási struktúráját érintő – kérdésben sem. Különböző koncepciók készültek, ennek egy része szűkebb szakmai, más részük tágabb körben is ismert. A koncepciók középpontjában álló kérdések: az önkormányzatok önszerveződése, az önkéntes vagy kötelező társulás, a kötelező feladatellátás mértéke, ennek meghatározása, a finanszírozási rendszerek és technikák, az irányítási rendszer. Döntés érdemi kérdésekben még nincs, a nagyon közeli jövőben nem is várható.

Hazánk az Európai Unió tagja

2004. május 1-jén felnőtt társadalmunk túlnyomó többsége akaratából, Európa részeként csatlakozunk az Európai Unióhoz. Néhány hónappal ezelőtt egy pénteki késő esti műsorban, olyan későn, amikor már senki nem nézi a tévét, vitatkoztunk a társadalmi problémák oktatásban való megjelenéséről. Akkor mondta az egyik szakértő, hogy igazából akkor lesz itt Magyarországon az Európai Unió, ha az egyén számára „ciki” lesz megtenni bizonyos dolgokat. „Ciki” lesz kidobni a szemetet útközben a kocsi ablakán (ugyanez persze álló helyzetre is igaz), „ciki” lesz megtenni mondjuk a polgármester feleségének, hogy a többségi társadalom tagjaként elinduljon a kisebbségi önkormányzati választáson, pusztán azért, hogy a kisebbségi önkormányzat majd gyakorolhassa egyetértési jogát egy másik iskola létrehozásában. Hangsúlyozom, ha majd az egyén számára „ciki” lesz megtenni bizonyos dolgokat.

Comenius azt mondta: „A minőség szokás, nem tett”. Nemcsak a diákok, a jövő felnőttjei, hanem valamennyiünk számára fontos az egész életen át tanulás, ezért engedjék meg, hogy Comenius után szabadon mondjam: Legyen a tanulás szokás, ne egyszeri tett!

Tags: 
Prefix: 

A honlapon található adatbázisban lévő tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művek elektronikus továbbhasznosítását előzetes írásbeli engedélyéhez köti. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést kifejezetten megtiltja.