wadmin | 2009. jún. 17.

Szociális munka az iskolában

Az iskolai szociális munka, amely egyes nyugati országokban komoly hagyományokkal rendelkezik, nálunk napjainkban kezd a társadalmi gyakorlat szerves részévé válni. Nemrégiben megjelent egy válogatás, amely az iskolában folytatható szociális segélynyújtást tette központi témájává. A kiadó és a kötetet válogató-szerkesztő Budai István a lehetséges olvasók széles körének - szociális munkásoknak, gyermekjóléti szakembereknek, a szociális és a pedagógusképzésben részt vevőknek - szánta a kiadványt. Számottevő hazai irodalom hiányában a szöveggyűjtemény úttörő szerepet vállalva igyekszik bemutatni az iskolai szociális munka elveit, területeit és módszereit.

A kötet első tanulmánya, Jeanne M. Giovannoni munkája a "gyermek" fogalmának meghatározását kísérli megadni a gyermek fejlődési perspektívái, a társadalomban elfoglalt helye és a törvény általi meghatározása szerint.

A következő - szintén bevezetőnek szánt - tanulmány (írója: Bognár Mária) a gyermeki szükségletek rendszerét foglalja össze Abraham H. Maslow elmélete alapján. Ezen elmélet szerint az embert különböző szükségletei ösztönzik cselekvésre, ezek a szükségletek hierarchikus viszonyban állnak egymással. A fiziológiai szükségletek, a biztonság és a szeretet iránti igényt követve a negyedik lépcsőfokon a kompetencia (a megbecsültség igénye), az ötödiken pedig az önmegvalósítás igénye áll. Bognár Mária szerint az iskolai tanulás legerőteljesebben "a szükséglethierarchia negyedik lépcsőjén, a valamihez értés, a valaminek tudása, a valamiben kompetenssé válás folyamatában van jelen - hiszen az iskola erre a célra létrehozott intézmény".

Alfred Kadushin dolgozata a gyermekjóléti szolgáltatások kérdéskörével foglalkozik. A gyermekjóléti szolgáltatásokat eddig már sokan sokféleképpen csoportosították. Az egyik csoportosítás - amely csak két nagy kategóriában gondolkodik - a gyermekeknek a saját otthonában, illetve az otthonán kívül nyújtottak szerint rendezi a szolgáltatásokat. Egy másik felosztás szerint léteznek segítségnyújtó, kiegészítő és helyettesítő szolgáltatások. Egy harmadik csoportosítás a gyermekjóléti szolgáltatásokat aszerint osztályozza, hogy melyik szervezet támogatja azokat, és kinek a védnöksége alá tartoznak.

Carel B. Germain tanulmányában, amely az Ökológiai szemlélet az iskolai szociális munkában címet viseli, az iskolában végzendő szociális munka két legfontosabb feladatának az elsődleges megelőzést és az iskolára gyakorolt hatást tekinti. Az írás kiindulópontja az a definíció, amely szerint "a szociális munkásnak a gyakorlat bármely területén kettős és egyben szimultán funkciója van: egyfelől megerősíteni az emberekben azokat a személyiségi vonásokat, amelyek képessé teszik őket arra, hogy megbirkózzanak a problémákkal, másfelől a környezet minőségét tökéletesíteni".

Marjorie McQueen Monkman dolgozata az egyének és a környezet közötti tranzakciók elméletére alapozva tekinti át az iskolai szociális munka legfőbb jellemzőit. A szerző szerint a szociális munka központi feladata a küzdelmet vállaló magatartás kialakítása és a problematikus környezet megváltoztatása. Az egyén és a környezet kölcsönhatásával kapcsolatosan az írás nemcsak egy (elméleti) modellt közöl, hanem gyakorlati példákon mutatja be annak alkalmazását.

A Vétkeseket nem kereső iskola című tanulmány - Joy Johnson munkája - az iskolai konfliktusokról szól, a konfliktusokat konstruktívan kezelő problémamegoldó folyamat lépéseit tárgyalja. A szerző végső konklúziója szerint az iskolában dolgozó személyek - az igazgatótól a portásig - munkája gyakran az együttműködés hiánya miatt nem eléggé eredményes, viszont "a szociális munkás holisztikus szemlélete sokszor képes pozitívabb interakciókat lehetővé tenni, és kifejleszteni egy olyan életteret, amely minden egyes személy számára gondoskodást és támogatást képes nyújtani".

Sally G. Goren tanulmánya azt kísérli meg, hogy útmutatóul szolgáljon azoknak a szociális munkásoknak, akik az iskolarendszer útvesztőjének "csodaországában" érzik magukat. (Az írás címe: Az iskolai szociális munka Csodaországa, avagy hogyan tanult meg Alice küzdeni.) A szerző olyan kérdésekre keresi a választ, mint: hogyan kell a szociális munkásnak észrevétetnie magát, hogyan teheti életképessé és értékessé magát.

A kötet nyolcadik írása egy interjú, amelyet Kozma Judit készített az USA-ban élő Josephine Joelson nal, aki ebben a beszélgetésben több évtizedes - főként iskolai szociális munkásként szerzett - tapasztalatait osztja meg az olvasóval. Az interjúból jól nyomon követhetőek a szociális és a pedagógiai munka alapvető különbségei és találkozási pontjai.

A németországi iskolai szociális munka sajátosságait ismerhetjük meg Heinz J. Kersting tanulmányából. Az ottani iskolai szociális munka jelentőségére jellemző, hogy az egykori NSZK-ban 1980-ban 120 Gesamtschuléban már 450 szociális munkás dolgozott.

A következő tanulmány amerikai szerzőhármasa (Paula Allen-Meares- Robert O. Washington-Betty L. Welsh) Az iskolai szociális munka gyakorlati modelljei című írásban Alderson és Costin modelljeit ismerteti. A modellek általában megszabják, hogy mit várnak a szociális munkástól, vagy hogy mit tennének más szociális munkások az adott körülmények között. "Modelleket azért találnak ki - írják a szerzők -, hogy beilleszkedjenek egy sajátos gyakorlati keretbe, amelyet természetesen a kor környezeti feltételeivel összefüggésben alakítanak ki."

Gedeon Andor Dilemmák és nehézségek című írása a Ferencvárosi Családsegítő Gyermekjóléti Szolgálat tevékenységét mutatja be. Ez a szociális szolgáltatás 1992-ben indult, és rövid idő alatt komoly eredményeket ért el.

A csepeli Burattino alapítványi iskola fejlesztési alternatíváját Vég Katalin tanulmánya tárgyalja. A Burattino-iskola nemcsak egy alternatív pedagógiai szisztémát kínál, hanem családsegítő hálózata révén a szociális problémák kezelésének is az eddigieknél hatékonyabb (és olcsóbb) formája kíván lenni. Az írás részletesen ismerteti a gyermekek kiválasztásának, a felnőtt team összeállításának módjait, az iskola szerkezeti egységeit (óvodai, elemi iskolai és középiskolai tagozat) és végül a családgondozói tevékenységet.

A Belvárosi Tanoda tevékenységét az iskola igazgatójának, Győrik Editnek nyilatkozatából ismerhetjük meg. Az interjút Lévai Katalin készítette. A Belvárosi Tanoda olyan középiskola, amely a különböző szociális háttérrel rendelkező - más iskolákból kiesett - fiataloknak nyújt tanulási lehetőséget. Csak két számadat, amely az iskola eredményeit jellemzi: a túljelentkezés 10-15-szörös, a lemorzsolódás két év alatt egy fő.

A következő tanulmány - Tóth Éva munkája - a Ferencvárosi Alternatív Általános Iskola és Speciális Szakiskola tevékenységét ismerteti. A talán kevésbé ismert iskola a IX. kerületben élő hátrányos helyzetű gyerekek komplex ellátását tekinti céljának.

A tanulmánygyűjtemény magyar blokkja után a válogatás ismét nemzetközi terepre tér át.

Renée Shai Levine tanulmánya: Az iskolakerülés korai megelőzése egy olyan kísérleti programot ismertet, amely a szülők együttműködési készségére épít csoportprogramok keretében.

Paula Allen-Meares, Robert O. Washington és Betty L. Welsh írása: Segítségnyújtás átmeneti helyzetekben - ahhoz ad tanácsokat, hogy az új tanuló hogyan alkalmazkodjék megfelelően az iskolai elhelyezésében beállt változáshoz.

A nehezen nevelhető fiatalokkal foglalkozó pedagógusok és szociális munkások érdeklődésére tarthat számot a Werner Nickolai-Stephen Quensel-Hermann Rieder német szerzőhármasnak a Nyolc gyakorlati elv a nehezen nevelhető fiatalok pedagógiájához című írása.

P. Allen-Meares-R. O. Washington-B. L. Welsh amerikai szerzőtrió három szövege zárja a kötetet. Az írások témája a segítő tevékenység, a szociális szolgáltatás megtervezése, kivitelezése és értékelése, beavatkozási szerepek az iskolai szociális munkában.

A válogatás értékei között először is a szisztematikusságot kell megemlítenünk. A húsz tanulmány a témakör szerteágazó területeit egységes koncepció alapján tekinti át. A kötet szövegei mindvégig jól épülnek egymásra. (A könyv elején - alapvető magyarul megjelent szakirodalom hiányában - a szerkesztő az Encyclopedia of Social Work szócikkeiből szerepeltet részleteket.)

A könyv másik nagy erénye az anyag sokrétűségéből következik. Ez a változatosság tematikailag és műfajilag egyaránt jellemző. A kiválasztott írásokban a problémakezelés többnyire elméleti és gyakorlati síkon egyszerre történik. Az iskolai szociális munka amerikai és németországi modelljein túl a hazai gyakorlat eddigi eredményei is kirajzolódnak a kötet lapjain.

A válogatás harmadik nagy értékét az írások végén található kérdések és feladatok adják. "Ezekről ki-ki önmagában is elgondolkodhat, de közös programok vitatémái is lehetnek, bízva abban, hogy jól alkalmazható eljárásokat találunk a nem könnyen megoldható szociális problémákra" - írja Budai István a kötet előszavában. Az adaptációnak ez a formája kiválóan alkalmas a tananyag elsajátítására (a kiadvány főiskolai tankönyv) és a személyes tapasztalatok felhasználására.

Megemlítendő, hogy a kötet létrejöttét a válogató-szerkesztő munkáján kívül népes fordítógárda segítette elő színvonalas közreműködéssel.

Biztosak lehetünk abban, hogy a Szociális munka az iskolában című válogatás hasznos (segéd)eszköze lesz a hazai gyakorlatnak és képzésnek egyaránt.

Szociális munka az iskolában. Válogatás iskolai szociális munkások, gyermekjóléti szakemberek, szociális és pedagógusképzésben részt vevők számára. Főiskolai tankönyv. Válogatta és szerkesztette Budai István Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 1996. 196 o.

Deák Ferenc

Tags: 
Prefix: 

A honlapon található adatbázisban lévő tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művek elektronikus továbbhasznosítását előzetes írásbeli engedélyéhez köti. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést kifejezetten megtiltja.