wadmin | 2009. szep. 30.

A Kratochvíl-féle munkáltató történelmi feladatsor alapján

A közvélemény által közös magyar–szlovák történelemkönyvként ismert projekt megnevezése alapvetően igaz, ám használatának kezdete, nagyjából 1996 óta a rajta dolgozók egyre inkább képesek árnyalni a benne alkalmazandó tartalmi-módszertani eljárásokat, ezért a megnevezés ma már csak leegyszerűsítő gyűjtőfogalomnak felel meg. Az alább közölt tananyag annak a műhelymunkának az eredménye, amelyet mintegy fél tucatnyi szakemberrel együtt végzünk annak érdekében, hogy ha a történelemnek mint iskolai tantárgynak létezik bármiféle társadalmi hasznossága, akkor miért ne használjuk azt fel a magyar–szlovák megbékélés érdekében. A munkaanyag reményeink szerint némi bepillantást nyújt abba, hogyan képzeljük el azoknak az elveknek az alkalmazását, amelyekről számos esetben írtunk, és amelyek alapvetően a forrás alapú, empatikus és multiperspektivikus jellegű tanulói foglalkoztatást célozzák.

Az alább közölt Tévéműsor régen és ma című modulrészlet a szakemberek számára nem igényel különösebb magyarázatot, viszont néhány megközelítési alapvetést mindenképpen szeretnék hozzáfűzni.

Az ország oktatásfejlesztési lemaradásai ellenére a szöveg alapú, multiperspektivikus, forráselemző történelemtanári munkának egyre kiforrottabb metodológiája van Szlovákiában is. A legalaposabban Viliam Kratochvíl finomította a stratégiai módszereket: „A multiperspektivikus kompetencia fejlesztése – tehát hogy a tanulók, a pedagógusok és a történészek is úgy tudjanak az eseményekre nézni, ahogy azokat mások is láthatták – különösen fontos a globalizálódó társadalomban, amikor a történelemtanításban tükröződő értékek kifejezetten nemzetközivé váltak, és amikor a történelem már nem egyetlen állam tulajdona, mint az egykor volt.”1

Az ún. Kratochvíl-féle munkáltató feladatsor, tehát a didaktikaliag átgondolt és célzott feladatokkal irányított, forrásorientált témafeldolgozás többirányú és fokozottabb tanári előkészületet igényel. Az érte kapható eredmény azonban különösen a szlovákiai magyarok interetnikus közegében sok mindenért kárpótol. Ha tartós munkával, céltudatos és állandó gyakoroltatással képesek vagyunk modern készségeket kialakítani tanulóinkban, s azt épp a megfontolt történelmi több- és sokszempontúság alapján tesszük, akkor elérhető, hogy tanulóink bármilyen konfliktusos históriai témát/jelenséget kompetensen és konstruktívan fel tudjanak dolgozni. A forrás alapú témafeldolgozás különösen alkalmas a kontroverzív, konfrontatív, többszempontú, sőt a többnyelvű megközelítés hiteles alkalmazására, hiszen a nemzeti kisebbségi közösségeknek mindennapos élettapasztalatuk, hogy minden éremnek (legalább) két oldala van.

Az elmúlt évtized eseményei – különösen az EU-bővítés, amelynek hatására a legtöbb országban a pedagógusok kénytelenek újragondolni nemcsak a „történelmi érték” fogalmát, hanem a történelemtanításukat is a saját nemzetük, kisebbségeik, bevándorlóik, régiójuk és egyáltalán a globalizálódó világ szempontjából is – jól mutatják, hogy nemcsak a nemzeti kisebbségeknek vagy a nemzeti megbékélés munkásainak, hanem bármely európai többségi nemzeti történelemtanításnak is szüksége és érdeke, hogy a különböző történelmi narratívák egymás mellett élése felé vegye az irányt. Dárdai Ágnes megfogalmazása szerint: „A kontroverz témák nagy intellektuális kihívást jelentenek. […] Annak megértése, hogy az emberek miért és hogyan cselekednek és gondolkodnak, kulcskérdés a diákok számára, ugyanis így nemcsak mások életébe kapnak bepillantást, hanem tudatosabbá válik a sajátjuk is. A kontroverzív tanítás tehát a tanulók számára nemcsak intellektuális, hanem egyben emocionális tanulási folyamat.”2

Elöljáróban legalább még két fundamentális szempontot kell hangsúlyozni: az egyik a konszenzusra, a másik a multiperspektivitásra vonatkozik. A közös magyar–szlovák tanárcsoportnak nem célja, hogy munkájában rendezőelvként a konszenzust (rossz szándékú internetes blogokban: a „megalkuvást”) alkalmazza, mert az szinte mindig kényszerű engedményt igényel valamelyik oldalon. A történettudományi kutatásban és a korszerű történelemoktatásban egyaránt alkalmazott multiperspektivitás viszont nem azonos a történelmi igazság relativizációjával. A multiperspektivikus kutatási és oktatási mód nem a történelmi igazságot helyezi bárhogy (azaz önkényesen) értelmezhető vagy-vagy alapra, hanem intellektuális és ellenőrző elemként érvényesnek ismeri el a különböző nézőpon­tok létét, és nyitott a különböző (akár szögesen szemben álló) érvek fontolóra vétele iránt. Hitünk szerint az ilyen alapokon feldolgozott tananyagok magukban rejtik azt az ígéretes, bár sok türelmet igénylő lehetőséget, hogy a nemzeti narratíva bizonyítása helyett a forrásprezentáció és az érvelési technika civilizáltsága domináljon a köz- és párbeszédben, valamint azt, hogy bármely történelmi témához hozzászóló vitapartnerek a valóság és az igazság elérésére való törekvés közben együtt, közösen egy mélyebb/elmélyültebb tudás (igazság) birtokába juthassanak.

Így talán el tudnánk mozdulni a „történelemről szerezhető minőségileg jobb tudás” irányába, melynek lényegét Robert Stradling ekként fejtette ki: „Azt is fontos tudatosítani, miért igényli a multiperpektivitás annak elemzését, hogy milyen összefüggések vannak a különféle szempontok között, valamint annak belátását, hogy minden szempont egyben egy nagyobb egység része: egy bonyolultabb, ám egyben érvényesebb kép része.”3

Tévéműsor régen és ma. Egy az 1945 utáni történelmet feldolgozó 6 óra közül; 45 perc, új tananyagot feldolgozó, forráselemző óra.

Olvassátok el figyelmesen az alábbi két tévéműsorrészletet, majd oldjátok meg a hozzájuk tartozó feladatokat! A két műsorrészlet egy-egy hétköznapról és a nap azonos időszakából származik. A műsorokat idősávokba rendeztük, és benne hagytuk az eredeti műsorújságbeli rövidítéseket is.

1. táblázat: Televízió-műsor régen és ma
A pozsonyi 1-es tévéadó műsora
1983-ban egy hétköznapon
Egy magyar kereskedelmi adó műsora
2008. április, egy keddi nap
15.50 A pályaválasztásról (ff., ism.) 15.45 Hívjon! Játsszon! Nyerjen! 06-91-334-455
16.15 Hírek
16.20 Iskolatévé 16.25 Vacsoracsata – Reality műsor
16.40 Pionírok magazinműsora (ism.)
17.10 Iránytű – katonák politikai műsora (ff.) 17.25 Mónika-show – Nekem már nem elég a futó kaland!
18.00 Egészségünkért – A fogápolásról 18.30 Híradó – A műsor feliratozva a TXT 195. oldalán olvasható
18.10 A szocializmus világa – Képek a baráti népek életéből
18.35 A rendőrség nyomoz
18.40 A fejlett szocialista társadalom építése Csehszlovákiában. 3. rész: A fejlett szocializmus törvényszerűségei. 18.55 A Széf
19.10 Esti mese
19.30 Tv-híradó
20.00 Kórház a város szélén (csehszl.) – 25. rész 20.35 Barátok közt – 4257. rész
21.15 Vészhelyzet (USA)

a) Oldjátok fel az „ff.”, az „ism.” és a „TXT” rövidítéseket. („ff.”= fekete-fehér, tehát nem színes műsor; „ism.”= ismétlés; „TXT”= teletext.) Szükség lehet a „pionír” és a „reality” magyarázatára is: előbbi az úttörőnek felel meg, az utóbbiban a „valóság” szó rejlik.

b) Nevezzetek meg a 2008-as műsorban egy olyat, amely nincs jelölve, de tudjuk, hogy biztosan volt! (Reklám.) A feladat annak megértésére irányul, hogy az írott források is korlátozott forrásoknak tekintendők, hiszen teljesen nyilvánvaló dolgokat nem jelölnek.

c) Jelöljetek meg a két oszlopban egy-egy műsort, amely régen is volt és ma is van, szinte azonos cím alatt!

  • Nevezzétek meg a két műsort! (Tv-híradó, illetve Híradó.)
  • Nevezzetek meg köztük legalább egy hasonlóságot! (A hosszuk kb. 30, illetve 25 perc.)
  • Nevezzetek meg köztük legalább egy lényeges eltérést! (Kezdési idejük egy óra eltérést mutat.)

d) Jelöljetek meg a két oszlopban egy-egy műsort, amelyek régen is voltak, és ma is vannak, de más-más cím alatt!

  • Nevezzétek meg a két műsort! („Kórház a város szélén”, illetve „Barátok közt”.)
  • Nevezzetek meg köztük legalább egy hasonlóságot! (A kezdési idejük ugyan 30 perc eltérést mutat, de mindkettő a kora esti fő műsoridőre esik.)

Amíg az előző feladatot mechanikusan meg lehetett oldani, ez a feladat szintetikus gondolkodást igényel. A szemfülesebb tanulók rájönnek, hogy más-más címmel, de sok hasonló­ságot mutat a két kora esti sorozat: mindkettő „hazai termék”, hosszú folytatásokban, hétköznapi emberekről szól, és a sugárzási időpontjuk is hasonló.

Megjegyezzük, hogy a két műsort csupán egyetlen ponton alakítottuk: a Kórház a város szélén c. sorozat a kor műsorában igen, de az eredeti aznapi műsorban nem szerepelt. Erre a didaktikai célú változtatásra azért volt szükség, hogy a kora esti fő műsoridő szórakoztató jellege kimutatható legyen. Alternatív feladat a két műsor tartalmi összehasonlítása, akár filmrészletek alapján. Egy lehetséges szempont az összehasonlításhoz: Milyen karakterek, foglalkozások, problémák voltak bennük régen és ma?

e) A fenti forrás mindkét oszlopa alapján alkossatok véleményt arról, hogyan, milyen irányban változtak a tévénézési szokások 20-25 év alatt. A táblázat jobb oszlopába írjátok be, milyen mértékben értetek egyet az egyes állításokkal. (Pl. *** = teljesen egyetértek; ** = is-is, sem-sem; * = egyáltalán nem értek vele egyet.) Ha a táblázatbeliektől eltérő véleményetek van, azt az 5. sorban tudjátok megfogalmazni.

2. táblázat: A televízió műsorainak jellemzői
A fenti műsorrészletek alapján *** = teljesen egyetértek;
** = is-is, sem-sem;
* = egyáltalán nem értek vele egyet.
1. Régebben több politikai jellegű műsor volt a délutáni, kora esti órákban. A politikai-ideológiai jellegű műsorok 1989 előtt mindennaposak voltak.
2. A műsorok jellege a szórakozatatás felé tolódott el. A régebbi műsorok a szórakoztatást csak nagyon erős korlátok között végezték: pl. erőszakot, szexet, gasztronómiát stb. csak ritkán.
3. Régebben a tévé elősegítette a szomszédos népek közti kapcsolatokat. A „szocialista internacionalizmus” keretében ezt régebben kötelezően tették, és úgy, hogy a valódi problémákat meg sem említették.
4. A műsorok zsánere a társadalmi (kollektív) életről a magánszféra felé tolódott. Ez teljes egészében igaz.
5. Egy tendencia, amelyet Te fogalmazol meg:

f) A megadottakból válasszátok ki azokat a szavakat, amelyek befolyásolhatják a tévészerkesztők műsor-összeállítási szokásait! Alkalmazzátok a megadott szavakat az 1983-as és a 2008-as műsorra is, vagyis utólag határozzátok meg, milyen fontossági sorrendet vettek figyelembe a fenti két műsor szerkesztői!

Tényezők, amelyek befolyásolhatják egy napi tévéműsor összeállítását:

  • a nézők életmódja;
  • a nézők napi időbeosztása;
  • szándék a nézők politikai befolyásolására;
  • szándék a nézők szórakoztatására;
  • népnevelési szándék;
  • az éppen adott évszak;
  • a nézők életkora;
  • a tájékoztatás gyorsasága.
3. táblázat: A műsorszerkesztés szempontjai
1983-ban a pozsonyi tévé műsorának összeállítását az alábbi három szempont
befolyásolta, fontossági sorrendben
2008-ban a magyar kereskedelmi adó műsorának
összeállítását az alábbi három szempont befolyásolta, fontossági sorrendben
Szándék a nézők politikai befolyásolására Szándék a nézők szórakoztatására
Népnevelési szándék A tájékoztatás gyorsasága
A nézők napi időbeosztása A nézők napi időbeosztása

g) Készítsetek projektmunkát a régebbi és a mai tévénézési szokásokról! Munkátok eredménye lehet interjú (pl. családtagjaitokkal) vagy kérdőíves felmérés. Projektjeitekről rendezzetek beszélgetést, vitát! (Ha a tanulók beszélgetéseket gyűjtenek, akkor az interjúk digitalizált változatát – képeket, hangfelvételt – megoszthatják a többiekkel. Lényeges, hogy a munkához kellő időt adjunk, és határozzuk meg az általunk elvárt formát is.)

Irodalom

Borries, Bodo von: Narratin European History. In Eustory Series Shaping Euroepan History, Volume No I, ‘Approaches to European Historical Consciousness – Reflections and Provocations'. Edited by Sharon Macdonald. 152–162. Edition Körber-Shiftung, Hamburg, 2000.

Dárdai Ágnes: Történelemdidaktika és a kontroverzív történelemtanítás. In Történelem – tanítás – módszertan. Tanulmányok a 75 éves Szabolcs Ottó tiszteletére. Szerk.: Nagy Péter Tibor és Vargyai Gyula. Országos Pedagógia Könyvtár és Múzeum, Budapest, 2002.

Erdmann, Elisabeth – Maier, Robert – Popp, Susanne: Geschichtsunterricht international/ Worldwide Teaching History/L'enseignement de l'histoire dans le monde. Studien zur internationalen Schulbuchforschung, Schriftenreiche des Georg Eckert Institut, Band 117. Verlag Hahnsche Buchhandlung, Hannover, 2006.

Jakab György: Lehet-e közös magyar–szlovák történelemkönyvet írni? Iskolakultúra, 2007. augusztus, 38–48.; október, 105–117.

Kratochvíl, Viliam: Modely na rozvíjanie kompetencií žiakov. K transformácii vzťahu histórie a školského dejepisu. Acta Historica Posoniensia V, Bratislava, 2004.

Kratochvíl, Viliam: Multiperspektivita vo výučbe dejepisu. História, 2006. november-december, 46–47.

Pingel, Falk: The European home: representation of 20th century Europe in history textbooks. Council of Europe Publishing, 2000.

Stradling, Robert: Multiperspectivity in history teching: a guide for teachers. Council of Europe, 2003.

The 20th century: an interplay of views. Council of Europe Publishing, 2002.

Tags: 
Prefix: 

A honlapon található adatbázisban lévő tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művek elektronikus továbbhasznosítását előzetes írásbeli engedélyéhez köti. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést kifejezetten megtiltja.